2010-es magyarországi országgyűlési választás
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
| 2010-es magyarországi országgyűlési választás 2010. április 11. és 25. |
||||||
| Párt | Fidesz | MSZP | Jobbik | |||
| Min.- elnök- jelölt |
||||||
|
|
|
|
||||
| Orbán Viktor | Mesterházy Attila | Vona Gábor | ||||
|
|
||||||
| Párt | MDF | LMP | CM | |||
| Min.- elnök- jelölt |
||||||
|
|
|
|
||||
| Bokros Lajos | Schiffer András[1] | Seres Mária[2] | ||||
A 2010-es magyarországi országgyűlési választás volt a hatodik a rendszerváltás után. Sólyom László köztársasági elnök január 22-én tűzte ki a választás napját: az első fordulóra április 11-én, a másodikra április 25-én került sor.[3][4]
A választás eredményeképpen a 4 párt és egy független jelölt jutott be a parlamentbe: Fidesz-KDNP (263 fő), MSZP (59 fő), Jobbik (47 fő), LMP (16 fő) és a független Molnár Oszkár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Választási rendszer
A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.
A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.
Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.[5]
A rendszer egyik problémája, hogy az egyéni választókerületek határai 1989 óta változatlanok, miközben az egyes térségek lakossága eltérő irányban változott, 2010-ben a legkevesebb és a legtöbb szavazót magába foglaló körzet között már 2,5-szeres volt a különbség. A probléma orvoslására 2005-ben az Alkotmánybíróság kötelezte az Országgyűlést 2007-es határidővel, de erre máig sem került sor.[6]
[szerkesztés] A választás időpontja
A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[5] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[7] Sólyom László korábbi nyilatkozataiban egyértelművé tette, hogy a lehető legkorábbi időpontra tervezi kitűzni a választást,[8] és ennek megfelelően is cselekedett (április első vasárnapja húsvétra esett, így az nem jöhetett szóba).[3]
Ugyanakkor a külképviseleti szavazásra kijelölt egyik nap éppen ez az április 4-e, húsvét vasárnapja volt, ami munkaszüneti nap előtti nap és a 1989. évi XXXIV. törvény (választási törvény) 47. § (2) pontja szerint tiltott nap.[9]
Végül, az első forduló április 11-én, a második forduló április 25-én volt.
[szerkesztés] Szavazás külföldön
Azok is szavazhattak, akik nem tartózkodtak Magyarország területén. A külképviseleti névjegyzékbe 2010. március 19-ig lehetett kérni a felvételt. Az első fordulós szavazás a magyarországinál egy héttel korábban, országonként változó módon április 3-án vagy 4-én, a második forduló pedig április 24-én vagy 25-én volt.[10]
[szerkesztés] Előzmények
A 2006-os országgyűlési választásokat követően Gyurcsány Ferenc alakított kormányt az MSZP és az SZDSZ támogatásával. Miután szeptember 17-én kiszivárgott az MSZP-frakció előtt elmondott, őszödi beszéd néven elhíresült beszéde, tiltakozások és utcai zavargások kezdődtek, az ellenzék pedig a lemondását követelte. Az Országgyűlés azonban október 6-án bizalmat szavazott neki.[11]
A kormány számára kudarccal végződő 2008-as népszavazás után Gyurcsány felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, Orbán Viktor pedig egy előrehozott választás szükségességéről beszélt.[12] A miniszter felmentésére válaszul az SZDSZ 2008. április 30-i hatállyal kilépett a koalícióból.[13]
2009 februárjában a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit azonban a parlamenti többség elutasított.[14]
Miután az SZDSZ is meglebegtette az előrehozott választások lehetőségét,[15] 2009. március 21-én Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból.[16][17] Ezt követően a Fidesz mellett Sólyom László köztársasági elnök, valamint Medgyessy Péter korábbi szocialista miniszterelnök is új választásokat sürgetett.[7][18] Erre azonban nem került sor, mivel az MSZP és az SZDSZ támogatta Bajnai Gordon kormányalakítását.
Az előrehozott választások lehetősége még 2009 őszén is felmerült, hírlapi értesülések szerint a 2010-es költségvetés elfogadása után oszlathatták volna fel a parlamentet.[19]
[szerkesztés] Kampány
[szerkesztés] Előkészületek
A szocialisták először a budapesti listát fogadták el, már 2009 tavaszán, és bár októberben felmerült módosításának lehetősége, erre végül nem került sor.[20]
2009. november 2-án az LMP ajánlószelvény-regisztrációval megkezdte a felkészülést a választásokra.[21] November közepén az MSZP sikerkampányba kezdett óriásplakátokon, sajtóhirdetéseken és a háztartásokba eljuttatott brosúrákon.[22] Néhány héttel később a Fidesz szintén óriásplakátokon válaszolt a szocialisták kampányára.[23]
A Fidesz egyéni választókerületi jelöltjeinek kiválasztása hónapokon keresztül folyt Orbán Viktor pártelnök felcsúti házában. A jelöltek névsorát december 14-én fogadta el a párt választmánya; a 176 választókerület csaknem kétharmadában ugyanaz a jelölt indult, aki 2006-ban is.[24] December 17-én a Jobbik bejelentette, hogy miniszterelnök-jelöltjük Vona Gábor lesz, Morvai Krisztinát pedig köztársasági elnöknek jelölik.[25]
