Királyhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhalom (Bački Vinogradi)
Királyhalom címere
Királyhalom címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Észak-bácskai
Rang falu
Irányítószám 24415
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 2044 fő (2011) +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 90 m
Terület 25,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyhalom (Szerbia)
Királyhalom
Királyhalom
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 19° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 19° 51′ 30″

Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős, szerbül: Бачки Виногради / Bački Vinogradi) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben, a magyar határtól néhány kilométerre. A települést kialakulásakor rövid ideig Rúzsaháza néven is emlegették, egy Rózsa nevezetű zsidó vállalkozó, Ormódi Béla embere után, aki a Kárász-család birtokában lévő homokpuszta egy részét megvásárolta és parcelláztatta. 1946-ig Királyhalom vagy Királyhalma, majd Bácsszőlős.

Ma jelenleg 2044 lakosa van a településnek, ezek közül 1675 felnőtt lakos, és az átlagos életkor 41,7 év (39,8 a férfiaknál és 43,5 a nőknél). A faluban 774 háztartás van, és a létszám háztartásonként 2,63.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevének eredetéhez nagyban hozzájárult a vasútállomás. 1890 márciusában a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakon álló 113-as számú őrházat vasúti megállóvá nyilvánították és Királyhalomnak nevezték el , mivel Ferenc József császár itt tartott pihenőt 1883 októberében , amikor Szegedre látogatott. 1902-ben épült fel a Nagyiskola. A Kladek-házban is megindult a tanítás. A mostani iskola 1963-ban épült , majd 2002-ben új tornateremmel bővült. Ez utóbbi sok kikapcsolódási lehetőséget nyújt Királyhalom lakosságának. A Jézus Szíve templom építését 1938-ban kezdték meg, melyet 1940-ben szentelt fel Budánovich püspök. Pihenőhelyként szolgál a Halastó, melyet 2002-ben megalakult Csuka Sporthorgász Szövetkezet létesített a régi homokbányából. Nagyon szép kirándulóhelyként szolgál a Szelevényi erdő , ahol megtekinthető Rózsa Sándornak , a híres csárdája illetve megtalálható itt a védett árvalányhaj is. A település két nagy rendezvénye a májusban tartandó Falunap és az augusztusban utolsó vasárnapján szervezett Szamárverseny.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik, közel a magyar országhatárhoz. 2012. december 4-én bejelentették, hogy határátkelőt létesítenek Ásotthalommal. A bejelentéskor a magyar oldalon már megépült az út a határig, csupán a határállomás építése volt vissza. Szerb oldalon viszont 30 méter hiányzik még az útból, és itt is fel kellett még építeni a határállomást, amelynek 2013. május 16-án megtörténik az átadása.[1]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3084 3206 3590 3744 2345 2242 2039[2] 2044

Ünnepei, rendezvényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Búcsú
  • Falunap
  • Szamárverseny
  • Farsang

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1927 94,50
Szerbek 48 2,35
Horvátok 14 0,68
Bunjevácok 10 0,49
Jugoszlávok 8 0,39
Németek 3 0,14
Montenegróiak 2 0,09
Szlovének 1 0,04
Románok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szegedma.hu (2013. május 16.). Megnyílt az Ásotthalom-Királyhalom közúti határátkelőhely. index.hu. Hozzáférés ideje: 2013. május 17.  
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]