Szendrő (Szerbia)
| Szendrő (Смедерево / Smederevo) | |
 |
|
| A városháza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Közép-Szerbia |
| Körzet | Dunai |
| Rang | város |
| Körzethívószám | +381 26 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szendrő
Pozíció Szerbia térképén
|
|
Szendrő (szerbül Смедерево / Smederevo) város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Belgrádtól 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése: Smeder birtoka.
[szerkesztés] Története
Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója a Jessova partján áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, aki itt is halt meg 1457-ben. Először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után itt tartotta fogva Brankovics György szerb despota Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta. 1688-ban Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Musztafa nagyvezér. 1789. október 13-án a császári sereg foglalja el. A szerbek 1805-ben ostrommal vették be, 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp szerb kézre. Ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.
[szerkesztés] Híres emberek
- A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||||||||||||||
