Ásotthalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ásotthalom
Ásotthalom címere
Ásotthalom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Mórahalmi
Kistérség Mórahalomi
Jogállás nagyközség
Polgármester Toroczkai László[1]
Irányítószám 6783
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 3855 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 33,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 122,54 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ásotthalom (Magyarország)
Ásotthalom
Ásotthalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 19° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 56″, k. h. 19° 46′ 57″
Ásotthalom (Csongrád megye)
Ásotthalom
Ásotthalom
Pozíció Csongrád megye térképén
Ásotthalom weboldala

Ásotthalom nagyközség[3] Csongrád megyében, a Mórahalmi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna-Tisza közi hátságon helyezkedik el, közel a déli országhatárhoz. A környék tanyavilágának a központja. Környéke erdős, homokos, gazdaságát a szőlészet és a vadászat jellemzi. A településtől északra halad el az 55-ös főút.

2011-ben elkészült a közúti kapcsolat helyreállítása, 2013. május 16-án a határátkelőhely is felavatásra került a 8 km-re délkeletre fekvő Királyhalom (Bácsszőlős) felé,[4] amely 7 és 19 óra között üzemel minden nap.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balla Antal 1778. évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkant föl először az Ásotthalom, mint helynév, amely az „Ásott Halom” elnevezésű homokdomb körüli szállásokat jelölte. A 19. század elején erdősítéssel próbálták a futóhomokot megkötni, a 19. század közepén kezdett Várostanya (Szeged város tanyája) néven tanyaközponttá fejlődni. A 1927-től a Szegedi Kisvasút kötötte össze Szegeddel, ami a mai Halastelekig vitte az utasokat napi kétszer, Ásotthalomról pedig napi 4-5 alkalommal, azonban ezt 1975-ben végleg megszüntették. 1950-ben az átokházi kapitányság és a királyhalomi kapitányság területének egy részén vált önálló községgé,[5] 2014-ben felvette a nagyközség címet.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rózsa Sándor Élményház

Az élményház 2014 nyarán nyílt meg, benne az Ásotthalom vidékéhez ezer szállal kötődő Rózsa Sándor korából származó tárgyak és képek, valamint egy filmvetítő terem található, emellett pedig berendezték a betyárvezér börtöncellájának utánzatát is, ahol Rózsa Sándor élethű szobra szóban is köszönti a látogatókat: a hangfelvétel a legendás vezér ükunokájától származik. Az élményház előtt három faszobor áll: az egyik magát Rózsa Sándort ábrázolja, a másik Pipás Pistát, a harmadik pedig – a híres szegedi boszorkányperekre utalva – egy boszorkányt.[7]

  • Ruzsafa

A bajai út mellett a 31-es kilométerkő közelében évszázados nyárfa. A hagyomány azt tartja, hogy Rózsa Sándor, a betyárvezér ezen a nyárfán talált menedéket üldözői elől.

Az Emlékerdőt 1944-ben Csongrád megyében másodikként nyilvánították védett területté. A terület Kiss Ferencnek - „A szegedi erdők atyjának” - is emléket kíván állítani. Területe ma 17 hektár. Kiss Ferenc javaslatára 1886-tól természeti emlékként kívánták fenntartani az utókor számára. Az elmúlt 118 évben a területen nem végeztek erdészeti munkálatokat, ezáltal egy sajátos erdőrezervátum alakult ki.

  • Római katolikus templom

Először 1928-ban a templom melletti plébánialak készült el, ezt követte 1931-ben a Kövér Tibor és Szojka Jenő mérnökök terve alapján épült templom. A freskókat Parobek Alajos készítette, a templom díszítésében közreműködött Szabó Géza műötvös, Barth Ferenc egyházművész, Kopff Ferenc és Kocsis Ferenc műbútorasztalos. Ide kerültek az 1920-as években lebontott szegedi Szent Demeter-templom tölgyfa padjai, orgonája és négy faszobra.[8] Az egyhajós, neoromán és neoreneszánsz stílusú templom kivitelezéséhez a környékbeli tanyák lakossága ingyen fuvarral és segédmunkával járult hozzá.