Január elején olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint az MDF és az SZDSZ választási együttműködésre készül. Bár ezt az érintettek először tagadták, január 12-én az MTI forrásai megerősítették, hogy körvonalazódik a megállapodás, mely szerint az MDF listáján befutó helyet kaphatnak SZDSZ-es politikusok.[26] Az Index úgy értesült, hogy az együttműködés az egyéni választókerületekre is kiterjed; az MDF-nek a szabad demokraták szervezeti háttere, illetve pénzügyi támogatói köre miatt előnyös az együttműködés.[27][28] Sajtóhírek arról is szóltak, hogy a listán a Kapolyi László vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt is helyet kapott volna.[29]
A Fidesz-KDNP január 14-én önkéntestoborzásba kezdett, amelyhez köztéri plakátokat is felhasznált.[30] A felhívásra a párt tájékoztatása szerint január 28-ig több mint ötvenezer önkéntes jelentkezett, és 41 ezer ember összesen 130 millió forinttal támogatta a kampányt.[31] A Jobbik január 16-án tartotta kampánynyitó rendezvényét Budapesten, ahol bemutatták választási programjukat, és esküt tettek a párt egyéni képviselőjelöltjei.[32]
[szerkesztés] Hivatalos kampány
A kampány hivatalos kezdetét az jelentette, amikor Sólyom László köztársasági elnök január 22-én kiírta a választások időpontját. A kampányidőszak ezzel a rendszerváltás óta a legrövidebb, 79 napos volt. Valójában a kampány eddigre már megkezdődött: a Fidesz és az MSZP országszerte óriásplakátokon hirdette üzeneteit, és a nyugdíjak ügyében nyilatkozat- és hirdetési háborút folytattak.[3]
A Fidesz kockázatminimalizáló kampányt folytatott, hogy tartsa a közvélemény-kutatások által mutatott előnyét. Ennek jeleként az ingatlanadó kérdésében a párt álláspontjától különböző véleményt megfogalmazó Mádi Lászlót azonnal leváltották képviselő-jelöltségéről.[33] Az MSZP Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest léptette vissza a jelöltségtől a korábban általa felügyelt BKV-nál kirobbant korrupciós botrányok miatt.[34]
Az LMP január 30-31-én tartotta kampánynyitó kongresszusát, ahol elfogadták az országos listát. A párt kampányköltéseit nyilvános kampányszámlán vezette.[35]
Február elejére véglegesült a nehezen tető alá hozott MDF-SZDSZ együttműködés formája: a liberálisok jelöltjei az MDF országos listáján indultak, valamint Budapesten és néhány vidéki választókerületben közös egyéni jelölteket indítottak.[36] Eközben a BKV-botrány kapcsán előzetes letartóztatásba helyezték Mesterházy Ernőt, az SZDSZ befolyásos háttéremberét, aki kulcsszerepet játszott a két párt együttműködésében is.[37]
Február 5-én tartotta szokásos (12. alkalommal elmondott) évértékelő beszédét Orbán Viktor. A párt kampánystratégiájának megfelelően óvatos, konkrétumokat kerülő beszédet mondott, melyben nagy célokat vázolt fel, de az ezekhez vezető eszközökre nem tért ki.[37] Céljuk kétmillió ajánlószelvény összegyűjtése volt, melyből február 17-ig 850 ezernél tartottak.[38]
Az MDF listáját vezető Bokros Lajos február 16-án e-mail-ben visszalépéssel fenyegette meg a párt vezetőit, mivel továbbra sem csitultak az SZDSZ-szel való együttműködést kísérő belső harcok, és a párt több fontos posztot betöltő embere távozott.[39] A párt spontánnak szánt, vágatlan bemutatkozó videókat töltött fel jelöltjeiről a honlapjára. Az ezekből készült, a kínos pillanatokra és hibákra koncentráló tízperces válogatás gyorsan népszerűvé vált a videómegosztókon.[40]
Az MSZP február 20-án tartotta hivatalos kampánynyitó rendezvényét a budapesti SYMA csarnokban.[41] Két nappal később, az Országgyűlés utolsó ülésén Bajnai Gordon miniszterelnök – politikai oldalak felé emelkedő, egyszerre dicsérő és megrovó stílusú – beszédében tanácsokat fogalmazott meg a következő kormány számára, és a Jobbik elleni összefogásra szólította fel a pártokat.[42] Bár a miniszterelnök a kormány állítása szerint nem kampányolt, számos fejlesztési projektet tekintett meg vagy adott át, ami klasszikus eredménykampánynak tekinthető.[43]
A három legnépszerűbb párt: a Fidesz, az MSZP és a Jobbik az eredeti tervek szerint egy időben, egymástól néhány száz méter távolságban tartotta volna március 15-i megemlékezését. Az esetleges konfliktusok elkerülése érdekében a Fidesz térben, később az MSZP pedig időben áthelyezte rendezvényét. A Jobbik a két nagy parlamenti pártot nagykoalíciós szándékokkal vádolta meg.[44]
Március 11-én nyilvántartásba vették a Jobbik 176. egyéni jelöltjét is, ezzel a radikális párt minden választókerületben jelöltet tud indítani.[45] A Fidesz közben elérte a kampány elején kitűzött célját: összegyűlt több mint 2 millió ajánlószelvény.[46]
Az MDF és az LMP listavezetője, Bokros Lajos és Schiffer András küzdött leginkább a liberális szavazók szimpátiájáért a Republikon Intézet által szervezett vitán.[47] Ez a két párt egyébként a három nagynál jóval nehezebben haladt a kopogtatócédulák gyűjtésével.[44][46] Lévai Zoltán, az MDF budapesti elnöke másfél héttel az ajánlószelvények leadása előtt azt nyilatkozta, hogy törvényes módon nincs esélyük budapesti listát állítani, és kritizálta az országos vezetést az SZDSZ-szel kötött, de szerinte a liberálisok által be nem tartott megállapodás miatt. Nyilatkozata után kizárták a pártból.[48]
