Bácsfeketehegy
| Bácsfeketehegy | |
 |
|
| A református és a „gazdátlan” evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Észak-bácskai |
| Község | Kishegyes |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 24323 |
| Körzethívószám | +381 24 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4336 fő (2002)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Bácsfeketehegy
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 39′ 31″, k. h. 19° 41′ 34″ | |
Bácsfeketehegy (szerbül Фекетић / Feketić, németül Feketitsch / Schwarzenberg) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben. Ma a bácskai magyar református püspökség székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Topolyától 20 km-re délre a Bács-ér (másnéven: Kanyarodó, Krivaja-patak) mellett fekszik. Közigazgatásilag Kishegyeshez tartozik.
Története [szerkesztés]
1466-ban Fekethegyhaz néven említik, mint a Marótiak birtokát. 1580-ban már Feketehegy néven szerepel, majd 1652-ben a török összeírásban Feketicsként tűnik fel. Lakossága a török időkben elpusztult, a kulai uradalom pusztája volt. 1785-ben református kunhegyesi és tiszaburai magyarokkal telepítették újra. Az 1820-as évektöl a szomszédos Szeghegyről németek szivárogtak be a faluba, akik rövidesen a falu lakosságának harmadát tették ki. 1849 januárjában a honvédek védtelenül hagyták Bácska ezen részét, ezért a falu lakossága félve a megtorlásoktól menekülni volt kénytelen. Ezt Mária-napi futás-nak nevezték. (1849. január 23.) Részben a környékbeli magyar települések, illetve Kiskunhalas és Soltvadkert fogadta be a menekülő lakosságot. A visszamaradt nemzetőrök mind egy szálig elestek, a falu református lelkésze Berhidai Keresztes József is mártírhalált halt. A falu lakossága csak a fegyverletétel után merészkedett vissza a porig égetett faluba.
A falut 1896-ban érte el a vasút, a Bácsfeketehegy–Palánka vonallal kapcsolódott be az országos forgalomba.
1910-ben 5844 lakosából 3799 magyar és 2020 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Topolyai községéhez tartozott. A II. világháború után a német lakosságot kiűzték, helyükre főleg montenegróiak érkeztek.
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 5903 | 5551 | 5484 | 4889 | 4688 | 4542 | 4336[2] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 2672 | 61,62 |
| Szerbek | 726 | 16,74 |
| Montenegróiak | 682 | 15,72 |
| Jugoszlávok | 46 | 1,06 |
| Horvátok | 33 | 0,76 |
| Cigányok | 16 | 0,36 |
| Ukránok | 9 | 0,20 |
| Ruszinok | 8 | 0,18 |
| Németek | 7 | 0,16 |
| Albánok | 7 | 0,16 |
| Bunjevácok | 5 | 0,11 |
| Muzulmánok | 4 | 0,09 |
| Szlovének | 3 | 0,06 |
| Románok | 2 | 0,04 |
| Csehek | 1 | 0,02 |
| Szlovákok | 1 | 0,02 |
| Bosnyákok | 1 | 0,02 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Híres bácsfeketehegyiek [szerkesztés]
- Szilády János (1839-1889) református lelkész
- Margit István (1960–) szerkesztő, producer, fordító
Források [szerkesztés]
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások [szerkesztés]
A Vajdaság települései és címerei – Bácsfeketehegy
|
|||||||||||
