Hunyadi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hunyadi János
JeanHuniade.jpg
Született
1407
Elhunyt
1456. augusztus 11. (48-49 évesen)
Zimony
Házastársa Szilágyi Erzsébet
Gyermekei I. Mátyás
Hunyadi László
Foglalkozása politikus
Halál oka pestis

Signature of János Hunyadi.jpg
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadi János témájú médiaállományokat.

Hunyadi János (románul: Iancu/Ioan de Hunedoara, 1407 körül[1]Zimony, 1456. augusztus 11.) középkori magyar földesúr, a „nagy törökverő”. Kormányzó (régens), a középkori Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére; Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunyadi-címer, bővített, 1453 [2]
Hunyadi János fametszeten Thuróczi János Chronica Hungarorum művéből (Brünn, 1488)
Hunyadi János fametszeten Thuróczi János Chronica Hungarorum művéből (Augsburg, 1499)

Oklevelek általi említése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A család első ismert említése Zsigmond 1409. október 18-án kelt oklevele, amelyben Hunyadi János apjának, Serbe fia Vajknak adományozza Hunyadvárat a birtokaival együtt.[3] Az adománylevél említi Vajk testvéreit, Magast és Radolt, valamint unokatestvérét, Radolt(sic!).[4] A korabeli források szinte egyöntetűen Hunyadi nemesi, de alacsony származáról beszélnek. A Cillei-krónika szerint nem „megfelelő nemes”, Jan Dlugosz szerint „szerény és csekély állapotú”. Ugyanígy vélekedett Aeneas Silvius Piccolomini. A Thuróczy-krónika és Bonfini szerint apja Havasalföldről jött Zsigmond udvarába.[5] Elképzelhető, hogy ez 1395-ben történt, hiszen ekkor járt Zsigmond Havasalföldön, hogy visszasegítse Mircsa vajdát a trónra a törökbarát Vlad ellen.[6]

Anyjáról semmi biztosat nem tudunk. Bonfini szerint előkelő görög családból származott, de azt is állítja, hogy a Corvinusok a Valeriusoktól származnak.[7]

Hunyady 1409-ben valószínűleg kiskorú volt, amikor először említik nevét a fenti adomáynlevélben. Valószínűleg jóval fiatalabb volt, mint az 1386-ban született Kapisztrán János, akit életkorára hivatkozva akart visszatartani egy nehéz ütközettől. Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa is utal a kettőjük között lévő korkülönbségre.[8]

1430 áprilisában minden rang nélkül említik, 1434-ben viszont egy oklevélben Zsigmond a „mi udvari vitézünk”-nek (aulae nostre miles) nevezi.[9] A Németországban a 16. századig fennállt rendszer szerint egy nemesifú 8 éves korában lett apród, 14 éves korában hadapród, 21 évesen, ha kiérdemelte, akkor lovaggá ütötték.[10]

Születési idejét a legtöbb tudományos forrás 1407 körülre teszi,[11][12][13][14][15] mások 1409-es első említését közlik és azt, hogy ekkor még gyerek lehetett, illetve az ekkor 23 éves Kapisztrán Jánosnál jóval fiatalabb.[16]

Elméletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hunyadi János származása vitatott. A román álláspont szerint a család havasalföldi román[12][17] bojárcsalád, míg más álláspont szerint kun származék.[14][18] Apja Sorba fia Vajk,[19] egy havaselvi kenéz, anyja Morzsinai Erzsébet volt. A kun származás hívei szerint ellentmond román származásának, hogy a román nemesség akkoriban döntően a még megmaradt kun, besenyő, úz és tatár elemek közül került ki, továbbá a Vajk név egyáltalán nem román hangzású.[20] A román elfogult történetírás szinte egyöntetűen és hangsúlyosan románnak tekinti mind Hunyadi János, mind Mátyás király származását, apja nevét Voicu írásmóddal román névnek tekinti.

