Magyar Liberális Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Liberális Párt

Liberalisok.png
Adatok
Elnök Fodor Gábor

Alapítva 2013. április 27.,
hivatalosan bejegyezve: 2014. január 24.
Székház 1051 Budapest, Sas u. 10-12.
Ifjúsági tagozat Fiatal Liberálisok
Tagok száma 722 [1] (2014 április 18.)

Ideológia liberalizmus
Politikai elhelyezkedés centrista
Hivatalos színei kék

Magyarország politikai élete
Weboldala

A Magyar Liberális Párt (MLP), vagy más nevén Liberálisok egy magyarországi politikai párt, amelyet 2013 áprilisában hozott létre Fodor Gábor, a Fidesz és az Szabad Demokraták Szövetsége egykori elnöke.[2][3] Politikáját alapvetően liberálisként határozza meg. Budapesten és a megyeszékhelyeken rendelkeznek tagokkal, országszerte kiépült megyei szervezeteik vannak.

Politikai nézetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai programjukat „Együttérző liberalizmus”-nak nevezték el.[4]

A Liberálisok nem az SZDSZ utódpártja – vélik, hogy az SZDSZ erényeit és hiányosságait nem kell letagadni, de a Magyar Liberális Párt befejezettnek és „feltámaszthatatlannak” tekinti az SZDSZ politikai programját, és új alapokra akarja építeni a magyar liberalizmust. Az új program azért viseli az „együttérző” jelzőt, mert az SZDSZ korábbi kommunikációja nem tudta meggyőzni az embereket, hogy a liberalizmus az együttérzésre épül. Az MLP azért is kritikával illeti – és ezen változtatni is kíván –, mert az SZDSZ nem kívánt az emberekhez szólni, inkább egy szűk szavazótáborral működött. Az MLP szerint Magyarországon egy félmilliós liberális szavazótábor él.

Példaképüknek tekintik Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Wesselényi Miklóst, Kölcsey Ferencet, Deák Ferencet, Batthyány Lajost, és Eötvös Józsefet, akik nemzeti érzelműek és szabadelvűek voltak. Kossuth Lajost azért, mert megértette, hogy az európai és a magyar értékrend integrálható, és nem megy a magyarságtudat rovására. Közel 150 év tapasztalat bizonyítja, a Liberálisok szerint, hogy az európaiság és a magyarság nem két, egymást kizáró fogalom.

A szabadságról mint eszméről így írnak: „szabadnak lenni azt jelenti, hogy az egyén a közösség által megállapított korlátokon belül, önállóan, külső parancsok, megkötések nélkül élheti az életét. A szabadság adja meg az egyén számára azokat a lehetőségeket, amelyek révén kibontakoztathatja a tehetségét, érvényre juttathatja a tudását, kiteljesítheti életét.” Bár a szabadság nem korlátlan, felelősséggel jár, és csak magukról önállóan gondolkodó, a megfelelő információ birtokában lévő emberekből lehet sikeres társadalmat építeni. Az embereknek tisztában kell lenniük azzal, „hogy a szabadság felelősséggel jár. Nem életképes az az elgondolás, hogy a szabadságot fel lehetne áldozni valamiféle egyoldalúan megfogalmazott államérdek, a »nemzeti megdicsőülés« oltárán.” Elvetendőnek tekintik azt az államformát, amely a saját értékrendjét akarja az emberekre erőszakolni. Véleményük szerint a liberális állam kis csoportokban gondolkodik (ami lehet önkormányzat vagy egy iskolai közösség), akik tisztában vannak saját szükségletükkel, és felelős módon képesek arról döntést hozni. A szabadelvű állam értéknek tekinti a sokszínűséget, és nem feladata az ítélkezés, nem favorizálhat egyetlen szubjektív véleményt sem. A Liberálisok vallják, hogy a társadalom és a törvények kiindulópontja az egyén, akinek jogai a természetjogon alapulnak.

Oktatáspolitikájuknak fő eleme a decentralizáció. Az állami központosítás eltörlése, az iskolák újbóli önkormányzati irányítás alá való helyezése. Állításuk szerint „sehol a világon nem működik önfenntartó felsőoktatás, de minden oktatásra fordított adóforint többszörösen megtérül. A válságból kivezető egyetlen út a humán tőke fejlesztése”.[5] Az oktatási rendszernek ki kell vennie a részét az egészséges életmódra való nevelésében, vissza kívánják fordítani a kórházak államosítási folyamatát,[6] valamin az egészségügyi dolgozók tisztességes bérezését is biztosítani kell.

