Tiszabura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszabura
Pusztataskony Szapáry Chapel.jpg
Tiszabura-Pusztataskony, Szapáry-sírkápolna
Tiszabura címere
Tiszabura címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Kunhegyesi
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Farkas László (FIROSZ)[1]
Irányítószám 5235
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 2933 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 62,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszabura  (Magyarország)
Tiszabura
Tiszabura
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 49″, k. h. 20° 27′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 49″, k. h. 20° 27′ 32″
Tiszabura  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszabura
Tiszabura
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Tiszabura weboldala

Tiszabura község Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunhegyesi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község a Tisza folyásirányának bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község története a régmúlt időkbe nyúlik vissza, bár Tiszabura első írásos emléke 1301-ből való.

A 19. századi gátépítési munkák során gepida és avar kori leletekre is bukkantak a régészek. Mai település elődje feltehetőleg a korai Árpád-korban jött létre, habár az első középkori oklevél csupán 1331-ben említi Bwra alakban. A községhez tartozó Pusztataskony elnevezését Taksony fejedelemről nyerte. A falu kora középkori birtokosai az előkelő Szalók, Domoszlayakat és Rozgonyiakat említhetjük. A 14. században egy Cenk nevezetű cseh vitézt említenek a források a terület földesuraként. Ekkortájt épült egyhajós, csúcsíves – román és gótikus stílusjegyeket is magán hordozó, ma műemléki védettséget élvező – temploma.

A középkori gazdaság és demográfia jellegzetességeiből kifolyólag rendkívül alacsony népességi adatokat jegyeztek fel a történetírók. A másfél évszázados török korszak és az azt lezáró felszabadító hadjáratokban a település lakossága rendkívül megcsappant, Taskony szinte teljes egészében elnéptelenedett.

A Rákóczi-szabadságharc idején, Rabutin császári generális hadai vonultak át a községen, s a szerb felkelők a falut földig rombolták. A település majdnem három évtizedig pusztán állt, s csupán 1737-38-tól – a környező településekről való beköltözők révén – indult újra az élet. A község újratelepítésében kiemelkedő szerepet játszó és bőkezű egyházi mecénásnak számító Recsky család néhány jeles képviselőjének hamvai ma is a templom ódon apszisa alatt nyugszanak. 1876-ban a kiegyezés utáni közigazgatási reform keretében Bura, Heves megyétől Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, a tiszai járásba került.

Az első világháború hadszínterein a falu lakosságának 20%-át találjuk, emléküket a Hősök terén látható 1928-ban közadakozásból emelt fehér márványobeliszk őrzi. A második világháborúban német csapatokat a szovjet haderő 1944. október 14-én szorította ki a faluból, azonban a háborús pusztításokat igencsak megszenvedte.

1975-ban került sor a törpevízmű létesítésére, 1976-ban épült fel az új orvosi rendelő, 1979-ben készült el a három szintes iskola, 1982-ben épült fel a község új ABC áruháza és postahivatala, 1989-ben létesült a TSZ által üzemeltetett, majd magánkézbe került benzinkút. A telefonhálózat széles körű kiépítése az 1990-es években valósult meg.

Napjainkban a községi önkormányzat különböző közcélú és közhasznú programjai révén számít a legnagyobb munkaadónak. A faluvezetés különböző pályázatok révén kívánja a község modernizációját továbbvinni.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népi hitvilágban sokáig megőrződött a táltos és boszorkányhit. Orvos Tóth Sándornak, Bíró Julisnak természetfeletti képességeket tulajdonítottak, s a környező településekről is többen jártak hozzájuk.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 72%-a magyar, 28%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Tiszaburán ekkor az összeíró biztosok a nyilvántartott népességszám (2895 fő) több mint másfélszeresét találták otthon, azaz 4591 főt (hasonlóan a nem messze fekvő Tiszabőhöz). A 4591 főből 62 % vallotta magát ekkor magyarnak, 38 % pedig cigány nemzetiségűnek.[4] Ennek ellenére helyiek elmondása szerint a cigány lakosság aránya Tiszaburán ma 80 % feletti.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református templom
  • Szapáry-kápolna
  • Pusztataskonyi-mezőgazdasági repülőtér
A kápolna légifotója
  • Gyönyörű természeti környezet (ártér, gát)
  • Révház, csónakkikötő

Híres tiszaburaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszabura települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_11_2011.pdf

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]