Pest megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Megtekintett lap

Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. november 6.

Pontosság

megtekintett

PEST MEGYE



Régió	Közép-Magyarország
Megyeszékhely	Budapest
Terület	6393,14 km²
Népesség	1 213 290 fő (2009)
Népsűrűség	190 fő/km²
ISO 3166-2	`HU-PE`
Települések száma	187
Pest megye honlapja

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Tartalomjegyzék

1 Földrajz
- 1.1 Pest megyére jellemző földrajzi pontjai
2 Történelem
- 2.1 Közigazgatási beosztás a tanácsrendszer alatt (1950–1990)
3 Önkormányzat és közigazgatás
- 3.1 Kistérségek
4 Népesség
5 Gazdaság
6 Kultúra
7 Turizmus
8 Települései
- 8.1 Városok
- 8.2 Községek, nagyközségek
9 Lásd még
10 Lábjegyzet
11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földrajz

A megyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.

Domborzat

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m.), a Pilis (757 m.) és a Dobogó-kő (700 m.)

Éghajlat

Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

Vízrajz

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Dobogó-kői kilátás a Duna-kanyarra

Élővilág, természetvédelem

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Pest megyére jellemző földrajzi pontjai

Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Bernecebaráti (Szobi kistérség),
- a megye legdélibb települése Kocsér (Ceglédi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Jászkarajenő (Ceglédi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zsámbék (Pilisvörösvári kistérség).

[szerkesztés] Történelem

Úton Vác főtere felé

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, a Visegrádi vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilis-hegységet szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.

[szerkesztés] Közigazgatási beosztás a tanácsrendszer alatt (1950–1990)

Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás és négy megyei város volt, melyek a Nógrád-Hont megyétől idecsatolt Szobi járás kivételével mind Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartoztak. A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, így az új megyéhez február 1-jétől tizenkét járás és négy város tartozott.

A tanácsrendszer bevezetéséhez kapcsolódó átszervezések során a Gyömrői járás az 1950-es járásrendezés részeként június 1-jétől megszűnt és megváltozott néhány járás neve illetve székhelye. A négy város jogállása ekkor közvetlenül a járási tanács alá rendelt város lett, de 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, járási jogú várossá alakultak. Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg és négy település szerezte meg a városi rangot.

Az alábbi táblázat bemutatja Pest megye járásait 1950 és 1983 között, feltüntetve a járások 1950-es rendezés (1950. június 1.) előtti elnevezését és székhelyét, valamint az 1950 előtti megyei hovatartozását is, továbbá felsorolja a járásokhoz 1950 és 1954 között beosztott városokat.

Név	Régi név	Székhely	Régi székhely	Régi megye	Megszűnés dátuma	Beosztott városok 1950–54 között
Aszódi járás		Aszód		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1965. december 30.
Budai járás	Budakörnyéki járás	Budapest		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.
Ceglédi járás	Abonyi járás	Cegléd	Abony	Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.	Cegléd Nagykőrös
Dabasi járás	Alsódabasi járás	Dabas		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.
Gödöllői járás		Gödöllő		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.
Monori járás		Monor		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.
Nagykátai járás		Nagykáta		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.
Ráckevei járás		Ráckeve		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.
Szentendrei járás		Szentendre		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.	Szentendre
Szobi járás		Szob		Nógrád-Hont	1970. június 30.
Váci járás		Vác		Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1983. december 31.	Vác
–	Gyömrői járás	–	Gyömrő	Pest-Pilis-Solt-Kiskun	1950. május 31.

Az alábbi táblázat bemutatja Pest megye városait 1950 és 1983 között, feltüntetve, hogy a település mikor alakult járási jogú várossá és azt, hogy azelőtt melyik járáshoz tartozott.

Név	Várossá alakulás éve	Melyik járásból
Cegléd	1954	Ceglédi járás
Nagykőrös	1954	Ceglédi járás
Szentendre	1954	Szentendrei járás
Vác	1954	Váci járás
Gödöllő	1965	Gödöllői járás
Százhalombatta	1970	Budai járás
Dunakeszi	1977	Váci járás
Érd	1978	Budai járás

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok (beleértve a nagyközségieket is) irányítását pedig a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.

Pest megyében 1984. január 1-jével városi jogú nagyközséggé alakult valamennyi addigi nem város járási székhely, továbbá két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban. Ezek közül a két utóbbi 1986-ban kapott városi rangot, a volt járási székhelyek pedig 1989-ben.

Az alábbi táblázat felsorolja Pest megye városait és városi jogú nagyközségeit 1984 és 1990 között, bemutatva e települések szerepét a megelőző közigazgtási rendszerben továbbá a városi jogú nagyközségek várossá alakulásának idejét.

Név	Rangja 1983 végén	Szerepe 1983 végén	Rangja 1984-ben	Szerepe 1984-ben	Várossá nyilvánítás
Cegléd	város	járási székhely	város	városkörnyékközpont
Dunakeszi	város		város	városkörnyékközpont
Érd	város		város	városkörnyékközpont
Gödöllő	város	járási székhely	város	városkörnyékközpont
Nagykőrös	város		város	városkörnyékközpont
Szentendre	város	járási székhely	város	városkörnyékközpont
Vác	város	járási székhely	város	városkörnyékközpont
Százhalombatta	város		város
Budaörs	nagyközség		városi jogú nagyközség	nagyközségkörnyék-központ	1986. január 1.
Dabas	nagyközség	járási székhely	városi jogú nagyközség	nagyközségkörnyék-központ	1989. március 1.
Monor	nagyközség	járási székhely	városi jogú nagyközség	nagyközségkörnyék-központ	1989. március 1.
Nagykáta	nagyközség	járási székhely	városi jogú nagyközség	nagyközségkörnyék-központ	1989. március 1.
Ráckeve	nagyközség	járási székhely	városi jogú nagyközség	nagyközségkörnyék-központ	1989. március 1.
Szigetszentmiklós	nagyközség		városi jogú nagyközség	nagyközségkörnyék-központ	1986. január 1.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi vármegyeháza épületében találhatóak.

[szerkesztés] Kistérségek

Pest megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2009. január 1.)^[1]:

Kistérség	Székhely	Terület (km²)	Lélekszám	Település
Aszódi kistérség	Aszód	241,41	35 451	9
Budaörsi kistérség	Budaörs	240,36	85 115	10
Ceglédi kistérség	Cegléd	1234,00	121 149	15
Dabasi kistérség	Dabas	498,68	44 183	10
Dunakeszi kistérség	Dunakeszi	125,17	79 123	4
Érdi kistérség	Érd	117,95	99 536	4
Gödöllői kistérség	Gödöllő	380,88	104 471	12
Gyáli kistérség	Gyál	286,54	45 944	5
Monori kistérség	Monor	449,62	110 287	15
Nagykátai kistérség	Nagykáta	711,85	76 909	16
Pilisvörösvári kistérség	Pilisvörösvár	245,44	66 702	14
Ráckevei kistérség	Ráckeve	628,33	141 756	20
Szentendrei kistérség	Szentendre	326,58	77 676	13
Szobi kistérség	Szob	314,73	12 605	13
Váci kistérség	Vác	431,81	70 558	19
Veresegyházi kistérség	Veresegyház	159,79	36 793	8

[szerkesztés] Népesség

Cegléd légi felvételről

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.