Herceg Novi

Herceg Novi (Херцег Нови)

Szent Arkangyalok templom a minarettel
Közigazgatás
Ország	Montenegró
Község	Herceg Novi
Polgármester	Dejan Mandić
Népesség
Teljes népesség	12 739 fő (2003) +/-
Népsűrűség	140 fő/km²
Földrajzi adatok
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Herceg Novi Pozíció Montenegró térképén Koordináták: é. sz. 42° 27′ 11″, k. h. 18° 31′ 56″42.4530555556, 18.5322222222
é. sz. 42° 27′ 11″, k. h. 18° 31′ 56″42.4530555556, 18.5322222222
Herceg Novi weboldala

Herceg Novi (cirill betűkkel Херцег Нови) város és község (járás) Montenegróban, az Adriai-tenger partján. A több mint 8000 lakosú település hangulatos fürdőhely.

Fekvése[szerkesztés]

Dubrovniktól délre, a Kotori-öböl északi bejáratánál fekvő település.

Története[szerkesztés]

Hercegnovi városát 1382-ben I. Tvrtko bosnyák király (herceg) alapította, s ő nevezte el új városnak, Novi-nak, később ebből alakult ki a Hercegnovi név.

Régi városmagját az óváros őrzi, mely az óratorony kapunyílásán át érhető el. Itt található még egy-két régi lakóépület is, melyeket az 1979-es nagy földrengés is alaposan megtépázott.

Az óvárosban áll az 1856-ban épült kupolás ortodox Szent arkangyalok templom is, mely egy egykori török dzsámi helyén emelkedik. A templom féltett kincse a még a török alóli felszabadulás idejéből való Szűz Máriát a szentekkel körülvéve ábrázoló szép festmény.

A Kanli-Kula erőd egy régi metszeten

A város fölött emelkedik a 16. században a törökök által épített Kanli-Kula (Véres-torony) egykori erőd, melyben a 16. században idáig előretört törökök őrizték foglyaikat.

A város nevezetességei közé tartozik a Helytörténeti Múzeum is, melyben a város múltját feldolgozó régészeti, történelmi és néprajzi gyűjtemény kapott helyet.

A város területébe olvadt az 1718-ban alakult egykor önálló hajóstelepülés Topla is. Érdekes látnivalója a 18. század-ból származó Mária mennybemenetele és Szent György templomból álló műemlékegyüttes.

A város központjától úgy egy km távolságra fekszik különleges mediterrán ősfás környezetben a Savina kolostor is, mely 19. század közepén épült barokk stílusban, mely most is apácazárda. A Kolostor múzeuma régi egyházi könyveket, szép ezüst és arany kegytárgyakat őriz.

A kolostor előtt emelkedik a 18. századból való Sv. Jerolim (Szent Jeromos) templom, melynek készítője Nikola Foretic korcsulai mester volt. 18. századból való szentképfalát a risani ikonfestő iskola művésze Simeon Bjelopoljac készítette.

A Szent Jeromos templom szomszédságában álló 16. századból származó ősi kis Savina-templom jellegzetes dalmáciai stílusban épült, félköríves szentélyzáródással. Az egyhajós, homlokzatán kis harangállványocskával ellátott pici templom érdekességei a 18. századi freskók alól előkerült, 15. századból és 16. századból származó reneszánsz kori freskók.