Egy másik elmélet szerint Zsigmond magyar király volt az apja, és Morzsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze Vajkkal, aki nevelőapja lett. Vajkot e tettéért és hallgatásáért a Hunyadi-birtokkal jutalmazta a király, melynek révén rövid idő alatt igen tehetős földesúrrá vált. Az elmélet mellett kiállók hivatkoznak arra, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ilyen névadás pedig csak akkor volt szokásban, ha más apától származott a két testvér. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Zsigmond egyik fő bizalmasára, Ozorai Pipóra bizta az ifjú János katonai nevelését, és életének egyik legjelentősebb eseményére a császári koronázására Hunyadi Jánost, nem pedig feleségét és leányát vitte magával Itáliába, bár Hunyadi Milánóban maradt, és nem vett részt Rómában a császárkoronázáson. Zsigmond apaságával magyarázzák I. Mátyásnak, az unokának kitartó igyekezetét a császári korona és természetesen a cseh királyi korona megszerzésére.

Egy harmadik elmélet szerint „Hunyadi János magyar volt, ízig-vérig magyar, Péternek, a verebélyi vajdának, Erdély egykori alvajdájának fia, - ezt mondják az oklevelek és ezt hitelesíti a címer.[21]

A negyedik – irodalmi – elmélet szerint az anyja Mária magyar királynő volt és Luxemburgi Zsigmond az apja. Ennek két változa is van. Az első Pálóczi Horváth Ádám 1787-ben Győrött megjelent Hunniás című művében a következőképpen hangzik: „[...] Kapisztrán a következő történetben magyarázza meg a bámuló Hunyadinak származását. – Mária krupa várában, a fogságban szülte őt. A gyermek Hunyadit, Horváthy Jánostól féltve egyik tisztjének »Buthus«-nak adta át, ki feleségének ugyanakkor megszületett gyermekével együtt nevelteti. A zágrábi püspök később Horváthy elől Buthussal együtt Rómába szökteti a gyermeket. Máriával azt a hamis hírt közlik, hogy gyermekét Buthussal együtt a bán szökés közben megölette. Rómában a papok Mária haláláig nevelik a gyermeket. Mária halálának a hírére az ország Zsigmond ellen fordul, ki szorultságában Venczel cseh királynak ígéri a trónöröklés jogát. A pápa az anyjától kapott ismertető gyűrűvel együtt hazaküldi Hunyadit Zsigmondhoz. [...] Hunyadi könnyezve hallgatja származásának történetét. Mátyásnak atyai tanácsokat adva meghal.”[22]

A negyedik elmélet másik változata pedig így szól: Luxemburgi Zsigmond felesége Anjou Mária terhes volt. Egyedül ment el lovagolni, de valahol a budai- erdőben leesett a lóról és kitörte a nyakát, de a gyermek 8 hónapra, koraszülötten világra jött. Nem lehetett tudni, hogy baleset volt vagy gyilkosság. Azt adták hírül mindenkinek, hogy a királynő és a kisbaba halott. A királynőt eltemették, de a kis csecsemőt meg sem keresztelték, pedig ez akkor szokás volt halva született gyermekeknél. Morosini Erzsébet magához vette a gyermeket Zsigmond király tudtával és ezért őt Vajkhoz adta feleségül, akinek úgy vásárolta meg a hallgatását, hogy Hunyad birtokát átadta neki, nehogy tudomást szerezzenek az orgyilkosok az élő trónörökösről.[forrás?]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felemelkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katonai pályafutását apródként kezdte, előbb Ozorai Pipó, majd Lazarevics István szerb despota szolgálatában állt, mellettük megismerte a törökök harcmodorát. 1427-től Újlaki László, később Csupor Demeter csapataiban szolgált.

1430 körül kötött házasságot horogszegi Szilágyi Erzsébettel.[23] A házasságból két fiú, László (1431)[24][25] és Mátyás (1443) született.

1430-ban Zsigmond király szolgálatába lépett. A királyt elkísérte Itáliába, 1431 októberétől 1433 őszéig bizonyíthatóan Milánóban tartózkodott Filippo Maria Visconti milánói herceg udvarában.[26] Itt megismerte a kor egyik legfejlettebb zsoldos hadseregét, a condottieri haderőt is. Megismerve a kor legfejlettebb hadművészeteit (huszita, condottieri) és a török harcmodort, ezeket ötvözve tudott jelentős sikereket elérni a török ellen.