A 2010-es választás kampányidőszakában összesen hat, büntetőügyekben érintett ember gyűjtött ajánlószelvényeket annak reményében, hogy képviselőjelölt lesz, és így mentelmi jogot szerezhet. Közülük öten össze is gyűjtötték a megfelelő számú kopogtatócédulát. Kolompár Orbán, az MCF elnöke már másodszor élt a lehetőséggel a 2009-es EP-választás után. Szintén összegyűjtötte az ajánlószelvényeket az MSZP-s Hatvani Csaba, a Magyarok Egymásért Szövetsége színeiben induló Földesi-Szabó László és a független Leinemann Zsolt, akiket szintén bűncselekménnyel gyanúsítanak. Az MDF-es Nagy Tamás lemondott mentelmi jogáról. A Jobbik igazságügyminiszter-jelöltje, Gaudi-Nagy Tamás, és a párt EP-képviselője, Morvai Krisztina az erőszakos bűncselekményekkel gyanúsított Budaházy Györgynek ajánlott segítséget, hogy független képviselőjelöltként indulhasson, de végül nem sikerült összegyűjtenie az ajánlószelvényeket. Az MDF jelöltjeiként induló Herényi Károly és Dávid Ibolya ellen szintén büntetőeljárás indult, de őket még képviselőként védi a mentelmi jog.[37][49][50]
A választások előtt 4 illetve 3 nappal, április 7-én és 8-án a Kuruc.info internetes portál nyilvánosságra hozott két hangfelvételt,[51][52] melyeken egy személy – valószínűsíthetően a Fidesz országos pártigazgatója, Kubatov Gábor – arról beszél, hogy a 2009-es pécsi időközi polgármester-választáson a Fidesz nyilvántartást vezetett saját szimpatizánsairól és más szavazópolgárokról is, illetve hogy ugyanazon a választáson a párt aktivistái kampánycsendsértéseket követtek el az MSZP rovására. A Fidesz válaszul kiadott sajtóközleményei szerint adatkezelési gyakorlatuk megfelel a jogszabályoknak, az ügyet pedig a Jobbik és az MSZP közös akciójának minősítették.[53][54]
Április 8-án egy videó került fel a YouTube videómegosztó portálra, MSZP adatbázis címmel, amelyben valaki a szocialista párt számítógépes választói adatbázisának felépítését és működését mutatja be és magyarázza.[55] A videó egy nappal az első Kubatov-hangfelvétel után került az internetre, és csekély sajtóvisszhangra talált.[56] Az MSZP a videót provokációnak nevezte. Szigetvári Viktor, az MSZP kampányfőnöke szerint létező, ám teljesen legális adatbázisról van szó, amelyben csak törvényesen megszerzett adatokat kezelnek.[57]
A kampányzáró rendezvényt az összes párt április 8-án, csütörtökön tartotta. A Fidesz a budapesti SYMA-csarnokban,[58] az MSZP a miskolci Generali Arenában,[59] a Jobbik a fővárosi Petőfi téren,[60] az LMP az Országház előtt,[61] míg az MDF Sajószentpéteren tartotta kampányzáró rendezvényét.[62]
[szerkesztés] A két forduló között történt események
Az MSZP a két forduló között bejelentette, hogy négy budapesti körzetben is visszaléptetik jelöltjeiket az LMP javára, így próbálván akadályozni a Fidesz várható kétharmados többségét. Az LMP nem kívánta viszonozni a gesztust.[63]
Április 13-án a Jobbik feljelentette Mesterházy Attilát, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, mivel a választás éjszakáján fasiszta pártnak nevezte a Jobbikot. Ugyanezen a napon az Országos Választási Bizottság feljelentette a szocialista pártot a párt választói adatbázisa miatt.[64]
A két forduló közötti kampány nem hozott jelentős újdonságokat a korábbiakhoz képest. A Fidesz a nagyobb felhatalmazás-nagyobb változás üzenetével próbálta meggyőzni a választókat, miközben ezzel egyidejűleg hűtötte is a várakozásokat. Orbán Viktor felkeresett néhány nyitva maradt vidéki választókerületet, de nagygyűléseket nem tartott. Az MSZP sem szolgált újdonsággal: a Fidesz kétharmados többségével próbált ráijeszteni a választókra. Szanyi Tibor a választók szervezett átjelentkeztetésével vádolta ellenfeleit, de egy nyilvánosságra került hangfelvétel alapján ő maga is ennek gyanújába keveredett. A Jobbik ebben a két hétben is számos lakossági fórumot tartott, de új témával nem álltak elő.[65] Az edelényi választókörzetben visszaléptették jelöltjüket Molnár Oszkár javára, így összesen 5 körzetben történtek visszalépések.
[szerkesztés] Kampányfőnökök
- Fidesz: Gyürk András[66]
- Jobbik: Szabó Gábor[67]
- MSZP: Szigetvári Viktor[68]
- LMP: Karácsony Gergely[69]
- MDF: Somogyi Zoltán[70]
[szerkesztés] Választási programok
- Fidesz: Nemzeti ügyek politikája
- Jobbik: Radikális változás – A Jobbik országgyűlési választási programja a nemzeti önrendelkezésért és a társadalmi igazságosságért
- MSZP: Nemzeti modernizáció, összetartozó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára
- LMP: A fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája
- MDF: Munka és méltóság = Megújuló Magyarország – A tartós gazdasági és társadalmi felemelkedés programja
- Civil Mozgalom: Országépítő program
[szerkesztés] Közvélemény-kutatások
| A pártok szavazótáborának aránya (a választani tudó biztos szavazók megoszlása, százalék) |
|||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kutatóintézet | Publikálás | Fidesz | MSZP | Jobbik | MDF | LMP | Más párt | ||||
| Medián[71] | 2009. november 25. | 66 | 19 | 10 | 2 | 1 | 1 | ||||
