Magyar Igazság és Élet Pártja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Igazság és Élet Pártja
Insignia Hungary Political Party MIÉP.svg
Adatok
Elnök Fenyvessy Zoltán

Alapítva 1993. július 15.
Székház 1115 Budapest, Bártfai u. 49.
Ifjúsági tagozat MIÉP Ifjúsági Tagozat

Ideológia nemzeti radikalizmus, nacionalizmus, antiglobalizmus
Politikai elhelyezkedés radikális jobboldal
Parlamenti jelenlét 1993-1994, 1998-2002, 2013-2014
Hivatalos színei piros, fehér, zöld, arany

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Magyar Igazság és Élet Pártja (röviden MIÉP) magyarországi jobboldali radikális párt. Önmaga meghatározása alapján a „Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” elvet követi.

A MIÉP rövid története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a MIÉP-et.

Az alapítók szerint Antall József paktumot kötött az SZDSZ-szel, nem hajtotta végre legfontosabb választási ígéretét, a nagytakarítást, kiszorította a vezetésből a népi-nemzeti elveket valló politikát és eszmeiséget. Fontos oka volt még a kiválásnak az ukrán-magyar alapszerződés megkötése, mellyel Csurka és társai értelmezésében az Antall-kormány jelképesen is lemondott a trianoni diktátum felülvizsgálatáról éppen abban az időben, amikor Németország újraegyesült, és három mesterséges államalakulat (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) is szétesett, vagyis a párizsi és jaltai egyezmények érvényüket vesztették. A kiválás okai között szerepelt még az a vélemény is, ami szerint az MDF-kormány meg sem kísérelte a Kádár-rendszer alatt felduzzadt külföldi államadósság töröltetését.[1]

Az 1994-es országgyűlési választáson 1,59%-ot ért el, viszont az 1998-as országgyűlési választáson már 5,55%-ot kapott és így önálló frakciót alakíthatott. A 2002-es választáson a 4,37%-al a párt nem jutott mandátumhoz. A 2006-os országgyűlési választáson a Jobbikkal és a Kisgazdákkal a „MIÉP – Jobbik a Harmadik Út” elnevezésű választási szövetségben indult és 2,2%-ot ért el, így nem jutott mandátumhoz.

A 2004-es EP választáson 2,35%-ot ért el a párt, ez 72.000 szavazatot jelentett. A 2009-es európai parlamenti választáson nem indult a párt. A 2010-es magyarországi országgyűlési választáson 11 egyéni jelöltet állítottak.

Az egyéni jelöltek eloszlása 2010-ben

2012. február 4-én meghalt Csurka István, a párt egyetlen országosan ismert politikusa, aki 1993 óta, megszakítás nélkül vezette a MIÉP-et; 2008-ban egy bírósági határozat kijelentette, hogy nem ő a MIÉP elnöke. A párt jövője emiatt bizonytalanná vált. 2012. október 28-án, a párt XVII. Országos Gyűlésén Fenyvessy Zoltánt, a párt korábbi parlamenti képviselőjét és frakcióvezető-helyettesét választották meg elnöknek. A párt alapítója és első elnöke, Csurka István örökös tiszteletbeli elnök lett. A MIÉP közleményben jelentette be, hogy „soraikat újrarendezve, indulni kívánnak a 2014-es választásokon."

2013 januárjában a korábban a Jobbik parlamenti frakcióját erősítő két képviselő, Endrésik Zsolt és Rozgonyi Ernő bejelentette, hogy csatlakoznak a MIÉP-hez, ezzel a radikális párt 11 év után ismét rendelkezik parlamenti képviselettel, még ha a házszabályok értelmében frakciót nem tud is alakítani. 2013. március 28-án jogerősen is beiktatták Fenyvessy Zoltánt a pártelnöki tisztségébe.

Ideológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MIÉP magát radikális nemzeti konzervatív pártként definiálja. Sokáig radikális jobboldali pártként határozta meg magát, jelmondatuk – „se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” – alapján azonban saját fő ideológiai irányukat ún. harmadik utasként határozzák meg. A Fidesz-KDNP szövetséggel bizonyos kérdésekben egyetértenek.

A nyugati sajtó, mint például a BBC[2], vagy a CNN[3] a MIÉP-et a szélsőjobboldali pártok közé sorolja. Lánczi András konzervatív politológus szerint a MIÉP ezzel szemben egyszerűen nacionalista párt.[4]

A választási programja 2005 óta változatlan.[5]

Választási eredményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás Szavazatok száma
(I. forduló)
Szavazatok aránya
(I. forduló)
Szavazatok száma
(II. forduló)
Szavazatok aránya
(II. forduló)
Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1994-es* 85 623 1,59% nem jutott be
1998-as 248 825 5,55% 19 707 4,08% 14 3,63% ellenzék
2002-es 245 326 4,37% 325** 0,01%** nem jutott be
2006-os*** 119 007 2,20% 231** 0,01%** nem jutott be
2010-es 1 286 0,03% nem jutott be
2014-es**** 2 054 0,04% nem jutott be

* nem jutott be a második fordulóba
** nagyarányú választási visszalépés miatt jobboldali pártok javára
*** a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közös választási pártban, MIÉP-Jobbik a Harmadik Út néven, amihez 15 megyéből a Kisgazda szervezetek is csatlakoztak
**** Kisgazdapárt-MIÉP színekben; listát nem állítottak, a szám az egyéni jelöltekre leadott szavazatok száma


Megjegyzések:

  • A táblázat a területi listára leadott szavazatokat mutatja.
  • Az első választáson még nem indult, mivel csak 1993-ban alakult meg

Önkormányzati választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

SZAVAZATOK
2006 Polgármester-választás Képviselő testületi választás Fővárosi/megyei közgyűlési választás Összesen
önállóan 2 560 25 752 42 072 70 384
közösen 21 681 (5 379) 81 873 (20 093) 2 689 (1 023) 106 243 (26 495)
összesen 24 241 (7 939) 107 625 (45 845) 44 761 (43 095) 176 627 (96 879)
MANDÁTUMOK
2006 Polgármester választás Képviselő testület választás Fővárosi/megyei közgyűlés választás Összesen
önállóan 3 15 0 18
közösen 2 (0,41) 60 (13,70) 0 (0,00) 62 (14,11)
összesen 5 (3,41) 75 (28,70) 0 (0,00) 80 (32,11)

Európai parlamenti választások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Európai parlamenti csoport Európai parlamenti alcsoport
2004-es 72 203 2,35%
2009-es nem indult

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Referenciák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A MIÉP Kiskátéja
  2. Battle for Hungary's media, BBC, 2000. március 26.
  3. CNN: Hungarian polls close, 2002. április 7.
  4. Interjú LÁnczi Andrással. [1]. Antiszemitizmus.hu oldal.
  5. HVG magazin 2010. április 3. 51. oldal

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]