Mivel tehát két évig Milánóban élt a hercegnél, nem vehetett részt 1433. május 31-én Rómában Zsigmondnak német-római császárrá történt koronázásán.

1433-tól udvari lovag[27] 1434-ben Bázelbe, majd Csehországba is elkísérte a császárt, és részt vett a huszita háborúkban. Az itt szerzett tapasztalatokat később a török elleni harcaiban is kamatoztatta.

Idővel a királyi tanácsban is helyet kapott. 1439-től szörényi bán, majd 1441-től erdélyi vajda és temesi ispán lett.

Albert király halála után Ulászló megválasztásáért harcolt. A lovagkirály bizalmasa lett, s uralma elején Újlaki Miklóssal együtt látta el a török határ védelmét.

Törökellenes harcai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várnai csata (Martin Bielski - Lengyel Krónika)

1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben hatalmas török had zúdult Erdélyre. Mezid bég a törökök vezére arra számított, hogy a magyarok nem képesek egy hirtelen támadást elhárítani. Marosszentimrénél Hunyadi vereséget szenvedett, de utána eredt, és egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök felett: először Nagyszeben közelében, majd a Vaskapunál, a Jalomica felső folyásánál.

Életcéljának tekintette hazája védelmét és az oszmán hatalom összezúzását.

1443. július 22-én Hunyadi vezetésével[28] és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.

A sorozatos győzelmek azt a reményt keltették, hogy a törököt ki lehet verni Európából. Háborút sürgetett a balkáni hadjárat után is.

1444-ben a várnai csatában Vlad Dracul havasalföldi vajda elfogta, és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátotta szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választották. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kapott, de ezt soha nem használta.

1448-ban, győzelmi sorozata után, a vesztes rigómezei ütközet után Brankovics György szerb despota kezei közé került, ahonnan csak megalázó feltételek árán bocsátották szabadon (az országos tanács - Hunyadiért semmi áldozatot nem sajnálva - 100 000 arany váltságdíjon felül visszaadták neki többek között a magyar kézen lévő szerb várakat is). Ekkor már negyvenezres serege volt.

Hazatérve, Hunyadi az ország erőinek egyesítését és a központi hatalom megerősítését tűzte ki célul, ebben a törekvésében Vitéz János volt segítségére.

1450-ben a császárral kötött egyezményben Hunyadi kénytelen volt elismerni V. László trónigényét.

1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztjéről, de országos főkapitányi tisztét és temesi ispánságát megtartotta. Szolgálatai elismeréseképpen a király Beszterce vármegye örökös főispánjává, grófjává tette és címerét kibővítette az ún. besztercei oroszlánokkal.

1454-ben Krusevácnál Feriz bég seregét verte tönkre, s javaslatot tett egy százezer harcosból álló sereg szervezésére és a török Európából való kiűzésére, de nem nyert támogatókra.

Nándorfehérvár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nándorfehérvári csata

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt.

1456. július 21–22-én Hunyadi János saját seregével – köztük 200 hajóval – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Elterjedt vélekedés szerint ez a győzelem Európában is visszhangra talált, s a nagy diadal tiszteletére azóta minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat, azonban a déli harangszó elrendelése szűk egy hónappal megelőzi Hunyadi győzelmét. A győzelem emlékére vezette be III. Kallixtusz pápa az Urunk színeváltozása ünnepet az egész egyházban.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban halt meg.

Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban temették el.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pátzay Pál: Hunyadi János szobra Pécs főterén

Emlékét számos utca és tér neve őrzi (például Budapest I. kerületében). Szobra áll a millenniumi emlékművön Budapest XIV. kerületében, továbbá nevezetes lovasszobra van Pécsett. Várna városának egyik körútját róla nevezték el (Bulevard Yan Huniadi). Minden évben május 21-én, a Honvédelem Napján adják át a róla elnevezett Hunyadi János-díjat.

A szépirodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisfaludy Sándor: Hunyadi János (dráma)
  • Czuczor Gergely: Hunyadi (vers)
  • Darvas József: A törökverő (regény, Bp., 1938)
  • Hegedüs Géza: Hunyadi János (regény, 1948)
  • Hunyady József: Hollós vitéz (regény, 1957)
  • Komjáthy István: Hunyadi (elbeszélő költemény, Bp., 1951)
  • Hollós Korvin Lajos: Hunyadi (dráma, Bp., 1956)
  • Bán Mór: Hunyadi - A hajnalcsillag fénye (regény, 2008)
  • Bán Mór: Hunyadi - Az üstökös lángja (regény, 2009)
  • Bán Mór: Hunyadi - A csillagösvény hídja (regény, 2009)
  • Bán Mór: Hunyadi - A hadak villáma (regény, 2010)
  • Bán Mór: Hunyadi - A mennydörgés kapuja (regény, 2011)
  • Bán Mór: Hunyadi - A Holló háborúja (regény, 2013)
  • Arany János: Szibinyáni Jank (vers, 1855. április) [29]

A festészetben, grafikában, metszeteken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Thuróczi-krónika, 15. század  
Thuróczi-krónika, 1488  
Thuróczi-krónika, 1499  
16. század (?)  
16-17. század (?)  
17. század  
Blaschke János rézmetszete, 1807  
Franz Sartori, 1816  
1853  
Festett üveg, Vajdahunyad, 19-20. század (?)  
20. századi képeslapsorozat  
Spiridon Ion Cepleanu, 2008  

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • E. Kovács Péter: E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest. ISBN 963-7835-49-0 (1990) 
  • Pallas: Apród: Apród. Pallas. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Pallas: Hunyadi: Hunyadi. Pallas. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Magyarok Krónikája: szerk.: Glatz Ferenc: Magyarok Krónikája. Officina Nova. ISBN 963-548-265-5 
  • Encyclopaedia Britannica: János Hunyadi: János Hunyadi. Encyclopaedia Britannica. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Magyar életrajzi lexikon: Hunyadi János: Hunyadi János. Magyar életrajzi lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Magyar Katolikus Lexikon: Hunyadi: Hunyadi. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Magyar Katolikus Lexikon: Hosszú hadjárat: Hosszú hadjárat. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Romania countrystudies.us: Ronald D. Bachman: Romania: A Country Study – The Ottoman Invasions. countrystudies.us. Library of Congress, 1989. (Hozzáférés: 2014. július 24.)
  • Lahmann György: Bölcsészetdoktori értekezés: Lahmann György. Mária királynő alakja a magyar irodalomban – Bölcsészetdoktori értekezés. Dunántúl Egyetemi Nyomdája, 32–33.. o (1927) 
  • Kubinyi: Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király: Kubinyi András (2007.). „Hunyadi Mátyás, a személyiség és a király”. AETAS 22, 83–100. o. Hozzáférés ideje: 2014. július 24.  
  • Banfi: Hunyadi János itáliai tartózkodása: Florio Banfi (1934.). „Hunyadi János itáliai tartózkodása”. Erdélyi Múzeum 5, 262–272. o. Hozzáférés ideje: 2014. július 24.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Galántai Erzsébet: Megjegyzések antik hadvezér- és héroszportrék utóéletéhez : Hunyadi János alakja P. Ransanus: De Ioanne Corvino és Elias Corvinus: Ioannis Hunniadiae Res bellicae contra Turcas című művében. In: Varietas gentium - communis latinitas : a XIII. Neolatin Világkongresszus (2006) szegedi előadásai / szerk. Szörényi László, Lázár István Dávid. Szeged : JATEPress, 2008. pp. 83–87.
  • Lengyel Dénes: Nándorfehérvár ostroma. CD2 In Lengyel Dénes: Magyar regék és mondák [hangfelvétel]. Budapest : Kossuth : Mojzer, 2004. 3 db CD
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyadi János témájú médiaállományokat.