| Tárki[72] | 2009. november 25. | 68 | 17 | 11 | 1 | 1 | n/a | ||||
| Századvég-Forsense[73] | 2009. november 26. | 59 | 20 | 12 | 3 | 3 | 3 | ||||
| Tárki[74] | 2009. december 16. | 63 | 19 | 12 | 1 | 3 | n/a | ||||
| Századvég-Forsense[75] | 2009. december 21. | 64 | 17 | 9 | 3 | 2 | 4 | ||||
| Medián[76] | 2009. december 25. | 61 | 23 | 9 | 2 | 1 | 3 | ||||
| Szonda Ipsos[77] | 2010. január 17. | 63 | 21 | 12 | 2 | n/a | 1 | ||||
| Forsense[78] | 2010. január 21. | 59 | 17 | 15 | 5 | 3 | n/a | ||||
| Medián[79] | 2010. január 21. | 65 | 19 | 10 | 3 | 1 | 2 | ||||
| Századvég-Kód[80] | 2010. január 26. | 59 | 23 | 10 | 4 | 2 | n/a | ||||
| Tárki[81] | 2010. január 27. | 62 | 22 | 11 | 3 | 1 | n/a | ||||
| Szonda Ipsos[82] | 2010. február 12. | 58 | 22 | 14 | 2 | 1 | 3 | ||||
| Századvég-Kód[83] | 2010. február 18. | 58 | 23 | 10 | 5 | 3 | n/a | ||||
| Forsense[84] | 2010. február 22. | 59 | 18 | 14 | 2 | 5 | 1 | ||||
| Medián[85] | 2010. február 24. | 63 | 18 | 15 | 2 | 1 | 1 | ||||
| Tárki[86] | 2010. március 3. | 61 | 22 | 11 | 2 | 3 | 1 | ||||
| Szonda Ipsos[87] | 2010. március 11. | 57 | 20 | 17 | 1 | 3 | 1 | ||||
| Nézőpont Intézet[88] | 2010. március 14. | 56 | 16 | 16 | 5 | 5 | 0 | ||||
| Medián[89] | 2010. március 17. | 57 | 21 | 18 | 1 | 2 | 1 | ||||
| Szonda Ipsos[90] | 2010. március 18. | 64 | 12 | 13 | 3 | 5 | 3 | ||||
| Gallup[91] | 2010. március 25. | 67 | 15 | 14 | 1 | 4 | 0 | ||||
| Századvég-Kód[92] | 2010. március 29. | 59 | 16 | 17 | 3 | 3 | n/a | ||||
| Szonda Ipsos[93] | 2010. április 6. | 62 | 20 | 13 | 1 | 3 | 1 | ||||
| Nézőpont Intézet[94] | 2010. április 7. | 63 | 15 | 11 | 4 | 7 | n/a | ||||
| Tárki[95] | 2010. április 7. | 61 | 18 | 12 | 2 | 7 | 0 | ||||
| Századvég-Kód[96] | 2010. április 7. | 59 | 18 | 15 | 3 | 5 | n/a | ||||
| Medián[97] | 2010. április 7. | 60 | 17 | 17 | 2 | 4 | n/a | ||||
| Gallup[98] | 2010. április 8. | 59 | 16 | 17 | 3 | 5 | 0 | ||||
| Forsense[99] | 2010. április 8. | 60 | 19 | 12 | 2 | 6 | 1 | ||||
| Mandátumbecslések | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kutatóintézet | Publikálás | Fidesz | MSZP | Jobbik | MDF | LMP | |||||
| Nézőpont Intézet[100] | 2010. január 17. | 267 (69%) | 54 (14%) | 47 (12%) | 19 (5%) | 0 (0%) | |||||
| Nézőpont Intézet[101] | 2010. február 26. | 264 (68%) | 60 (16%) | 51 (13%) | 11 (3%) | 0 (0%) | |||||
| Nézőpont Intézet[102] | 2010. március 24. | 281 (73%) | 44 (11%) | 43 (11%) | 0 (0%) | 18 (5%) | |||||
| Nézőpont Intézet[103] | 2010. április 7. | 284 (74%) | 50 (13%) | 37 (10%) | 0 (0%) | 15 (4%) | |||||
| Republikon Intézet[104] | 2010. április 7. | 267 (70%) | 62 (16%) | 47 (12%) | 0 (0%) | 10 (3%) | |||||
| Medián[105] | 2010. április 7. | 275 (71%) | 51 (13%) | 50 (13%) | 0 (0%) | 10 (3%) | |||||
[szerkesztés] Jelöltek és listák
[szerkesztés] Indulni kívánó pártok
Az Országos Választási Bizottság a következő, a választáson indulni kívánó pártokat vette nyilvántartásba (zárójelben a rövidítés, illetve nyilvántartásba vétel dátuma):
- Civil Mozgalom (CM) (2010.01.25.)
- Vállalkozók Szövetsége a Reformokért (VSZ) (2010.01.28.)
- Magyar Szocialista Párt (MSZP) (2010.01.25.)
- Új Szociáldemokrata Néppárt (ÚSZNP) (2010.01.25.)
- Demokrata Unió (DU) (2010.01.25.)
- Magyarok Egymásért Szövetsége (MESZ) (2010.01.28.)
- Magyar Republikánus Politikai Párt (MRPP) (2010.01.28.)
- Liberális Roma Unió Párt (LRUP) (2010.01.28.)
- Történelmi Szövetség, Kisgazdák-Szociáldemokraták Párt (2010.01.28.)
- Magyarországi Kisebbségek Pártja (MKP) (2010.02.01)
- Torgyán-Kisgazda-Koalíció (2010.02.01.)
- Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) (2010.02.01.)
- Szociáldemokrata Párt (SZDP) (2010.02.01.)
- Magyar Demokrata Fórum (MDF) (2010.02.01)
- Zöld Demokraták - Zöld Baloldal - Zöldek Szövetsége (Zöld Baloldal) (2010.02.04)
- Igazi Demokraták Klubja (IDK) (2010.02.04)
- Szabad Demokraták Szövetsége – a Magyar Liberális Párt (SZDSZ) (2010.02.04)
- Magyar Kommunista Munkáspárt (Munkáspárt) (2010.02.04)
- SMS Demokrata Párt (SMSDEMOKRATA) (2010.02.04)
- Jobbik Magyarországért Mozgalom - Párt (Jobbik) (2010.02.04)
- Összefogás Párt (ÖP) (2010.02.04)
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (FIDESZ) (2010.02.04)
- Új Roma Kerekasztal Szövetség (a nyilvántartásba vételt az OVB elutasította)
- MCF Roma Összefogás Párt (MCF) (2010.02.04)
- Lehet Más a Politika (LMP) (2010.02.08)
- Zöldek Pártja (Zöldek) (2010.02.08)
- CENTRUM Összefogás Magyarországért (CENTRUM Párt) (2010.02.08.)
- Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKgP) (2010.02.08.)
- Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) (2010.02.08.)
- Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) (2010.02.08.)
- A Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja (MVMP) (2010.02.11.)
- Együtt a Magyarországi Romákért Párt (EMRP) (2010.02.11.)
- Petőfi Nemzeti Néppárt (PNNP) (2010.02.11.)
- Pajzs Szövetség (2010.02.11.)
- Nép Oldali Párt (NOP) (a nyilvántartásba vételt az OVB elutasította)
- Néppárt.hu (NP) (2010.02.11.)
- Nemzeti Forradalmi Párt (NFP) (2010.02.11.)
- Magyar Realista Egység és Béke Párt (2010.02.11.)
