Baja

Baja
Ferences templom
Baja címere
Becenév: A halászlé fővárosa Mottó: Mediterrán életérzés a Duna mentén
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Bács-Kiskun
Kistérség	Bajai
Rang	város
Polgármester	Zsigó Róbert
Irányítószám	6500
Körzethívószám	79
Népesség
Teljes népesség	37 508 fő (2011. január 1.) +/-
Népsűrűség	211,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	177,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baja Pozíció Magyarország térképén
Baja Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
é. sz. 46° 11′ 0″, k. h. 18° 57′ 13″46.1833333333, 18.9536111111
Baja weboldala

Baja város Magyarország déli részén, a Duna bal partján. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, a Bajai kistérség központja. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont.

Földrajz

A Duna bal partján, a Mohácsi-szigettel szemben fekszik. Budapesttől 167 kilométerre délre található. Három nagy tájegység, a Duna-ártér, a Kiskunsági homokhátság és a Felső-bácskai löszhát találkozásánál épült. A legfontosabb déli átkelőhely a Dunán.

A Duna bal oldali mellékága a Sugovica (más néven Kamarás-Duna), amelynek keleti partján Baja belvárosa, nyugati partján pedig a kedvelt üdülőterület, a Petőfi-sziget fekszik; a kettőt híd köti össze. A Sugovica déli végén indul a Ferenc-csatorna.

Története

A város mai területe már az őskorban lakott hely volt, és a vaskort leszámítva folyamatosan az is maradt; a régészeti feltárások újkőkori, bronzkori és népvándorláskori (szarmata) leleteket találtak. A 6. századtól avarok lakták a területet.

A honfoglalás után fontos folyami átkelőhellyé vált. Első írásos említése 1323-ból származik. Neve török eredetű, jelentése bika; valószínűleg első birtokosáról, Bajáról kapta. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt, majd 1474-ben Mátyás király a Czobor családnak adományozta.

Baja a török hódoltság alatt a bajai nahije központja volt. Ebben az időszakban jelentős erődítmény és kikötő volt, több száz házzal, mecsettel és fürdővel. A 16. század végi török adóösszeírások szerint 18-22 adózó ház volt a városban. A török idők végére azonban a település elnéptelenedett. Baján 1686-1690 között a török elől menekülő bosnyákok telepedtek le. A város népessége a 17. században a horvát (bunyevác, sokác) és szerb, majd a 18. században a német (sváb) betelepülőknek köszönhetően emelkedett meg ismét.

A város a török uralom alól Buda visszavétele után szabadult fel, és kincstári tulajdonba került. A török elleni háborúkban fontos szerepet játszott, különösen az utánpótlás biztosítása révén, ezért 1696. december 24-én I. Lipót császár mezővárosi rangot adott neki. (Címere ezen dátum miatt ábrázolja a bibliai Ádámot és Évát.) Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette. Később újra földesúri tulajdonba került: birtokosa 1727-1741 között a Czobor család volt, majd a zálogba csapott uradalom 1750-től Grassalkovich Antal tulajdonába került. Baja végül 1858-ban váltotta meg magát Zichy Ferraris Félixtől, majd 1862-ben 722 ezer forintért megvette a bajai uradalmat és a Grassalkovich-kastélyt, amiből városháza lett.

Baját pestisjárvány (1739), árvíz (1751) és tűzvész (1840) pusztította. Ennek ellenére a 18-19. században a vízi szállítás révén az Alföld egyik legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így gazdasági és kulturális téren is a környék központjává fejlődött. 1828-ban kezdték kövezni az utcákat. 1830-ban kövezetvámszedési jogot kapott Baja. 1833-tól van a városnak megszakításokkal közvilágítása. 1839-ben a városban megkezdődött a magyar nyelvű oktatás, 1845-ben megnyílt az első gőzfűrdő. 1848-ban hozzácsatolták Istvánmegyét. 1873-tól törvényhatósági joggal ruházták fel a várost. A 19. század utolsó harmadában fejlődésnek indultak a közművek is. 1886-ban Riedinger L. A. augsburgi gyáros gázgyárat épített, 1887-től gázzal - vagyis légszesszel - világították az ucákat. 1892-ben megnyílt a bajai telefonhálózat. A városnak azonban 19. század végén sem volt vízvezeték- és csatorna-hálózata.

Az I. világháború után, 1918-ban szerb megszállás alá került, és az új délszláv állam igényt formált rá. Bár Trianonban Magyarországnak ítélték, a délszláv csapatok 33 hónapon át nem ürítették ki, és néhány hónapra a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett. 1921 és 1941 között Bács-Bodrog vármegye székhelye volt. 1930-ban hozzácsatolták Bajaszentistván nagyközséget. A II. világháborút követően, 1945-től Bács-Kiskun megye 1950-es létrehozásáig ismét megyeszékhely volt.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 3%-a német, 1%-a horvát, 1%-a egyéb (főleg szlovák és cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.

