Vidin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Vidin / Bodony (Видин)

Vidin / Bodony címere

Közigazgatás

Ország

Bulgária

Megye

Vidin

Irányítószám

3700

Körzethívószám

094

Népesség

Teljes népesség

49 471 fő (2009. december 31.)^[1] +/-

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

34 m

Időzóna

CET, UTC+2

Elhelyezkedése

Vidin / Bodony

Pozíció Bulgária térképén

Koordináták: é. sz. 43.983333° k. h. 22.866667°

é. sz. 43.983333° k. h. 22.866667°

Vidin / Bodony weboldala

Vidin város (Видин) (régi magyar neve: Bodony) Bulgária északnyugati részén, a Duna déli partján. A Duna túlpartján levő Calafat román várossal jelenleg kompjárat köti össze. Várhatóan 2012-ben elkészül a Vidin-Calafat híd. 2005-ben 52 558 lakosa volt.

[szerkesztés] Története

A város helyén a Kr. e. 3. században Dunonia kelta település állt. Az 1. században a római hódítás után a Bononia nevet kapta. A rómaiak határerődöt építettek itt, a túlparti barbár betörések ellen. Az erődítményt 444-ben Attila hadai lerombolták, majd a 6. században I. Justinianus bizánci császár újjáépíttette. 626-ban az avarok foglalták el, majd szlávok telepedtek le. A szlávok Badin illetve Bdin nevet adták a településnek, innen származik a mai név. A 7. században a szlávokat a bolgár-törökök váltották fel.

Vidin a 10. – 14. században kiemelt szerepet játszott a régió belső viszályaiban. 1186-ban I. Iván Aszen elvette a bizánciaktól, 1260-1264 között IV. Béla uralta. 1367-ben rövid ideig Nagy Lajos uralma alatt állt. 1388-ban Iván Szracimir cár behódolt a törököknek. Ettől kezdve a vidini vár a törökök északra tartó hadjáratainak fontos bázisa lett.

A 18. században a város osztrák kézre került, ekkor korszerűsítették a védelmi rendszert.

1792–1807 között a III. Szelim szultánnal szembeszegülő Pantazvatoglu janicsár pasa uralkodott a városban.

1849 szeptemberében a magyar szabadságharc bukása után Törökföldre menekült Kossuth Lajos ebben a városban írta, és bocsátotta ki híressé vált „vidini levelét”, melyben a bukás okát az „árulónak” bélyegzett Görgey személyében jelölte meg.

1850-ben a város fellázadt a török uralom ellen, de a lázadást leverték. A város (és Bulgária) felszabadulását az 1877-78-as orosz-török háború hozta meg.

[szerkesztés] Látnivalók

Baba Vida (magyarul Vida anyó), a középkori vár, amely magában foglalja az ókori Bononia falait is
Duna parti parkosított sétány
Szent Petka-templom, 17. századi freskókkal
17. századi Szent Panteleimon-templom
Pantazvaglu pasa által építtetett dzsámi
Musztafa pasa dzsámi
Szalahaddin Baba türbéje