Ásotthalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ásotthalom
Ásotthalom címere
Ásotthalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Mórahalmi
Kistérség Mórahalomi
Jogállás község
Polgármester Toroczkai László[1]
Irányítószám 6783
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 3841 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 33,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 122,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ásotthalom  (Magyarország)
Ásotthalom
Ásotthalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 19° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 19° 46′ 57″
Ásotthalom  (Csongrád megye)
Ásotthalom
Ásotthalom
Pozíció Csongrád megye térképén
Ásotthalom weboldala

Ásotthalom község Csongrád megyében, a Mórahalmi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik, közel a déli országhatárhoz. A környék tanyavilágának a központja. Környéke erdős, homokos, gazdaságát a szőlészet és a vadászat jellemzi. A településtől északra halad el az 55-ös főút.

2011-ben elkészült a közúti kapcsolat helyreállítása, 2013. május 16-án a határátkelőhely is felavatásra került a 8 km-re délkeletre fekvő Királyhalom (Bácsszőlős) felé[3], amely 7 és 19 óra között üzemel minden nap.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1760-ból származik. A 19. század elején erdősítéssel próbálták a futóhomokot megkötni, a 19. század közepén kezdett Várostanya (Szeged város tanyája) néven tanyaközponttá fejlődni. A 1927-től a Szegedi Kisvasút kötötte össze Szegeddel, ami a mai Halastelekig vitte az utasokat napi kétszer, Ásotthalomról pedig napi 4-5 alkalommal, azonban ezt 1975-ben végleg megszüntették. 1950-ben az átokházi kapitányság és a királyhalomi kapitányság területének egy részén vált önálló községgé.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek - „A szegedi erdők atyjának” - is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdőrezervátum alakult ki.

  • Ruzsafa

A bajai út mellett a 31-es kilométerkő közelében évszázados nyárfa. A hagyomány azt tartja, hogy Rózsa Sándor, a betyárvezér ezen a nyárfán talált menedéket üldözői elől.

  • Római katolikus templom

Először 1928-ban a templom melletti plébánialak készült el, ezt követte 1930-ban Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült templom. A freskókat Parobek Alajos készítette, a templom díszítésében közreműködött Szabó Géza műötvös, Barth Ferenc egyházművész, Kopff Ferenc és Kocsis Ferenc műbútorasztalos. Ide kerültek az 1920-as években lebontott szegedi Szent Demeter-templom padjai és orgonája. Az egyhajós, neoromán és neoreneszánsz stílusú templom kivitelezéséhez a környékbeli tanyák lakossága ingyen fuvarral és segédmunkával járult hozzá.

1988-ban Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnő fedezte fel. 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 95 hektárnyi Csodarétet. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 faj fokozottan védett illetve védett kategóriába tartozik. A Láprét alacsony buckasorokkal határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn. A terület egyik legnagyobb növénytani értéke a kora tavasszal virágzó egyhajúvirág. A másik kiemelkedő természeti érték a fokozottan védett mocsári kardvirág. A növényvilág mellett igen gazdag állatvilága is.

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső-ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Tervezője Czike Gábor volt. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek.

Az 1960-as évek végén a helybéli termelőszövetkezetben „boszorkánysággal” vádoltak meg egy asszonyt, s kis híján ítélkeztek fölötte. Az akkor még szigorú, szocialista Magyar Rádióban a bemondó elcsukló, remegő hangon olvasta be a hírt, amelyet a nevetéstől nem tudott befejezni. Több havi fizetésmegvonással lakolt érte.[forrás?]

  • Gátsori Tanyamúzeum
  • Szent István-szobor

A település szívében, a 2002-ben átadott központi parkban helyezkedik el, amely a 2003-ban a Falunap és Kenyéráldás ünnepén kapta a Szent István nevet. Ekkor avatták fel a Serban Bonaventura által faragott fehérmárvány szobrot.

  • Magyar Mártíromság Emlékmű. Az alkotás az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes népirtás áldozatainak állít emléket. Tóbiás Klára alkotását 2012. szeptember 19-én avatták fel az épülő határátkelőhely közelében. Az emlékművet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom emeltette.[5]

Egy ideig (kb. 15 évig) itt élt Révész Sándor, a Generál és a Piramis együttesek énekese.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Meggyőző siker: Toroczkai László Ásotthalom polgármestere. alfahir.hu. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. szegedma.hu (2013. május 16.). Megnyílt az Ásotthalom-Királyhalom közúti határátkelőhely. index.hu. Hozzáférés ideje: 2013. május 17.  
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Turulszobor a Délvidéken lemészárolt magyarok emlékére. jobbik.hu. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 20.  
  6. Révész Sándor hivatalos honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]