Gazdaság

Fontos folyami kikötő. Évszázadokig vezető szerepe volt a térségi termény-, állat- és borkereskedelemben. Vályi András országleírásában Baja mezővárost úgy jellemezte, melynek lakói „leginkább búzával, és egyéb hazánkbéli termésekkel való kereskedésből élnek, vásárjai nevezetesek. (...) Vásárja mind a három nevezetes, és nem kevés hasznot hajt, Dunán való malmai fél órányira vagynak, fogyatkozásai ellenben hogy szántó földjeinek egy része hol homokos, hol pedig kemény, kaszállójok bő időben elég”.

Fényes Elek 1851-ben megjelent geographiai szótárában Baja népességét 15 ezer főben határozta meg. A város lakói gabonával, baranyai borokkal, sárközi tüzifával, gyapjúval, bőrrel kereskednek. A városban a komáromi fakereskedők nagy rakhellyel rendelkeznek. A kézműves mesterek közül legnagyobb számban a csizmadiák, szűcsök, bocskorosok és szűrszabók vannak.

Bár kézmű- és malomipara jelentős volt, az igazi ipari fejlődése a 19. század végén indult meg, amikor számos ipari üzem létesült itt. Megyeszékhely státuszának elvesztésével fejlődése is visszaesett, ismételt fellendülése az 1970-es évek fejlesztései nyomán kezdődött. Az 1990-es évek, a gazdasági szerkezet átalakítása kedvezőtlenül érintette, amely a mai napig érezteti hatását.

Ma is léteznek itt feldolgozóipari üzemek, főként a malomipar, bőripar, posztóipar, faipar és építőipar területén, de élelmiszeripara is jelentős.

Közlekedés

A Szentháromság tér

Baja fontos közlekedési csomópont, a legdélibb dunai átkelőhely Magyarországon.

Baja

Baja térképe

Közút

Budapest felől az 51-es, Kecskemétről az 54-es, Szeged és Bátaszék felől pedig az 55-ös számú főúton közelíthető meg. A Duna-híd 1909-ben épült.

Vasút

A város a Kiskunhalast Bátaszékkel összekötő egyvágányú, villamosítatlan, 154-es számú Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonalon érhető el.

A Baja–Regőce-Zombor-vasútvonal és a Baja–Bezdán–Zombor-vasútvonal magyarországi szakaszainak megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció rendelte el. A vasútállomás és a Duna között ágazott volna ki belőle a tervezett, de soha meg nem épült Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal. A települést régebben közvetlen vonal kötötte össze Szabadkával, ez volt a Szabadka–Baja-vasútvonal, ami jelenleg nagy részben a 154-es vasúti mező része, az eredeti pálya Bácsalmástól Csikériáig megvan, de már járhatatlan.

Hajózás

A Bajai Országos Közforgalmú Kikötő Magyarország második legjelentősebb kikötője a Duna-Majna-Rajna víziút-rendszeren. A kikötő a Duna bal partján, az 1479+140 és az 1480+900 folyamkilométer között található.

Helyi tömegközlekedés

Baja helyi tömegközlekedését az OrangeWays Zrt. látja el 2010. január 1. óta. A cég a 2009-ben először egy, majd 2010-ben 10 évre nyerte el a feladatot a város által kiírt pályázaton a korábbi szolgáltató Bács Volán Zrt.-től. A 11 helyi autóbuszjárat mind a vasútállomásnál található Vonatkert autóbusz-állomásról indul.

Kultúra

A Sugovica által körülölelt Petőfi-sziget a magasból

A városban található az Eötvös József Főiskola.

1946-53 között itt működött a Rudnay-művésztelep a Vojnich-kúriában (ma: Nagy István képtár). A művésztelep működésében Rudnay Gyulát három művésztanár P. Bak János, Kun István és B. Mikli Ferenc segítette. [1]

1968 óta a Duna menti Folklórfesztivál egyik helyszíne.[2]

1996 óta minden év július második szombatján rendezik meg a Bajai Népünnepély – Bajai Halfőző Fesztivál nevű hagyományőrző programot, amelyen több ezren főzik a híres bajai halászlét. Itt telepedett le 1813-ban a csárdás atyjának is nevezett hegedűművész és zeneszerző, Rózsavölgyi Márk. 1985-ben alakult a Gemenc Táncegyüttes. [3] A város zenei életét két lelkes amatőr kórus is gazdagítja: a Liszt Ferenc Kórus, az Ad Libitum Kórus és számos tamburazenekar is. A belváros két templomában a Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templomban illetve a barátok templomaként ismert Páduai Szent Antal Templomban évente 8 alkalommal rendeznek orgonahangversenyeket, a BELVÁROSI ORGONAESTÉK [4] sorozatban. Ennek az 1998-ban alapított fesztiválnak a szervezője és művészeti szerkesztője dr. Kosóczki Tamás orgonaművész, a Belvárosi Templom orgonistája. Baja orgonáiról, ezekről a koncertekről, illetve dr. Kosóczki Tamás orgonaművész koncertjeiről, tevékenységéről a város orgonás honlapján olvashatunk információkat.Baja orgonás honlapja

Turizmus

A Kálvária-kápolna. Felirata szerint: „Klasszicista, 1836-ban épült, valószínű Hild József tervei szerint.”

