Adriai-tenger
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az Adriai-tenger a Földközi-tenger része, az Appennini-félsziget és a Balkán-félsziget között terül el. A nyugati partján Olaszország, míg a keleti partján Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia található. Délkeleten a 72 km széles Otrantói-szorosal kapcsolódik a Jón-tengerhez.
A tenger hossza kb. 770 km, átlagos szélessége 160 km. Teljes területe 160 000 km². Északi része meglehetősen sekély, átlagos mélysége 240 m. Legmélyebb pontja Dubrovniktól délre található, 1460 m mély.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Nagyobb kikötői
Olaszországban: Trieszt, Velence, Ancona, Pescara, Bari, Brindisi
Horvátországban: Rijeka (Fiume), Split, Dubrovnik, Ploče
[szerkesztés] Legnagyobb öblei
Északon: Velencei-, Trieszti-, Kvarner-, Rijekai-(Fiumei-)öböl
Délen: Kotori-, Drin-, Manfredoniai-öböl
[szerkesztés] Legnagyobb félszigetei
Gargano-, Isztiai-, Peljesac-félsziget
[szerkesztés] Nagyobb szigetei
A horvát-tengerpart mentén közel 1200 szirt és sziget található. A dinári-hegységből süllyedékkel leszakadó szigetek nagy része mészkőből áll.
- Kvarner-öböl szigetei: Krk sziget (410 km²), Cres sziget (404 km²), Pag-sziget (285 km²), Rab sziget (93,6 km²), Lošinj sziget (74,37 km²)
- Észak-Dalmát-szigetek: Dugi Otok sziget (124 km²), Pašman sziget (60 km²), Kornati-szigeteket 125 kopár és általában lakatlan sziget alkotja.
- Dél-Dalmát-szigetek: Brač sziget (394 km²), Hvar sziget (300 km²), Korčula sziget (276km²), Mljet-sziget (100 km²), Vis (sziget) (60 km²) Lastovo sziget
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||||||
