Kishegyes
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|
| Régió | Bácska |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Terület | 175 km² |
Népesség
|
|
| Polgármester | Csóré Róbert |
| Irányítószám | 24321 |
| Körzethívószám | 024 |
| Testvérvárosai | |
Kishegyes (szerbül: Mali Iđoš, illetve Мали Иђош), település és község (járás) Szerbia Vajdaság tartományában, az Észak-bácskai körzet középső részén. A Krivaja folyó mentén helyezkedik el a Telecskai dombok ölelésében, Topolya és Szenttamás között félúton.
Kishegyeshez tartozik még két település, Szeghegy és Bácsfeketehegy (a helyiek gyakran Feketics néven említik). A három település együtt alkotja Kishegyes községet. Szabadkával és Topolyával együtt Kishegyes község közös adminisztratív egységet képez, az úngynevezett Észak-bácskai körzetet.
Területére nézve (175 négyzet kilométer) Kishegyes Szerbiában a legkisebb járás.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. A törökök teljesen elpusztították a települést. Az újratelepítés 1769-ben történt, ekkor Békés megyéből, Békésszentandrásról 81 római katolikus család költözött a mai Kishegyes területére.
A Szent Anna tiszteletére emelt templomot 1788-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jellacsics horvát bán többségben lévő seregét – s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.
A trianoni békeszerződésig Kishegyes Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.
Az 1980-as évekig Kishegyes lakossága, a 1848–49-es szabadságharc és a világháborúk éveitől eltekintve, folyamatosan növekedett.
A szerbek a faluba, illetve Kishegyes község területére főleg az 1990-es évek délszláv háborúi alatt érkeztek mint menekültek főleg Horvátországból és Boszniából. A háború alatt a helyi vállalkozások nagy része tönkrement. Sokan Magyarországon vállaltak munkát. Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Kishegyesen még mindig 30%-os a munkanélküliség.
[szerkesztés] Kultúra
Falunknak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdolna is Kishegyesen kezdte a karrierjét. A helyi művelődési élet mozgatója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Az Egység Sportegyesület keretében pillanatnyilag a labdarúgó, sakk és a női kézilabda szakosztály működik. Évenkénti rendezvények a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap. Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. A faluban több civil szervezet működik sikeresen. Az Önkéntes Tűzoltó Testület 130 éves múltra tekint vissza.
[szerkesztés] Népesség
A községben:
- magyarok: 7,546 (55.92%)
- montenegróiak: 2,812 (20.83%)
- szerbek: 2,357 (17.46%)
- romák: 138 (1.02%)
A montenegróiak főleg Szeghegyen élnek, a szerbek pedig Bácsfeketehegyen, de számuk itt sem éri el a húsz százalékot.
A kishegyesiek túlnyomó többsége római katolikus, míg Bácsfeketehegy magyar lakossága többnyire református vallású. A montenegróiak és a szerbek rendszerint ortodox vallják magukat. Újabban a montenegróiak saját templomot szeretnének építeni Szeghegyen, amely nem a Szerb Ortodox Egyházhoz, hanem a Montenegrói Ortodox Egyházhoz tartozna.
A faluban:
Az 1991-es népszámlálás szerint 5803, a 2002-es szerint pedig 5465 lakosa volt.
- magyarok: 4,767 (87,22%)
- szerbek: 389 (7,11%)
- romák: 119 (2,17%)
- jugoszlávok: 35 (0,64%)
- montenegróiak: 30 (0,54%)
- horvátok: 25 (0,45%)
- németek: 10 (0,18%)
- ruszinok: 9 (0,16%)
- bunyevácok: 7 (0,12%)
- muzulmánok nemzet: 6 (0,1%)
- szlovének: 5 (0,09%)
- bosnyákok: 3 (0,05%)
- macedónok: 2 (0,03%)
- albánok: 1 (0,01%)
- ismeretlen: 3 (0,05%)
A falunak 4298 nagykorú polgára van, a lakosság átlagéletkora 40 év (a férfiaké 38, a nőké 41,8). A településen 2127 háztartás van, háztartásonként átlagosan 2,57 taggal.
Legnépesebb az 1948-es népszámlálás idején volt, 6989 lakossal.
[szerkesztés] Híres emberek
- Csépe Imre, vajdasági író, gyermekversek költője
- Rúzsa Magdolna, a Megasztár nyertese 2006-ban
[szerkesztés] Források
Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima,. Republički zavod za statistiku, Beograd. ISBN 86-84433-14-9 (2004)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Vajdaság települései és címerei – Kishegyes
- Kishegyes honlapja
- Kishegyes nem hivatalos honlapja
- Kishegyes jubileuma – Magyar Szó, 2009. március 14.
| Az Észak-bácskai körzet községei |
|---|