• Türr István Múzeum
• Nagy István Képtár
• Kálvária-kápolna: 1836-ban épült klasszicista stílusban, valószínűleg Hild József tervei alapján
• Bajai zsinagóga: 1842-5 között a 19. században épült, jelenleg könyvtár.
• Városháza:barokk stílusban épült, 1898-ban neoreneszánsz stílusban átalakított; egykori Grassalkovich-kastély
• Szentháromság tér a Sugovica folyóval és a Szentháromság szoborcsoporttal
• Bunyevác Tájház
• Éber Emlékház – Galéria
• Ferences templom és kolostor: A 18. században épült, barokk stílusban. A templomot 1759-ben szentelték fel. Kiemelkedő értéke az egyszerű tömegképzésű, visszafogott formavilágú templomának gazdag berendezései között a kemény fából faragott, rokokó öltözőszekrénye.
• Szent István szobor a Szentistváni ÁMK-nál
• Belvárosi Szent Péter és Szent Pál Templom

Sport

Baján számtalan sportolási lehetőség van. A városnak van két labdarúgóklubja: a Bajai Labdarúgó Sport Egyesület és a Bajaszentistváni Sportkör. 1803 óta jelen van a sportlövészet a város életében, 1992 óta Vizügyi Lövészklub keretei belül. Megyei és országos szinten egyaránt kiemelkedő teljesítményeket érnek el a város sportlövői. Ezen kívül kosárlabda-, röplabda-, vízilabda-, asztalitenisz-, floorball-, sakk-, triatlon-,tenisz- és kajak-kenu-klub is működik a településen. Az úszók és az evezősök is kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek. Amatőr szinten jelentős a FuTeam SE és a Bajai Lasszó nyíltvízi úszás. Jelentős eredményekkel büszkélkedhet a Bajai Táncsport Szövetség is. Baján a táncsport reneszánszát éli mind versenytánc, mind néptánc stílusban.

Ismertebb sportolók

• Hosszú Katinka (úszás, olimpikon 2004, világbajnok 2009)
• Koch Renáta (duatlon-triatlon, világbajnok 2004, többszörös Európa-bajnok), [5]
• Bajai Péter (triatlon, Európa-bajnok) [6]
• Csábi Bettina (1977) ökölvívó
• Földes Vilmos (pool biliárd, junior világ- és Európa-bajnok, Pool Masters résztvevő)
• Varga Tamás (evezés, világbajnok 2005)* Vizin László (többszörös bajnok raliversenyző, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségi tagja)
• Vereczkei Zsolt (3-szoros aranyérmes paralimpikon úszó: Barcelona 1992, Atlanta 1996, Sydney 2000)

Baján sportoltak még:

• Pósta Sándor olimpiai bajnok vívó (1924, Párizs)
• Mamusich Tibor (1911-99)) 4-szeres Európa-bajnok evezős

Disztl Péter (a magyar labdarúgó válogatott volt kapusa), Bognár György (50-szeres válogatott, a magyar labdarúgó válogatott volt játékosa) és Disztl László (labdarúgó és edző)