A párt számára fontos a szabad verseny igazságosságának fenntartása, valamint a monopóliumok és kartellek elleni fellépés. Elgondolásuk szerint az állam nem avatkozhat bele a szabad piaci versenybe, ahelyett a piac felpezsdítését kell elérnie a piaci szereplők versenyeztetésével. A Liberálisok szerint szociális védőhálóra szükség van, mert a jelenlegi rendszer nem tesz eleget ezen védőháló megfelelő szintű kiépítésének. A kiutat a Liberálisok az átképzési lehetőségek és munkahelyteremtő beruházások ösztönzésében látják, ami az elmaradott országrészek felemelkedésének kulcsa.

Az MLP komoly kritikával illeti a jelenlegi alaptörvényt, bár leszögezik, hogy nem vonnák vissza azonnal. Szerintük egy alkotmánynak konszenzuson kell alapulnia, mert a lakosság csak egy sokak által támogatott alkotmánnyal ellátott társadalomban képes funkcionálni.

A Liberálisok így írnak a mai magyarországi jobboldalról: „A jobboldal nemzetfelfogása az »örök nemzet« romantikus, 19. századi ideáján alapul: a nemzetet úgy kezeli, mint öröktől fogva létező, etnikailag homogén közösséget. Ez hibás elképzelés, hiszen a nemzet létrejöttében nem a származás, hanem a közös élmények, a közösen megélt sors, és az évszázadok alatt kifejlődött nyelv a meghatározóak”.

Konkrétumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Áfa leszállítása 22%-ra, egyéb különadók fokozatos eltörlése, hogy az emberek, vállalatok diszkrecionális jövedelme növekedjen, ami kedvező gazdasági hatással bír
  • Az Alkotmánybíróság korábbi jogkörének visszaállítása
  • Az önkormányzatok kapják vissza az iskolákat, kórházakat, szakrendelőket, ha úgy kívánják
  • A helyi népszavazás eredményességi küszöbét le kell vinni 25%-ra
  • Kormánytól független adatvédelmi biztos posztjának visszaállítása
  • Pártfüggetlen legfőbb ügyészség visszaállítása
  • Médiatanács, Médiahatóság felszámolása
  • Független bíróság, és ne a Parlament, döntsön az egyházak besorolásáról
  • A munkanélküli ellátás meghosszabbítása hat (vagy kilenc) hónapra, a munkakereső aktív együttműködésének követelése
  • A Nemzeti Alaptantervben biztosítani kell, hogy a diákok megismerhessék a kisebbségek kultúrájukat, ezzel elősegítve az etnikai integrációt
  • Pozitív diszkrimináció támogatása
  • Határon túli magyarság szavazati jogának eltörlése
  • Tankötelesség visszaállítása 18 éves korig
  • Kötelező óvodáztatás eltörlése
  • Környezetszennyező nagyvállalatokra különadó kivetése, a befolyt összeget zöld beruházásra fogják fordítani
  • Az abortusztabletta tilalmának eltörlése
  • Gyermekéhezés visszaszorítása a helyi gazdák és menzák támogatásával
  • A testedzésre nevelés ösztönzése, de csak akkor, ha az infrastruktúra biztosított
  • Presztízs-beruházások leállítása, az azokra szánt összegek átcsoportosítása az egészségügyi dolgozók bérezésébe

Választási eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014. január 14-én az Összefogás[7] nevű ellenzéki pártszövetség tagja lett. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választásokon a második Orbán-kormány leváltása volt, amely azonban nem sikerült, de Fodor Gábor mandátumot szerzett. A pártelnök ezután bejelentette, hogy az Összefogás felbomlása és a nehéz anyagi helyzetük miatt nem indulnak a 2014-es európai parlamenti választáson.[1]

A 2014-es önkormányzati választásokon főpolgármester-jelöltjük Bodnár Zoltán. Megválasztásakor a tömegközlekedés felújításával, peremkerületekkel, drogprevencióval, hajléktalan-ügyekkel foglalkozna. Bodnár szerint a Fidesz ellenségként tekint Budapestre, mert szerintük a főváros egy „liberális fészek”.[8] A választáson legvégül 2,1%-ot ért el, ami 12 451 szavazatot jelent.

Vezetők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Fodor Gábor pártja nem indul az EP-választáson – hvg.hu, 2014. április 9.
  2. Fodor Gábor hídszerepre tör, Bokros elakadtNépszabadság, 2013. március 27.
  3. Fodor: Ez a jövő, amaz pedig a múlt – Index, 2013. április 27.
  4. Liberálisok. Az együttérző liberalizmus programja 
  5. A párt oktatáspolitikája. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
  6. A párt egészségügy-politikájának összefoglalása. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
  7. Az „Összefogás” neve 2014. március 6-tól „Kormányváltás”-ra módosult a hasonló nevű Összefogás Párt miatt.
  8. Bodnár Zoltán-interjú Kálmán Olgával. atv.hu

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]