Palics

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palics (Palić)
Palic05.jpg
A Palicsi-tó
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Észak-bácskai
Irányítószám 24413
Körzethívószám 24
Testvértelepülései Újszász[1]
Népesség
Teljes népesség 7745 fő (2002) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Palics  (Szerbia)
Palics
Palics
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 46° 06′ 09″, k. h. 19° 45′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 09″, k. h. 19° 45′ 26″

Palics vagy Palicsfürdő (szerbül: Палић / Palić, latinul Paligo Palus) közkedvelt fürdőváros Szerbiában, az azonos nevű partján a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától légvonalban 3 km távolságban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a szerb-magyar határ közvetlen közelében, a településről elnevezett tó partján fekszik. Gyakorlatilag Szabadka elővárosa, attól 8 kilométerre keletre fekszik. Osztottpályás út köti össze a várossal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése Paly néven 1462-ben, Mátyás király adománylevelében történt, amikor a pusztát anyjának ajándékozta. A település a 19. század közepén kezdett felépülni, ekkor fedezték fel a tó vizének és iszapjának gyógyító voltát. Mai szecessziós külsejét az 1900-as évek elején nyerte el. A Monarchia felkapott fürdővárosai között tartották számon. A trianoni békeszerződésig, majd 19411945 között Magyarország, Bács-Bodrog vármegye része volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palicsi víztorony

A lakosság nemzetiségi összetétele a következő:

1991 2002
magyar 4562 (61,86%) 4178 (53,94%)
szerb 886 (12,01%) 1930 (24,92%)
horvát 359 (4,87%) 399 (5,15%)
jugoszláv 924 (12,53% 351 (4,53%)
bunyevác 342 (4,64%) 335 (4,33%)
montenegrói 46 (0,62%) 39 (0,50%)
macedón 34 (0,46%) 31 (0,40%)
német 12 (0,16%) 19 (0,25%)
albán 5 (0,07%) 16 (0,21%)
cigány 1 (0,01%) 9 (0,12%)
szlovén 17 (0,23%) 8 (0,10%)
muzulmán 4 (0,05%) 7 (0,09%)
román 3 (0,04%) 4 (0,05%)
ruszin 9 (0,12%) 3 (0,04%)
ukrán 0 (0,00%) 2 (0,03%)
bosnyák 0 (0,00%) 1 (0,01%)
bolgár 3 (0,04%) 1 (0,01%)
szlovák 3 (0,04%) 1 (0,01%)
cseh 1 (0,01%) 1 (0,01%)
vlah 1 (0,01%) 0 (0,00%)
zsidó 3 (0,04%) 0 (0,00%)
lengyel 4 (0,05%) 0 (0,00%)
orosz 2 (0,03%) 0 (0,00%)
sokác 2 (0,03%) 0 (0,00%)
egyéb 4 (0,05%) 39 (0,50%)
nem nyilatkozott 7 (0,09%) 315 (4,07%)
területi hovatartozás nélkül 6 (0,08%) 43 (0,56%)
ismeretlen 135 (1,83%) 11 (0,14%)
összesen 7375 (100,00%)    7745 (100,00%)

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A palicsi lakosság vallási összetétele a következő:

2002
katolikus 4886 (63,09%)
ortodox 1984 (25,62%)
protestáns 185 (2,39%)
muzulmán 29 (0,37%)
zsidó 3 (0,04%)
egyéb 25 (0,32%)
nem nyilatkozott    539 (6,96%)
ateista 85 (1,10%)
ismeretlen 9 (0,12%)
összesen 7745 (100,00%)

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első helyen az idegenforgalom említendő, jelentősebb vállalatok a Palics-Ludas Közvállalat és az Elitte-Palics turisztikai-vendéglátóipari vállalat, a Palicsi Pincegazdaság és a Chemos műanyagfeldolgozó üzem.

Látványosságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lujza-villa

A tóparti szecessziós épületek Komor Marcell és Jakab Dezső tervei. A családi villákat az ún. korai svájci nyaraló-stílusban építették. Az egyik villa a szocializmus idején Tito tulajdonában volt. Itt működik Szerbia egyik legszebb állatkertje, a Palicsi Állatkert.

Kultúra, rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyiségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Újszász város napja Újszász weboldala

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palics témájú médiaállományokat.