A város szülöttei

Bajai Páduai Szent Antal Plébánia

Türr István szobra Baján

Telcs Ede Hüvelyk Matyi c. szobra Baján, a Kölcsey Lakótelepen

• Albert Andor (1876–1940) szobrászművész
• Allaga Imre (1813–1893) kormánybiztos, országgyűlési képviselő
• Atanackovics Bogoboj szerbül: Bogoboj Atanacković (1826-1858) ügyvéd, szerb író
• B. Mikli Ferenc (1921-) Munkácsy-díjas festő
• Bajai Ernő (1921–1993) újságíró, rejtvényszerkesztő
• Bajai Jenő (1914–1996) mezőgazdasági mérnök
• Balassa József (1864-1945) nyelvész, tanár
• Bartos Endre (1930-2006) festő, szobrász
• Báldy Bálint (1896–1971) mezőgazdász
• Bayer József (1851–1919) színháztörténész, az MTA tagja
• Beck Károly (1818–1879) költő
• Beck Vilmos festőművész
• Bende Imre (1824-1911) nyitrai püspök
• Bognár György (1961) válogatott labdarúgó, edző
• Bokor Malvin (1890–1950) író
• Bruszt Pál (1906-1979) fogorvos
• Cserba Elemér (1876-1936) Rákospalota polgármestere
• Csermák Mihály (1863–1915) honvéd ezredes, az „uzsoki hős”
• Csefkó Gyula (1878–1954) nyelvész
• Dávid Ibolya (1954) jogász, politikus
• Dezső Alajos (1888-1964) karikaturista
• Disztl László (1962) válogatott labdarúgó, edző
• Disztl Péter (1960) válogatott labdarúgó
• Donáth Gyula (1849-1944) orvos
• Dömötör Pál, ifj. (1844-1920) költő, műforditó, ügyvéd
• Drescher Pál (1889–1957) költő, műfordító, könyvtörténész
• Ernst Jenő (1895–1981) orvos, biofizikus, az MTA tagja
• Éber Anna (1905-2002) festőművész, rajztanár
• ifj. Éber Sándor (1909-1985) festőművész
• Fialla Lajos (1831-1911) orvos, egy. tanár Bukarestben
• Girk György (1793-1868) pécsi püspök
• Hajnóczi Gyula (1920-1996) építész, régész, Kossuth-díjas
• Ijjas József (1901-1989) kalocsai érsek
• Jánossy Dénes (1891–1966) levéltáros, történész, az MTA levelező tagja

• Radovan Jelašić (1968), a Szerb Nemzeti Bank (NBS) elnöke volt
• Jelky András (1738–1783) világjáró utazó
• Karig Sára műfordító, tanár, irodalmi szerkesztő
• Ketten Henrik (1848-1883) zongoraművész, zeneszerző
• Kliegel József feltaláló
• Kohn Sámuel főrabbi, történész
• Komor István (1926-1974) rendező, színházigazgató
• Kosóczki Tamás orgonaművész-tanár
• Lukin László (1926–2004) tanár, karnagy, zenei műfordító
• Major Máté (1904-1986) építész, az MTA tagja
• Meskó Zoltán politikus, a Nyilaskeresztes Párt alapítója
• Mészáros Lázár (1796–1858) honvéd tábornok, hadügyminiszter, az MTA levelező tagja
• Miskolczy Dezső (1894–1978) orvos, az elmekórtan világhírű kutatója, az MTA tagja
• Obádovics J. Gyula (1927-) matematikus, a matematika tudományok kandidátusa
• Jovan Pačić (1771–1849) magyarországi szerb festő, költő
• Mita Popović (1841–1888) magyarországi szerb költő, író
• Raics István (1912–1986) József Attila-díjas költő, műfordító, író, zenekritikus, zongoraművész
• Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) zeneműkiadó alapítója
• Sallai István (1911–1979) tanító, könyvtáros, könyvtártudós
• Sándor Emma (1863–1958) zeneszerző, műfordító, Kodály Zoltán felesége
• Schulhof Lipót (1847-1921) csillagász, az MTA levelező tagja
• Széchenyi Lenke (1936-1993) textilművész
• Szulik József prépost, költő
• Tánczos Gábor tanár, politikus
• Telcs Ede (1872–1948) szobrászművész
• Tóth Kálmán (1831–1881) költő, író, az MTA levelező tagja
• Türr István (1825–1908) szabadságharcos, olasz királyi altábornagy
• Udvardi Erzsébet (1929-) Kossuth-díjas festőművész

További híres bajaiak

• Bellosics Bálint néprajzkutató, tanár
• Borbíró Ferenc (1879–1962), Baja polgármestere 1915 és 1918, valamint 1921 és 1937 között
• dr.Kőhegyi Mihály (1934-2001) régész, múzeumigazgató
• Miskolczy Ferenc (1899-1994) grafikus és festőművész
• dr. Solymos Ede (1926-2008) néprajzkutató, múzeumigazgató
• dr. Újpétery Elemér (1911-2001) diplomata

---Média: www.bajaitelevizio.hu

Testvérvárosok

• Zombor, Szerbia
• Hódmezővásárhely, Magyarország
• Marosvásárhely, Románia
• Erdőszentgyörgy, Románia
• Waiblingen, Németország
• Argentan, Franciaország
• Thisted, Dánia
• Labin, Horvátország

Külső hivatkozások

• Hivatalos honlap (magyarul)
• Baja Portál – Baja Város Önkormányzatának honlapja (magyarul)
• Baja Fórum
• Bajai Halászléfőző Népünnepély - A halászlé ünnepe a halászlé fővárosában
• Baja és Bácska sportújsága
• Baja Story bajai információs magazin
• Tűzesetek és balesetek Baján
• Startlap linkgyűjtemény
• Légifotók Bajáról
• Dr. Gál Zoltán: Baja város szép helyen van
• Baja a www.utikonyvem.hu oldalon
• Baja - archív képek
• [7]