- Szövetség az Egységes Magyarországért „Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége” (SZEM) (2010.02.11.)
- Internetes Demokrácia Pártja (IDE) (2010.02.15.)
- Nemzeti Munkáspárt (NM) (2010.02.15.)
- Magyarországi Zöld Párt (ZÖLDEK) (2010.02.19.)
- Magyar Cselekvő Párt (MACSEP) (2010.02.25.)
- Nép Oldali Párt (NOP) (másodszor; 2010.02.25.)[107]
[szerkesztés] Miniszterelnök-jelöltek
- A Fidesz miniszterelnök-jelöltje az érvényben lévő személyi döntés alapján Orbán Viktor volt.[108]
- A Jobbik december 17-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy miniszterelnök-jelöltje a párt elnöke, Vona Gábor.[109]
- Az MSZP választmányának 2009. november 28-i döntése alapján a párt miniszterelnök-jelöltje Mesterházy Attila lett;[110] jelöltségét a december 12-i kongresszus is támogatta.[111]
- Az MDF elnöksége Bokros Lajost javasolta miniszterelnök-jelöltnek,[112] akit az országos választmány nagy többséggel választott meg december 12-én.[113] Az SZDSZ miniszterelnök-jelöltet nem állított a választásokra[114], hanem Bokros Lajos programját kívánta támogatni.[115]
[szerkesztés] Egyéni választókerületi jelöltek
Egyéni jelöltet ajánlani ajánlószelvénnyel március 19-ig lehetett. A jelöléshez legalább 750 választópolgár ajánlására volt szükség.[4]
A pártok a következő személyeket ajánlották a választópolgárok részére képviselőjelöltnek: Fidesz, MSZP, Jobbik, LMP
| Egyéni jelöltek[116] | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Terület | Vk. száma |
Listához kell[117] |
Fidesz[118] | Jobbik[119] | KDNP[120] | MSZP[121] | LMP[122] | MDF[123] | CM[124] | ||
| Budapest | 32 | 8 | 32 | 32 | 32 | 32 | 26 | 16 | – | ||
| Baranya | 7 | 2 | 7 | 7 | 7 | 7 | 6 | 3 | – | ||
| Bács-Kiskun | 10 | 2 | 10 | 10 | 10 | 10 | 4 | 5 | 2 | ||
| Békés | 7 | 2 | 7 | 7 | 7 | 7 | 2 | 2 | 2 | ||
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 13 | 3 | 13 | 13 | 13 | 13 | 4 | 6 | – | ||
| Csongrád | 7 | 2 | 7 | 7 | 7 | 7 | 2 | 4 | 3 | ||
| Fejér | 7 | 2 | 7 | 7 | 7 | 7 | 2 | 6 | 2 | ||
| Győr-Moson-Sopron | 7 | 2 | 7 | 7 | 7 | 7 | 3 | 5 | 2 | ||
| Hajdú-Bihar | 9 | 2 | 9 | 9 | 9 | 9 | 5 | 9 | 2 | ||
| Heves | 6 | 2 | 6 | 6 | 6 | 6 | 4 | 2 | – | ||
| Jász-Nagykun-Szolnok | 8 | 2 | 8 | 8 | 8 | 8 | 3 | 4 | 1 | ||
| Komárom-Esztergom | 5 | 2 | 5 | 5 | 5 | 5 | 4 | 4 | – | ||
| Nógrád | 4 | 2 | 4 | 4 | 4 | 4 | 2 | 1 | – | ||
| Pest | 16 | 4 | 16 | 16 | 16 | 16 | 10 | 7 | 4 | ||
| Somogy | 6 | 2 | 6 | 6 | 6 | 6 | 2 | 1 | – | ||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 10 | 2 | 10 | 10 | 10 | 10 | 3 | 5 | 4 | ||
| Tolna | 5 | 2 | 5 | 5 | 5 | 5 | 3 | 3 | – | ||
| Vas | 5 | 2 | 5 | 5 | 5 | 5 | 2 | 1 | 2 | ||
| Veszprém | 7 | 2 | 7 | 7 | 7 | 7 | 3 | 2 | – | ||
| Zala | 5 | 2 | 5 | 5 | 5 | 5 | 2 | 3 | – | ||
| Összesen | 176 | 176[megj 1] | 176 | 176[megj 1] | 176 | 92 | 89[megj 2] | 24 | |||
| Egyéni jelöltek | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Terület | Vk. száma |
Listához kell |
Munkáspárt[125] | MIÉP[126] | MSZDP[127] | SZDSZ[128] | Torgyán– –Kisgazda[129] |
ÖP[130] | MESZ[131] | ||
| Budapest | 32 | 8 | – | – | – | 7 | – | – | – | ||
| Baranya | 7 | 2 | 1 | – | – | – | 1 | 1 | – | ||
| Bács-Kiskun | 10 | 2 | – | 2 | – | – | 1 | – | – | ||
| Békés | 7 | 2 | 1 | – | – | – | – | – | – | ||
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 13 | 3 | 3 | 3 | 3 | – | 1 | 4 | – | ||
| Csongrád | 7 | 2 | 1 | 2 | – | – | 1 | – | – | ||
| Fejér | 7 | 2 | 1 | – | – | 1 | – | – | – | ||
| Győr-Moson-Sopron | 7 | 2 | 1 | 1 | – | – | – | – | – | ||
| Hajdú-Bihar | 9 | 2 | – | 2 | 2 | – | – | – | – | ||
| Heves | 6 | 2 | – | 1 | – | – | – | – | – | ||
| Jász-Nagykun-Szolnok | 8 | 2 | 4 | – | – | – | – | – | – | ||
| Komárom-Esztergom | 5 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Nógrád | 4 | 2 | 2 | – | 1 | – | – | – | – | ||
| Pest | 16 | 4 | – | – | – | – | 1 | – | – | ||
| Somogy | 6 | 2 | – | – | 1 | – | 1 | – | – | ||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 10 | 2 | 2 | – | 2 | – | 1 | – | 2 | ||
| Tolna | 5 | 2 | – | – | – | 1 | – | – | 2 | ||
| Vas | 5 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Veszprém | 7 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Zala | 5 | 2 | – | – | 2 | 1 | – | – | – | ||
| Összesen | 176 | 16 | 11 | 11 | 10[megj 3] | 7 | 5 | 4 | |||
| Egyéni jelöltek | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Terület | Vk. száma |
Listához kell |
Somogyért[132] | FKgP[133] | Összefogás[134] | Zöld Baloldal[135] |
MCF[136] | MVMP[137] | független[138] | ||
| Budapest | 32 | 8 | – | – | – | – | – | – | 1 | ||
| Baranya | 7 | 2 | – | 1 | – | – | – | – | 1 | ||
| Bács-Kiskun | 10 | 2 | – | – | – | – | – | – | 1 | ||
| Békés | 7 | 2 | – | – | – | – | – | – | 1 | ||
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 13 | 3 | – | 1 | – | – | 1 | – | 2 | ||
| Csongrád | 7 | 2 | – | – | – | 1 | – | – | – | ||
| Fejér | 7 | 2 | – | – | – | – | – | – | 1 | ||
| Győr-Moson-Sopron | 7 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Hajdú-Bihar | 9 | 2 | – | – | – | – | – | – | 2 | ||
| Heves | 6 | 2 | – | – | – | – | – | 1 | 1 | ||
| Jász-Nagykun-Szolnok | 8 | 2 | – | – | – | – | – | – | 2 | ||
