Királyhalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Királyhalom (Bački Vinogradi)
Királyhalom címere
Királyhalom címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Észak-bácskai
Rang falu
Irányítószám 24415
Körzethívószám +381 24
Népesség
Teljes népesség 2044 fő (2011) +/-
Népsűrűség 79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 90 m
Terület 25,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Királyhalom  (Szerbia)
Királyhalom
Királyhalom
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 19° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 40″, k. h. 19° 51′ 30″

Királyhalom (másként Királyhalma vagy régebbi hivatalos nevén Bácsszőlős, szerbül: Бачки Виногради / Bački Vinogradi) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka községben, a magyar határtól néhány kilométerre. A települést kialakulásakor rövid ideig Rúzsaháza néven is emlegették, egy Rózsa nevezetű zsidó vállalkozó, Ormódi Béla embere után, aki a Kárász-család birtokában lévő homokpuszta egy részét megvásárolta és parcelláztatta. 1946-ig Királyhalom vagy Királyhalma, majd Bácsszőlős.

Ma jelenleg 2044 lakosa van a településnek, ezek közül 1675 felnőtt lakos, és az átlagos életkor 41,7 év (39,8 a férfiaknál és 43,5 a nőknél). A faluban 774 háztartás van, és a létszám háztartásonként 2,63.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település nevének eredetéhez nagyban hozzájárult a vasútállomás. 1890 márciusában a Palics és Horgos közötti vasúti pályaszakon álló 113-as számú őrházat vasúti megállóvá nyilvánították és Királyhalomnak nevezték el , mivel Ferenc József császár itt tartott pihenőt 1883 októberében , amikor Szegedre látogatott. 1902-ben épült fel a Nagyiskola. A Kladek-házban is megindult a tanítás. A mostani iskola 1963-ban épült , majd 2002-ben új tornateremmel bővült. Ez utóbbi sok kikapcsolódási lehetőséget nyújt Királyhalom lakosságának. A Jézus Szíve templom építését 1938-ban kezdték meg, melyet 1940-ben szentelt fel Budánovich püspök. Pihenőhelyként szolgál a Halastó, melyet 2002-ben megalakult Csuka Sporthorgász Szövetkezet létesített a régi homokbányából. Nagyon szép kirándulóhelyként szolgál a Szelevényi erdő , ahol megtekinthető Rózsa Sándornak , a híres csárdája illetve megtalálható itt a védett árvalányhaj is. A település két nagy rendezvénye a májusban tartandó Falunap és az augusztusban utolsó vasárnapján szervezett Szamárverseny.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik, közel a magyar országhatárhoz. 2012. december 4-én bejelentették, hogy határátkelőt létesítenek Ásotthalommal. A bejelentéskor a magyar oldalon már megépült az út a határig, csupán a határállomás építése volt vissza. Szerb oldalon viszont 30 méter hiányzik még az útból, és itt is fel kellett még építeni a határállomást, amelynek 2013. május 16-án megtörténik az átadása.[1]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3084 3206 3590 3744 2345 2242 2039[2] 2044

Ünnepei, rendezvényei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Búcsú
  • Falunap
  • Szamárverseny
  • Farsang

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Magyarok 1927 94,50
Szerbek 48 2,35
Horvátok 14 0,68
Bunjevácok 10 0,49
Jugoszlávok 8 0,39
Németek 3 0,14
Montenegróiak 2 0,09
Szlovének 1 0,04
Románok 1 0,04
Egyéb/Ismeretlen[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szegedma.hu (2013. május 16.). Megnyílt az Ásotthalom-Királyhalom közúti határátkelőhely. index.hu. Hozzáférés ideje: 2013. május 17.  
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]