Bajmok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bajmok
Bajmok1.jpg
A római katolikus templom és az ortodox templom harangtornya
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Észak-bácskai
Község Szabadka
Rang falu
Alapítás éve 1462
Irányítószám 24210
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 8586 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség 64,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 134 m
Terület 133,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bajmok  (Szerbia)
Bajmok
Bajmok
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 19° 25′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 19° 25′ 14″
Bajmok weboldala

Bajmok (horvátul Bajmak, németül Nagelsdorf, latinul Baymok) falu Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re délnyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
11 188 10 829 11 117 10 307 9586 8620 8586[2]


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
szerbek 2900 33,77
magyarok 2450 28,53
bunyevácok 1266 14,74
horvátok 700 8,15
jugoszlávok 454 5,28
montenegróiak 102 1,18
németek 31 0,36
macedónok 14 0,16
cigányok 13 0,15
albánok 13 0,15
muzulmánok 10 0,11
szlovének 7 0,08
ruszinok 4 0,04
szlovákok 3 0,03
csehek 2 0,02
románok 1 0,01
egyéb/ismeretlen[3]

A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox vallásúak.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lakott település már az első században. A kálvária domb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak már az 1. századból, illetve a 4. századból.

1462-ben már falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot.

Az török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben, a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket.

1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban.

A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek.

A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból – Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás – települtek át a faluba.

1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217, ebből:

  • 3599 magyar
  • 1980 bunyevác
  • 1980 német
  • 21 szerb
  • 8 szlovák
  • 10 egyéb

A trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott.

Az 1931-es népszámlálás szerint 11326 lakosa volt, ebből:

  • 4597 (40,6%) jugoszláv
  • 4276 (37,8%) magyar
  • 2347 (20,7%) német
  • 79 zsidó
  • 16 orosz

A második világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a Horvátországi Lika-ból. A Délvidéki vérengzéseknek 78 magyar és 2 német nemzetiségű személy esett áldozatul.

Bajmok nemzetiségi arányai újabban a 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia-Hercegovinából, és Koszovóból is.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bajmok témájú médiaállományokat.