| Komárom-Esztergom | 5 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Nógrád | 4 | 2 | – | – | – | 1 | – | – | – | ||
| Pest | 16 | 4 | – | – | – | – | – | – | 1 | ||
| Somogy | 6 | 2 | 3 | – | – | – | – | – | – | ||
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 10 | 2 | – | – | 2 | – | – | – | 5 | ||
| Tolna | 5 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Vas | 5 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Veszprém | 7 | 2 | – | – | – | – | – | – | – | ||
| Zala | 5 | 2 | – | – | – | – | – | – | 1 | ||
| Összesen | 176 | 3 | 2 | 2[megj 4] | 2 | 1 | 1[megj 5] | 19 | |||
[szerkesztés] Területi listák
| Területi listák[139] | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Terület | Fidesz[118] | Jobbik[119] | MSZP[121] | LMP[122] | MDF[123] | CM[124] | Munkáspárt[125] | MSZDP[127] | MIÉP[126] | ÖP[130] |
| Budapest | X | X | X | X | X | – | – | – | – | – |
| Baranya | X | X | X | X | X | – | – | – | – | – |
| Bács-Kiskun | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – |
| Békés | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | X | X | X | X | X | – | X | X | X | X |
| Csongrád | X | X | X | X | X | X | – | – | X | – |
| Fejér | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – |
| Győr-Moson-Sopron | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – |
| Hajdú-Bihar | X | X | X | X | X | X | – | X | – | – |
| Heves | X | X | X | X | X | – | – | – | – | – |
| Jász-Nagykun-Szolnok | X | X | X | X | X | – | X | – | – | – |
| Komárom-Esztergom | X | X | X | X | X | – | – | – | – | – |
| Nógrád | X | X | X | X | – | – | X | – | – | – |
| Pest | X | X | X | X | X | X | – | – | – | – |
| Somogy | X | X | X | X | – | – | – | – | – | – |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | X | X | X | X | X | X | X | X | – | – |
| Tolna | X | X | X | X | X | – | – | – | – | – |
| Vas | X | X | X | X | – | X | – | – | – | – |
| Veszprém | X | X | X | X | X | – | – | – | – | – |
| Zala | X | X | X | X | X | – | – | X | – | – |
| Összesen | 20 | 20 | 20 | 20 | 17 | 9 | 4 | 4 | 2 | 1 |
[szerkesztés] Országos listák
Országos listát állított pártok:[140]
(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)
[szerkesztés] A választás menete
[szerkesztés] Az első forduló
A szavazás több helyen botrányos körülmények között zajlott, ugyanis egy 2007-ben elfogadott törvénymódosítás szerint a lakóhelyüktől távol szavazni kívánók településenként, illetve Budapesten kerületenként csak egy szavazókörben szavazhattak.[147] Így az egyetemi városokban, vagy azon budapesti kerületekben, ahol sok felsőoktatási intézmény található, előfordult, hogy egy szavazókörbe akár 2-3000 plusz szavazó jutott. Mivel egy átlagos magyarországi szavazókör körülbelül 800-1200 személyre van optimalizálva, ennek a többszöröse zúdult egyes körzetekbe. Tovább lassította a szavazás menetét, hogy ezen szavazók mindegyikét külön kellett regisztrálni. Már napközben kaotikus állapotok mutatkoztak több helyen is, ami estefelé csak tovább súlyosbodott. Több száz méteres sorok, órákon át tartó várakozás jellemezte ezen szavazóköröket.
Az Országos Választási Bizottság egész nap tehetetlen volt, semmiféle intézkedést nem hoztak a helyzet kezelésére. A szavazóköröknek 19 órakor kellett volna zárniuk, de úgy határoztak, hogy aki este 7 óra előtt beállt a sorba, az szavazhat. 19 óra előtt pár perccel az OVB úgy döntött, hogy a kampánycsendet meghosszabbítják, amíg az utolsó választó le nem adja a voksát.[148] Mivel ez a döntés későn született, számos média nem értesült róla időben, és közölte az exit pollok eredményeit. A döntés nyilvánosságra kerülése után a média nagy része megszakította adását, és nem adott ki több adatot. Az interneten azonban egyre-másra jelentek meg a várható eredmények, mert közben az Országos Választási Iroda megkezdte az adatok feldolgozását. A kialakult káoszt fokozta az OVB tehetetlensége, órákon keresztül képtelenek voltak érdemi döntésekre. Végül 22:15 után feloldották a kampánycsendet és elkezdtek érkezni az adatok.[149]
Eközben még számos szavazókörben zajlott a szavazás, az utolsó, XI. kerületi Bocskai úti általános iskolában csak hajnali 1:15 körül fejeződött be a voksolás. A kialakult helyzetet a politikai elemzők és a politikusok is szégyenletesnek ítélték, többen személyes felelősségre vonást helyeztek kilátásba. Jóri András adatvédelmi biztos is vizsgálatot indított az ügyben.[150]
[szerkesztés] A második forduló
[szerkesztés] Eredmények
[szerkesztés] Részvételi adatok
| Első forduló[151] 2010. április 11. |
Második forduló[152] 2010. április 25. |
|
|---|---|---|
| 7:00-ig | 1,61% | 1,36% |
| 9:00-ig | 10,23% | 8,50% |
| 11:00-ig | 24,78% | 19,37% |
| 13:00-ig | 35,88% | 27,11% |
| 15:00-ig | 46,78% | 33,54% |
| 17:30-ig | 59,28% | 41,89% |
| Összesen | 64,20% | 46,64% |
[szerkesztés] Egyéni választókerületek eredményei
Az első fordulóban a 176 egyéni választókerületből 119-ben dőlt el a mandátum sorsa. Mindegyikben a Fidesz–KDNP jelöltje szerzett mandátumot. A konzervatív párt sikerét jól mutatja, hogy jelöltjei egy kivételével valamennyi választókörzetben megelőzték a vetélytársaikat.
