Ásotthalom

Ásotthalom
Ásotthalom címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Megye	Csongrád
Kistérség	Mórahalomi
Rang	község
Polgármester	Petró Ferenc (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	6783
Körzethívószám	62
Népesség
Teljes népesség	4052 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	33,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	122,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ásotthalom Pozíció Magyarország térképén
Ásotthalom Pozíció Csongrád megye térképén
é. sz. 46.19886° k. h. 19.78260°46.19886, 19.7826
Ásotthalom weboldala

Ásotthalom község Csongrád megyében, a Mórahalomi kistérségben.

Fekvése

A Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik, közel a déli országhatárhoz. A környék tanyavilágának a központja. A környéke erdős, homokos, gazdaságát a szőlészet és a vadászat jellemzi. A településtől északra halad el az 55-ös főút. 2011-ben elkészült a közúti kapcsolat helyreállítása, 2012. decemberében pedig várhatóan a határátkelőhely is felavatásra kerül a 8 km-re délkeletre fekvő Bácsszőlős felé.

Története

Első írásos említése 1760-ból származik. A 19. század elején erdősítéssel próbálták a futóhomokot megkötni, a 19. század közepén kezdett Várostanya (Szeged város tanyája) néven tanyaközponttá fejlődni. A 1928-tól kisvasút kötötte össze Szegeddel ami a mai Halastelekig vitte az utasokat napi kétszer Ásotthalomról pedig napi 4-5 alkalommal, azonban ezt 1976 végleg megszüntették. 1950-ben az átokházi kapitányság és a királyhalomi kapitányság területének egy részén vált önálló községgé.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Kiss Ferenc Emlékerdő

Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek - "A szegedi erdők atyjának" - is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdőrezervátum alakult ki.

• Ruzsafa

A bajai út mellett a 31-es km-kő közelében évszázados nyárfa. A hagyomány azt tartja, hogy Rózsa Sándor, a betyárvezér ezen a nyárfán talált menedéket üldözői elől.

• Római Katolikus Templom

Először 1928-ban a templom melletti plébánialak készült el, ezt követte 1930-ban Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült templom. A freskókat Parobek Alajos készítette, a templon díszítésében közreműködött Szabó Géza műötvös, Barth Ferenc egyház művész, Kopff Ferenc és Kocsis Ferenc műbútor asztalos. Ide kerültek az 1920-as években lebontott szegedi Szent Demeter templom padjai és orgonája. Az egyhajós, neoromán és neoreneszánsz stílusú templom kivitelezéséhez a környékbeli tanyák lakossága ingyen fuvarral és segédmunkával járult hozzá.

• Ásotthalmi Láprét - Csodarét

1988-ban Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnő fedezte fel. 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 95 hektárnyi Csodarétet. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 faj fokozottan védett ill. védett kategóriába tartozik. A Láprét alacsony buckasorokkal határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn. A terület egyik legnagyobb növénytani értéke a kora tavasszal virágzó egyhajúvirág. A másik kiemelkedő természeti érték a fokozottan védett mocsári kardvirág. A növényvilág mellett igen gazdag állatvilága is.

• Szent Erzsébet Kápolna - Back Kápolna

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső - ásotthalmi erdőben a bajai út mellett Szent Erzsébet tiszteletére kápolnát építtetett. Tervezője Czike Gábor volt. Vakolatlan szürke téglaépület, melyet a helybeliek Bak-kápolnának neveznek.

• Strandfürdő
• Boszorkányper

Az 1960-as évek végén a helybéli termelőszövetkezetben „boszorkánysággal” vádoltak meg egy asszonyt, s kis híján ítélkeztek fölötte. Az akkor még szigorú, szocialista Magyar Rádióban a bemondó elcsukló, remegő hangon olvasta be a hírt, amelyet a nevetéstől nem tudott befejezni. Több havi fizetésmegvonással lakolt érte.^[forrás?]

• Gátsori Tanyamúzeum
• Szent István-szobor

A település szívében, a 2002-ben átadott központi parkban helyezkedik el, amely a 2003-ban a Falunap és Kenyéráldás ünnepén kapta a Szent István nevet. Ekkor avatták fel a Serban Bonaventura által faragott fehérmárvány szobrot.

Egy ideig kb. 15 évig itt élt Révész Sándor, a Generál és a Piramis együttesek énekese.