Pest megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

PEST MEGYE



Régió	Közép-Magyarország
Megyeszékhely	Budapest
Terület	6393,51 km²
Népesség	1 135 657 fő
Népsűrűség	177,62 fő/km²
Települések száma	187

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
2 Történelem
3 Önkormányzat és közigazgatás
- 3.1 Kistérségek
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Kultúra
7 Turizmus
8 Települései
9 Lásd még
10 Lábjegyzet
11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

A megyében található az ország földrajzi középpontja, Pusztavacs.

Domborzat

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m.), a Pilis (757 m.) és a Dobogó-kő (700 m.)

Éghajlat

Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

Vízrajz A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén folyik át. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Dobogó-kői kilátás a Duna-kanyarra

Élővilág, természetvédelem

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Történelem

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, a Visegrádi vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilis-hegységet szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és a solti régiót is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi vármegyeháza épületében találhatóak.

[szerkesztés] Kistérségek

Pest megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)^[1]:

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Aszódi kistérség	Aszód	241,41	35 222	9
Budaörsi kistérség	Budaörs	240,36	81 116	10
Ceglédi kistérség	Cegléd	1234,00	121 992	15
Dabasi kistérség	Dabas	498,68	43 802	10
Dunakeszi kistérség	Dunakeszi	125,17	73 079	4
Érdi kistérség	Érd	117,95	96 515	4
Gödöllői kistérség	Gödöllő	380,88	104 935	12
Gyáli kistérség	Gyál	286,54	44 955	5
Monori kistérség	Monor	449,62	107 154	15
Nagykátai kistérség	Nagykáta	711,85	76 993	16
Pilisvörösvári kistérség	Pilisvörösvár	245,44	64 854	14
Ráckevei kistérség	Ráckeve	628,33	134 346	20
Szentendrei kistérség	Szentendre	326,58	75 341	13
Szobi kistérség	Szob	314,73	12 826	13
Váci kistérség	Vác	431,81	69 255	19
Veresegyházi kistérség	Veresegyház	159,79	34 165	8

[szerkesztés] Népesség

Cegléd légifelvételről

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.