Az egyéni választókerületekben Kelet-Magyarországon a Jobbik rendre megelőzte a szocialista pártot, összesen 62 második helyezést ért el. A szocialisták jelöltjei jobbára a dunántúli és budapesti körzetekben tudták megelőzni a vetélytárs radikális pártot. A korábbi eredményeiknél sokkal rosszabbul teljesítő szocialistákat további két körzetben egy-egy független, egy helyen pedig a Somogyért Egyesület jelöltje is megelőzte. Az LMP Budapesten szerepelt a legjobban, ott még a Jobbikot is megelőzte, több helyen az ő jelöltjeik végeztek a 3. helyen.
A második fordulóban 3 egyéni választókerület kivételével mindenütt a Fidesz–KDNP jelöltje győzött, ebből egy helyen a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjával (MVMP) közösen sikerült nyernie. A fennmaradó mandátumokat két budapesti MSZP-s (Szanyi Tibor és Tóth József) és egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei független jelölt (Molnár Oszkár, Edelény polgármestere) szerezte meg.
| Egyéni jelöltek | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Eredmény | Fidesz | Jobbik | MSZP | LMP | Független | |||||
| Első fordulóban mandátumot nyert | 119 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||
| Első forduló után 1. helyen áll | 56 | 0 | 1 | 0 | 0 | |||||
| Első forduló után 2. helyen áll | 1 | 16 | 39 | 0 | 1 | |||||
| Első forduló után 3. helyen áll | 0 | 27 | 16 | 13 | 1 | |||||
| 15% feletti eredménnyel a második fordulóba jutott (a fentieken kívül) | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | |||||
| Érvénytelenség miatt újra indul | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | |||||
[szerkesztés] Listás eredmények
| Listás mandátumok elosztása[153] | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Párt neve | Területi listák száma |
Országos lista |
Listás szavazatok | Listás küszöb | Kaphat-e mandátumot listáról? |
Területi listás mandátumok | Országos listás mandátumok | Listás mandátumok összesen | ||||
| száma | százalék | száma | százalék | száma | százalék | száma | százalék | |||||
| Fidesz-KDNP | 20 | Van | 2 706 292 | 52,73 | 10% | Igen | 87 | 59,59 | 3 | 4,69 | 90 | 42,86 |
| MSZP | 20 | Van | 990 428 | 19,30 | 5% | Igen | 28 | 19,18 | 29 | 45,31 | 57 | 27,14 |
| Jobbik | 20 | Van | 855 436 | 16,67 | 5% | Igen | 26 | 17,81 | 21 | 32,81 | 47 | 22,38 |
| LMP | 20 | Van | 383 876 | 7,48 | 5% | Igen | 5 | 3,42 | 11 | 17,19 | 16 | 7,62 |
| MDF | 17 | Van | 136 895 | 2,67 | 5% | Nem | – | – | – | – | – | – |
| CM | 9 | Van | 45 863 | 0,89 | 5% | Nem | – | – | – | – | – | – |
| Munkáspárt | 4 | Nincs | 5 606 | 0,11 | 5% | Nem | – | – | – | – | – | – |
| MSZDP | 4 | Nincs | 4 117 | 0,08 | 5% | Nem | – | – | – | – | – | – |
| ÖP | 1 | Nincs | 2 732 | 0,05 | 5% | Nem | – | – | – | – | – | – |
| MIÉP | 2 | Nincs | 1 286 | 0,03 | 5% | Nem | – | – | – | – | – | – |
| Összesen | 117 | 5 132 531 | 100 | 146 | 100 | 64 | 100 | 210 | 100 | |||
A területi listákra leadott szavazatok számát és arányát országos összesítésben, valamint az elnyert mandátumok számát területi bontásban az alábbi táblázat foglalja össze:
| Területi listák[154] | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Terület | Fidesz | Jobbik | MSZP | LMP | MDF | CM | Munkáspárt | MSZDP | MIÉP | ÖP |
| Szavazatok száma országosan | 2 706 292 | 855 436 | 990 428 | 383 876 | 136 895 | 45 863 | 5 606 | 4 117 | 2 732 | 1 286 |
| Szavazatok aránya országosan | 52,73% | 16,67% | 19,30% | 7,48% | 2,67% | 0,89% | 0,11% | 0,08% | 0,05% | 0,03% |
| Budapest | 13 | 3 | 7 | 4 | 0 | – | – | – | – | – |
| Baranya | 4 | 1 | 1 | 0 | 0 | – | – | – | – | – |
| Bács-Kiskun | 5 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | – | – | – | – |
| Békés | 4 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | – | – | – | – |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 5 | 3 | 2 | 0 | 0 | – | 0 | 0 | 0 | 0 |
| Csongrád | 3 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | – | – | 0 | – |
| Fejér | 4 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | – | – | – | – |
| Győr-Moson-Sopron | 4 | 1 | 1 | 0 | 0 | 0 | – | – | – | – |
| Hajdú-Bihar | 5 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | – | 0 | – | – |
| Heves | 3 | 1 | 1 | 0 | 0 | – | – | – | – | – |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 3 | 2 | 1 | 0 | 0 | – | 0 | – | – | – |
| Komárom-Esztergom | 3 | 1 | 1 | 0 | 0 | – | – | – | – | – |
| Nógrád | 2 | 1 | 1 | 0 | – | – | 0 | – | – | – |
| Pest | 8 | 2 | 2 | 1 | 0 | 0 | – | – | – | – |
| Somogy | 3 | 1 | 1 | 0 | – | – | – | – | – | – |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 5 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | – | – |
| Tolna | 3 | 0 | 1 | 0 | 0 | – | – | – | – | – |
| Vas | 3 | 0 | 1 | 0 | – | 0 | – | – | – | – |
| Veszprém | 4 | 1 | 1 | 0 | 0 | – | – | – | – | – |
| Zala | 3 | 1 | 1 | 0 | 0 | – | – | 0 | – | – |
| Összesen | 87 | 26 | 28 | 5 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
[szerkesztés] Összesített eredmény
| Párt neve | Egyéni képviselők száma | Listás mandátumok száma | Összes mandátum | |
|---|---|---|---|---|
| száma | százalék | |||
| Fidesz-KDNP[155] | 173 | 90 | 263 | 68,13 |
| MSZP | 2 | 57 | 59 | 15,28 |
| Jobbik | 0 | 47 | 47 | 12,18 |
| LMP | 0 | 16 | 16 | 4,15 |
| Független | 1[156] | – | 1 | 0,26 |
| Összesen | 176 | 210 | 386 | 100 |
[szerkesztés] Politikai következmények
A Fidesz-KDNP szövetség kétharmadot meghaladó többséget szerzett az új országgyűlésben, ami akár az alkotmány módosítására is lehetőséget ad. A választásokat követően a szövetség miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor alakított kormányt.
