Baja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46° 11′ 0’’, k. h. 18° 57′ 13’’

Baja
Ferences templom
Baja címere
Baja címere
Becenév: A halászlé fővárosa
Mottó: Mediterrán életérzés a Duna mentén[1]
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Kistérség Bajai
Rang város
Polgármester Dr. Révfy Zoltán[1]
Irányítószám 6500
Körzethívószám 79
Népesség
Teljes népesség 37 573 fő (2008) +/-
Népsűrűség 211,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 177,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baja (Magyarország)
Baja
Baja
é. sz. 46° 11′ 0’’, k. h. 18° 57′ 13’’
Baja weboldala

Baja (németül Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérség központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

[szerkesztés] Történelem

A mai város területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkori, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik.[2] Neve török eredetű, jelentése bika; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta.[3] Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja volt. Ebben az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18-22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686-1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.[3]) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727-1741 között a Czobor család volt[4], majd a zálogba csapott uradalom 1750-től Grassalkovich I. Antal tulajdonába került. Baja végül 1862-ben váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől 722 ezer forintért.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfűrdő. 1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel a várost. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1885-ben egyes bajai utcákat már gázzal világítottak ki, 1887-től pedig rendszeressé vált a gázszolgáltatás. 1892-ben megnyílt a bajai telefonhálózat. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata.

Az I. világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. A II. világháborút követően, 1945-től Bács-Kiskun megye 1950-es létrehozásáig ismét megyeszékhely volt.[2]

[szerkesztés] Gazdaság

Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.

Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

[szerkesztés] Közlekedés

A Szentháromság tér

Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.

[szerkesztés] Közút

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A Duna-híd 1909-ben épült.

[szerkesztés] Vasút

A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

A Baja–Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal.

[szerkesztés] Hajózás

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren.[5] A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található.[6]

[szerkesztés] Helyi tömegközlekedés

Baja helyi tömegközlekedését a Bács Volán Zrt. látja el. A nyolc helyi autóbuszjárat mind a vasútállomásnál található Vonatkert autóbusz-állomásról indul.[7]

[szerkesztés] Kultúra

A Sugovica által körülölelt Petőfi-sziget a magasból

Főiskolai város.

Minden évben július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is.

A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a BELVÁROSI ORGONAESTÉK sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti igazgatója Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája. Baja orgonáiról, ezekről a koncertekről, illetve Kosóczki Tamás orgonaművész koncertjeiről, tevékenységéről Baja orgonás honlapján olvashatunk információkat.

[szerkesztés] Turizmus

A Kálvária-kápolna. Felirata szerint: „Klasszicista, 1836-ban épült, valószínű Hild József tervei szerint.”

[szerkesztés] Sport

Baján számtalan sportolási lehetőség van. A városnak van két labdarúgóklubja: a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sportkör. Ezen kívül kosárlabda-, röplabda-, vízilabda-, asztalitenisz-, floorball-, sakk- és kajak-kenu-klub is működik a településen. Az úszók és az evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten legjelentősebb a Futeam futóklub (http://www.futeam.hu) és az országos jelentőségű Bajai Lasszó nyíltvízi úszás (http://bajailasszo.hu). Jelentős eredményekkel büszkélkedhet a Bajai Táncsport szövetség is. Baján a táncsport reneszánszát éli mind versenytánc, mind néptánc stílusban.

[szerkesztés] Ismertebb sportolók

  • Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005)
  • Koch Renáta (duatlon-triatlon, világbajnok 2004, többszörös Európa-bajnok), [2]
  • Hosszú Katinka (úszás, olimpikon 2004)
  • Bajai Péter (triatlon, Európa-bajnok) [3]
  • Földes Vilmos (pool biliárd, junior világ- és Európa-bajnok, Pool Masters résztvevő)
  • Vereczkei Zsolt (3-szoros aranyérmes paralimpikon úszó)

Baján sportoltak még: Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott, a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

[szerkesztés] Személyek

Türr István szobra Baján

Itt születtek:

[szerkesztés] Testvérvárosok

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Jegyzetek

  1. ^ a b Dr. Révfy Zoltán: Kedves Látogató (magyar nyelven). Baja város honlapja, 2008. október 23. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  2. ^ a b Baja város története (magyar nyelven). Baja város honlapja, 2008. június 14. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  3. ^ a b Múltidéző (magyar nyelven). Vendégváró. (Hozzáférés: 2008. szeptember 16.)
  4. ^ Magyarász Ferenc Bajáról írt tanulmányában (megjelent: Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye. Magyarország vármegyéi és városai) ismerteti azt az anekdotát, miért volt kénytelen elzálogosítani Baját a tékozlásairól hírhedt Czobor József. Czobor úgy nyert meg egy állítólagos fogadást - ti. kinek lesz a legdrágább ruhája egy udvari estélyen - hogy a családi képtárból egy Rubens festmény kivetetett a keretéből, s abból csináltatott mellényt magának.
  5. ^ Cégbemutató (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  6. ^ Szolgáltatások (magyar nyelven). Bajai Országos Közforgalmú Kikötőműködtető Kft.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  7. ^ Helyi autóbusz menetrend – Érvényes: 2009. január 10-től (magyar nyelven). Bács Volán Zrt.. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
  8. ^ [1]

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Bajai Páduai Szent Antal Plébánia
Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Baja témájú médiaállományokat.
m • v • sz
A Bajai kistérség települései
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Baja”
Mit gondolsz erről az oldalról?

Arra kérünk, szánj egy percet a cikk értékelésére! A visszajelzések segítenek az oldal fejlesztésében.

:  :  :  : 
Személyes eszközök