Cetinje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Cetinje (Цетиње)
Royal city of Cetinje.jpg
Cetinje címere
Cetinje címere
Cetinje zászlaja
Cetinje zászlaja
Közigazgatás
Ország  Montenegró
Község Cetinje
Irányítószám 81250
Népesség
Teljes népesség 15 353 fő (2003) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 670 m
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Cetinje  (Montenegró)
Cetinje
Cetinje
Pozíció Montenegró térképén
é. sz. 42° 23′ 36″, k. h. 18° 55′ 19″Koordináták: é. sz. 42° 23′ 36″, k. h. 18° 55′ 19″
Cetinje weboldala

Cetinje montenegrói város és község, az ország korábbi fővárosa.

A község települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község Cetinje városa mellett még 93 faluból áll.

Bajice, Barjamovica, Bijele Poljane, Bjeloši, Bobija, Boguti, Bokovo, Češljari, Cetinje, Čevo, Đalci, Dide, Đinovići, Dobrska Župa, Dobrsko Selo, Dodoši, Donja Zaljut, Donje Selo, Dragomi Do, Drušići, Dubovik, Dubovo, Dugi Do, Dujeva, Erakovići, Gađi, Gornja Zaljut, Gornji Ceklin, Grab, Građani, Gradina, Izvori, Jankovići, Jezer, Kobilji Do, Kopito, Kosijeri, Kranji Do, Kućišta, Lastva, Lipa, Lješev Stub, Majstori, Malošin Do, Markovina, Meterizi, Mikulići, Milijevići, Mužovići, Njeguši, Obzovica, Oćevići, Očinići, Ožegovice, Pačarađe, Pejovići, Petrov Do, Poda, Podbukovica, Prediš, Prekornica, Prentin Do, Prevlaka, Proseni Do, Radomir, Raičevići, Resna, Riječani, Rijeka Crnojevića, Rokoči, Rvaši, Ržani Do, Šinđon, Smokovci, Štitari, Tomići, Trešnjevo, Trnjine, Uba, Ubli, Ublice, Ugnji, Ulići, Velestovo, Vignjevići, Vojkovići, Vrba, Vrela, Vuči Do, Žabljak, Zabrđe, Začir, Zagora, Žanjev Do.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegyekkel körbevett Kotori-öböl fölött emelkedő Lovcen hegység délkeleti lejtője mellett fekvő település, mely Kotorból 25 hajtűkanyarból álló, 1749 méter magasságú szerpentinen át közelíthető meg.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét az egykor a cetinjei mezőn eredő Cetina búvópatakról kapta.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török időkben ide menekült a törökök elől az országnak nevet adó Crnojevic feudális birtokos család egyik leszármazottja, Ivan Crnojevic a Shkodrai-tó melletti várából.

1484-ben ő emeltette a híres Cetinje kolostort. Itt székeltek évszázadokon keresztül a montenegrói püspök-uralkodók, vladikák. Ez volt a nemzeti kultúra központja évszázadokon keresztül.

A 15. században már nyomda is működött itt. A török hódoltság alatt Montenegró fővárosát többször is felperzselték a török martalócok, így 1692-ben, 1712-ben és 1785-ben is.

Cetinje 1885-től 1918-ig fejedelmi, majd királyi székhely volt. Ma műemlék és iskolaváros. Műemlék épületei a régi erőd hegye az Orlov-Krs alatti úgynevezett kormányzónegyedben találhatók. Itt épült fel az 1450-ben épített Vlaska crkvát, a királyi palotát is, mely egy pirosra festett, erkélyes-timpanonos klasszicista épület, fehér gipszdíszekkel. A palota ma múzeum. A Cetinje kolostor terméskő épületének árkádos folyosóit a montenegrói püspök-uralkodók síremlékei díszítik, akiket ide helyeztek örök nyugovóra.

Itt a kolostor műkincsei között őrzik az első délszláv nyelven megjelent, és itt Cetinjében 1493-ban kinyomtatott Oktoih című könyvet is.

A Vlaska-templom érdekessége, hogy kerítése az 1876. évi háborúban zsákmányolt török puskák csöveiből készült.

A templom előtt pedig Baja Pivljanin, a törökök elleni nemzeti harcok hősének sírja található.

A templom előtti magaslaton áll a Tabija-erőd, a hagyomány szerint a csatában megölt törökök fejét ide tűzték ki a montenegróiak.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cetinje látképe a Lovcen-hegység karéja alatt

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cetinje témájú médiaállományokat.