Kishegyes
| Kishegyes (Mali Iđoš) | |||
 |
|||
| Szent Anna katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Csóré Róbert | ||
| Irányítószám | 24321 | ||
| Körzethívószám | 024 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4830 fő (2011)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 98 m | ||
| Terület | 175 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.png)
 Kishegyes
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 42′ 25″, k. h. 19° 39′ 52″ | |||
| Kishegyes weboldala | |||
Kishegyes (szerbül Мали Иђош / Mali Iđoš) falu és község Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén. A Krivaja folyó mentén helyezkedik el a Telecskai-dombok ölelésében, Topolya és Szenttamás között félúton.
Tartalomjegyzék |
Kishegyes község [szerkesztés]
Kishegyeshez tartozik még két falu, Szeghegy és Bácsfeketehegy (utóbbit a helyiek gyakran Feketics néven említik).
Területére nézve (175 négyzetkilométer) Kishegyes Szerbiában a legkisebb község.
Története [szerkesztés]
A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. A törökök teljesen elpusztították a települést. Az újratelepítés 1769-ben történt, ekkor Békés megyéből, Békésszentandrásról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére.
A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jellacsics horvát bán többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.
A trianoni békeszerződésig Kishegyes Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.
Az 1980-as évekig Kishegyes lakossága, a 1848–49-es szabadságharc és a világháborúk éveitől eltekintve, folyamatosan növekedett.
A szerbek a faluba, illetve Kishegyes község területére főleg az 1990-es évek délszláv háborúi alatt érkeztek mint menekültek főleg Horvátországból és Boszniából. A háború alatt a helyi vállalkozások nagy része tönkrement. Sokan Magyarországon vállaltak munkát. Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Kishegyesen még mindig 30%-os a munkanélküliség.
Kultúra [szerkesztés]
Falunknak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdi is Kishegyesen kezdte a karrierjét. A helyi művelődési élet mozgatója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Az Egység Sportegyesület keretében pillanatnyilag a labdarúgó, sakk és a női kézilabda szakosztály működik. Évenkénti rendezvények a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap. Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. A faluban több civil szervezet működik sikeresen. Az Önkéntes Tűzoltó Testület 130 éves múltra tekint vissza.
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 6989 | 6803 | 6860 | 6603 | 6271 | 5803 | 5465[2] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 4767 | 87,22 |
| Szerbek | 389 | 7,11 |
| Cigányok | 119 | 2,17 |
| Jugoszlávok | 35 | 0,64 |
| Montenegróiak | 30 | 0,54 |
| Horvátok | 25 | 0,45 |
| Németek | 10 | 0,18 |
| Ruszinok | 9 | 0,16 |
| Bunjevácok | 7 | 0,12 |
| Muzulmánok | 6 | 0,10 |
| Szlovének | 5 | 0,09 |
| Bosnyákok | 3 | 0,05 |
| Macedónok | 2 | 0,03 |
| Albánok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres emberek [szerkesztés]
- Csépe Imre, vajdasági író, gyermekversek költője
- Rúzsa Magdi, a Megasztár nyertese 2006-ban
- Németh István, vajdasági író, újságíró
- Lajkó Félix, világzenei hegedűművész és zeneszerző
Testvértelepülés [szerkesztés]
Sport [szerkesztés]
A településen az "Egység" sport klub létezik, amelyen belül többek között a labdarúgó szakosztály is működik FK Egység Kishegyes néven.
Források [szerkesztés]
- ↑ 2011 Census of Population Households and Dwellings in the Rebublic of Serbia – First Results (angol és szerb nyelven) pp. 27. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
- Gubitza Kálmán 1907/1911: A kishegyesi régibb középkori temető. Arch. Ért. XXVII, 346-363; XXXI, 122-134.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Vajdaság települései és címerei – Kishegyes
- Kishegyes honlapja
- Kishegyes nem hivatalos honlapja
- Kishegyes jubileuma – Magyar Szó, 2009. március 14.
|
|||||||||||
