Pest megye

Pest megye
A Pest megye önkormányzatának helyet adó Vármegyeháza a Városház u. 7. szám alatt, az V. kerületben
Pest megye címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megyeszékhely	Budapest
Települések száma	187
megyei jogú városok	1
egyéb városok	47
ISO 3166-2	HU-PE
Népesség
Teljes népesség	1 229 880 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	190 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6393,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Pest megye elhelyezkedése Magyarországon
Pest megye weboldala

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Földrajz

A megyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.

Domborzat

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m.), a Pilis (757 m.) és a Dobogó-kő (700 m.)

Éghajlat

Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

Vízrajz

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Dobogó-kői kilátás a Duna-kanyarra

Élővilág, természetvédelem

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest megye védett természeti értékeinek listája

Pest megye jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • a megye legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi kistérség),
  • a megye legdélibb települése Kocsér (Ceglédi kistérség),
  • a megye legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi kistérség),
  • a megye legnyugatibb települése Zsámbék (Pilisvörösvári kistérség).

Történelem

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, Visegrád vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilis-hegységet szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai a második világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás volt: Abonyi, Alsódabasi (székhelye Dabas volt), Aszódi, Budakörnyéki (székhelye Budapest volt), Gödöllői, Gyömrői, Központi (székhelye Budapest volt), Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci. Ezek közül a Szobi járást Nógrád-Hont megyétől csatolták ide, a többi előzőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott.

A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, mely január 1-je óta csupán egyetlen községből állt, mivel a többit Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolták. Az egyetlen megmaradt községet, Dunaharasztit a Ráckevei járáshoz csatolták. Így Pest megyéhez február 1-jei megalakulásakor tizenkét járás tartozott (Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Gyömrői járást (beolvasztották a Monori járásba), az Abonyi járás székhelyét áthelyezték Ceglédre és nevét Ceglédi járásra változtatták, az Alsódabasi járás nevét székhelyének megfelelően Dabasi járásra, a Budakörnyéki járás nevét pedig Budai járásra változtatták. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Pest megyében tizenegy járás volt (Aszódi, Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg: az Aszódi 1965-ben (felosztották a Gödöllői és a Váci járás között) és a Szobi 1970-ben (beolvasztották a Váci járásba). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Pest megyéhez kilenc járás tartozott: a Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, és Váci.

Városok 1950–1983 között

Pest megyéhez megalakulásakor négy megyei város tartozott (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác). Ezek jogállása 1950-től 1954-ig közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt: Cegléd és Nagykőrös a Ceglédi, Szentendre a Szentendrei, Vác pedig a Váci járásba lett beosztva. 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

1983-ig a megye négy további települése nyerte el a városi rangot: Gödöllő (1965), Százhalombatta (1970), Dunakeszi (1977) és Érd (1978), ezzel a városok száma nyolcra nőtt.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok (beleértve a nagyközségieket is) irányítását pedig a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.

Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

A Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi vármegyeháza épületében találhatóak.

Kistérségek

Pest megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2009. január 1.):

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Aszódi kistérség	Aszód	241,41	35 451	9
Budaörsi kistérség	Budaörs	240,36	85 115	10
Ceglédi kistérség	Cegléd	1234,00	121 149	15
Dabasi kistérség	Dabas	498,68	44 183	10
Dunakeszi kistérség	Dunakeszi	125,17	79 123	4
Érdi kistérség	Érd	117,95	99 536	4
Gödöllői kistérség	Gödöllő	380,88	104 471	12
Gyáli kistérség	Gyál	286,54	45 944	5
Monori kistérség	Monor	449,62	110 287	15
Nagykátai kistérség	Nagykáta	711,85	76 909	16
Pilisvörösvári kistérség	Pilisvörösvár	245,44	66 702	14
Ráckevei kistérség	Ráckeve	628,33	141 756	20
Szentendrei kistérség	Szentendre	326,58	77 676	13
Szobi kistérség	Szob	314,73	12 605	13
Váci kistérség	Vác	431,81	70 558	19
Veresegyházi kistérség	Veresegyház	159,79	36 793	8

Népesség

Cegléd légi felvételről

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Triton Hungary Kft. (7), 2. Pannon GSM Távközlési Zrt (10), 3. IBM DSS Információtechnológiai Kft (15).

Kultúra

Lásd:

• Pest megyei múzeumok listája
• Pest megyei kulturális programok listája

Turizmus

Szentendre, sétálóutca

Lásd még:

• Pest megye turisztikai látnivalóinak listája

Települései

A megyének 48 városa van, az ország legtöbb várossal rendelkező megyéje.

Városok

(A 2009. évi lakónépesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján.)