1988-ban Fűzné Kószó Mária biológia szakos tanárnő fedezte fel. 1992-ben országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították a 95 hektárnyi Csodarétet. 251 magasabb rendű növényfaj található itt, melyek közül 15 faj fokozottan védett illetve védett kategóriába tartozik. A Láprét alacsony buckasorokkal határolt semlyék, ahol a változatos talajfelszín miatt gazdag növényvilág maradhatott fenn. A terület egyik legnagyobb növénytani értéke a kora tavasszal virágzó egyhajúvirág. A másik kiemelkedő természeti érték a fokozottan védett mocsári kardvirág. A növényvilág mellett igen gazdag állatvilága is. A területen egy tízállomásos, 4 km hosszú tanösvényt alakítottak ki.[9]

Back Bernát szegedi polgár 1937-ben a felső-ásotthalmi erdőben a bajai út mellett korán elhunyt fia, Begavári Back Ottó emlékére kápolnát építtetett. Tervezője Czike Gábor volt. Vakolatlan szürke téglaépület, előterében különösen részletgazdag, fából készült parabolaívek láthatók.[10] Az Erzsébet nevet az alapító feleségéről és annak védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta, de Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve. Az egykor a homlokzati fülkében állt Erzsébet-szobrot ellopták.[11]

  • Homokháti strandfürdő

2013-ban nyílt meg.[12]

  • Boszorkányper

Az 1960-as évek végén a helybéli termelőszövetkezetben „boszorkánysággal” vádoltak meg egy asszonyt, s kis híján ítélkeztek fölötte. Az akkor még szigorú, szocialista Magyar Rádióban a bemondó elcsukló, remegő hangon olvasta be a hírt, amelyet a nevetéstől nem tudott befejezni. Több havi fizetésmegvonással lakolt érte.[forrás?]

  • Gátsori Tanyamúzeum
  • Szent István-szobor

A település szívében, a 2002-ben átadott központi parkban helyezkedik el, amely a 2003-ban a Falunap és Kenyéráldás ünnepén kapta a Szent István nevet. Ekkor avatták fel a Serban Bonaventura által faragott fehérmárvány szobrot.

  • Magyar Mártíromság Emlékmű. Az alkotás az 1944-45-ös délvidéki magyarellenes népirtás áldozatainak állít emléket. Tóbiás Klára alkotását 2012. szeptember 19-én avatták fel az épülő határátkelőhely közelében. Az emlékművet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom emeltette.[13]

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rózsa Sándor Fesztivál – 2013 óta rendezik meg.[14]
  • Batátafesztivál – 2011 óta rendezik meg.[15] Ásotthalom területén jelentős mennyiségben termelnek batátát.[16]

Nevezetes szülöttei, lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Sok szállal kötődik Ásotthalomhoz Rózsa Sándor, a legendás betyárvezér. Rendszeresen látogatta a Csongrád és Bács-Bodrog vármegyék határán felépült csárdát, és ma is áll a híres Ruzsa-fa, amelyen a történet szerint elrejtőzött az őt üldöző zsandárok elől.[16]
  • Egy ideig (kb. 15 évig) itt élt Révész Sándor, a Generál és a Piramis együttesek énekese.[17]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Meggyőző siker: Toroczkai László Ásotthalom polgármestere. alfahir.hu. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b Megalakult az új képviselő-testület. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  4. Megnyílt az Ásotthalom-Királyhalom közúti határátkelőhely. szegedma.hu, 2013. május 16. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  5. Ásotthalom története a település honlapján. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  6. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. A Rózsa Sándor Élményáz a nagyközség honlapján. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  8. Ásotthalom Községi Önkormányzat 16/2014.(VI.12.) önkormányzati rendelete a Jézus Szíve római katolikus templom és helyi védelem alá helyezéséről. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  9. Csodarét tan - és túraösvény. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  10. Ásotthalom Községi Önkormányzat 15/2014.(V.20.) önkormányzati rendelete a Back Kápolna (Szent Erzsébet Kápolna) helyi védelem alá helyezéséről. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  11. Back-kápolna és erdei pihenőhely. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  12. A strand honlapja. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  13. Turulszobor a Délvidéken lemészárolt magyarok emlékére. jobbik.hu. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 20.  
  14. A Rózsa Sándor Fesztivál a település honlapján
  15. III. Batátafesztivál és hagyományőrző disznóvágás. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  16. ^ a b Mély-interjú Toroczkai Lászlóval, Ásotthalom polgármesterével. YouTube. (Hozzáférés: 2014. november 21.)
  17. Révész Sándor hivatalos honlapja

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]