Az első forduló kudarca után lemondott Dávid Ibolya az MDF, a második forduló után pedig Lendvai Ildikó az MSZP elnöki pozíciójáról. Emellett bejelentették, hogy a szocialisták teljes elnöksége be fogja nyújtani lemondását a párt következő kongresszusán.
[szerkesztés] Lásd még
- Jelenkori magyarországi országgyűlési választások
- 2010–2014 közötti magyar országgyűlési képviselők listája
- Második Orbán-kormány
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Az LMP-nek nincsen miniszterelnök-jelöltje, ezért a listavezetőt tüntettük fel
- ↑ A CM nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, ezért a listavezetőt tüntettük fel
- ^ a b c
- ^ a b
- ^ a b
- ↑
- ^ a b
- ↑
- ↑ Tiltott időpontra írta ki a választásokat az államfő? – Népszabadság, 2010. február 1.
- ↑ Külképviseleti szavazás helye és ideje – Országos Választási Iroda
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ Ha a két párt közös listát állított volna, a választási törvény alapján 5 helyett 10%-os bejutási küszöb vonatkozott volna rájuk, ennek elkerülésére azonban több lehetőség is kínálkozott, például egy közös szervezet létrehozása, vagy ha az egyik párt felveszi a listájára a másik jelöltjeit is.
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ^ a b c
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ^ a b
- ↑
- ^ a b
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ Kiszivárgott hangfelvétel: orwelli diktatúrát készített elő a Fidesz + reakciók Kuruc.info, 2010. április 7.
- ↑ A Kuruc.info folytatja a leleplezést: Kubatov szárszói beszédében választási csalásukkal is hencegett, erre készülnek most is Kuruc.info, 2010. április 8.
- ↑ Közös MSZP-Jobbik akció – a Fidesz sajtóközleménye fidesz.hu, 2010. április 7.
- ↑ Gyurcsány-Lendvai-Vona közös hazugsághadjárat a Fidesz ellen – a Fidesz sajtóközleménye fidesz.hu, 2010. április 8.
- ↑ MSZP adatbázis YouTube, 2010. április 8.
- ↑ „Ocsmány” lebukás: az MSZP-nek részletes adatbázisa van a választókról +Videók MNO, 2010. április 9.
- ↑ Előkerült egy videó a szocialisták adatbázisáról is index.hu, 2010. április 8.
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ Négy helyen visszalép az MSZP az LMP javára – Index.hu, 2010. április 13.
- ↑ Fasisztázás miatt jelenti fel Mesterházyt a Jobbik – Origo, 2010. április 13.
- ↑
- ↑
- ↑ „A párt kampányfőnöke a pártigazgató.”
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ^ a b
- ^ a b
- ↑
- ^ a b
- ^ a b
- ^ a b
- ^ a b
- ^ a b
- ^ a b
- ^ a b
- ↑
- ↑
- ^ a b
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑ Bajnai nyújtotta be a káoszt okozó törvényt – Index, 2010. április 11.
- ↑ "A szavazópolgárok szándékaival konformabb" – hogyan lesz jó döntésekből teljes káosz? – Origo, 2010. április 17.
- ↑ Három órával volt hosszabb a kampánycsend – Index, 2010. április 11.
- ↑ Ombudsmani vizsgálat az eredmények késői közzététele miatt – Index, 2010. április 12.
- ↑ Valasztas.hu: Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
- ↑ Tájékoztató adatok a választáson megjelentek számáról és arányáról
- ↑ Forrás: Tájékoztató adatok a pártok területi listáinak eredményeiről országos összesítésben (A szavazókörök 99,75%-ának adatai alapján.)
- ↑ Területi listák
- ↑ Egy országgyűlési egyéni választókörzetben a Fidesz-KDNP szövetség a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjával (MVMP) közösen nyert mandátumot.
- ↑ Molnár Oszkár edelényi polgármester.
[szerkesztés] Megjegyzések
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A választás honlapja – Országos Választási Bizottság (magyar, angol)
- Választás.hu – Az Országos Választási Bizottság weboldala (magyar, angol)
- Mit ígérnek? – Pártprogramok értékelése
- A választási ígéretek listája – FigyelőNet
- Választási iránytű a magyarországi parlamenti választásokhoz – ACEEEO
- Mennyit ér az ön szavazata? – Infografika a Nol.hu-n
- A pártok kampányköltései
- Választás 2010 (2006) - választási körzetek - egyéni jelöltek - területi listák – Maplink.hu
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||