Érd (megyei jogú város) 65 043 fő (2011. jan 1.) +/- Dunakeszi 40 334 fő (2012. jan 1.) +/- Cegléd 38 066 fő (2011. jan 1.) +/- Vác 34 810 fő (2012. jan 1.) +/- Gödöllő 34 396 fő (2010. jan 1.) +/- Szigetszentmiklós 34 331 fő (2011. jan 1.) +/- Budaörs 29 428 fő (2011. jan 1.) +/- Szentendre 25 963 fő (2011. jan 1.) +/-

Nagykőrös 24 691 fő (2011. jan 1.) +/- Gyál 23 431 fő (2011. jan 1.) +/- Vecsés 20 830 fő (2010. jan 1.) +/- Dunaharaszti 20 112 fő (2010. jan 1.) +/- Monor 18 465 fő (2011. jan 1.) +/- Fót 18 968 fő (2012. jan 1.) +/- Százhalombatta 18 482 fő (2010. jan 1.) +/- Göd 18 565 fő (2012. jan 1.) +/-

Pomáz 16 871 fő (2010. jan 1.) +/- Dabas 16 777 fő (2010. jan 1.) +/- Szigethalom 17 050 fő (2010. jan 1.) +/- Gyömrő 16 133 fő (2010. jan 1.) +/- Veresegyház 16 892 fő (2012. jan 1.) +/- Abony 15 375 fő (2010. jan 1.) +/- Pécel 15 198 fő (2010. jan 1.) +/- Budakeszi 14 179 fő (2010. jan 1.) +/-

Pilisvörösvár 13 537 fő (2010. jan 1.) +/- Törökbálint 13 587 fő (2012. jan 1.) +/- Nagykáta 12 690 fő (2010. jan 1.) +/- Albertirsa 12 416 fő (2010. jan 1.) +/- Biatorbágy 12 294 fő (2010. jan 1.) +/- Pilis 11 457 fő (2010. jan 1.) +/- Maglód 11 639 fő (2010. jan 1.) +/- Isaszeg 11 346 fő (2010. jan 1.) +/-

Kistarcsa 11 435 fő (2010. jan 1.) +/- Üllő 11 292 fő (2010. jan 1.) +/- Budakalász 10 427 fő (2010. jan 1.) +/- Tököl 10 227 fő (2010. jan 1.) +/- Ráckeve 10 022 fő (2012. jan 1.) +/- Ócsa 9064 fő (2010. jan 1.) +/- Halásztelek 8889 fő (2010. jan 1.) +/- Tura 7942 fő (2010. jan 1.) +/-

Dunavarsány 7264 fő (2010. jan 1.) +/- Aszód 6393 fő (2010. jan 1.) +/- Tápiószele 6167 fő (2010. jan 1.) +/- Zsámbék 5395 fő (2010. jan 1.) +/- Örkény 4966 fő (2012. jan 1.) +/- Nagymaros 4751 fő (2011. jan 1.) +/- Szob 2944 fő (2011. jan 1.) +/- Visegrád 1864 fő (2010. jan 1.) +/-

Községek, nagyközségek

Acsa Alsónémedi Apaj Áporka Bag Bernecebaráti Bénye Budajenő Bugyi Ceglédbercel Csemő Csévharaszt Csobánka Csomád Csömör Csörög Csővár Dánszentmiklós Dány Délegyháza Diósd Domony Dömsöd

Dunabogdány Ecser Erdőkertes Farmos Felsőpakony Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Gomba Herceghalom Hernád Hévízgyörk Iklad Inárcs Ipolydamásd Ipolytölgyes Jászkarajenő Kakucs Kartal Káva Kemence Kerepes Kiskunlacháza Kismaros

Kisnémedi Kisoroszi Kocsér Kosd Kóspallag Kóka Kőröstetétlen Leányfalu Letkés Lórév Majosháza Makád Márianosztra Mende Mikebuda Mogyoród Monorierdő Nagybörzsöny Nagykovácsi Nagytarcsa Nyáregyháza Nyársapát Őrbottyán Pánd

Páty Penc Perbál Perőcsény Péteri Pilisborosjenő Piliscsaba Pilisjászfalu Pilisszántó Pilisszentiván Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Pócsmegyer Pusztavacs Pusztazámor Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Remeteszőlős Solymár Sóskút Sülysáp Szada Szentlőrinckáta

Szentmártonkáta Szigetbecse Szigetcsép Szigetmonostor Szigetszentmárton Szigetújfalu Szokolya Sződ Sződliget Tahitótfalu Taksony Tatárszentgyörgy Táborfalva Tápióbicske Tápiógyörgye Tápióság Tápiószecső Tápiószentmárton Tápiószőlős Tárnok Telki Tésa Tinnye Tóalmás

Tök Törtel Újhartyán Újlengyel Újszilvás Úri Üröm Valkó Vasad Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácrátót Vácszentlászló Vámosmikola Verőce Verseg Zebegény Zsámbok

Lásd még

• Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

További információk

• Pest megye hírportálja
• Pest megyei szállások
• Vezérmegye.hu – Pest megyei hír- és szolgáltató portál
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html (2007-es adat)