1994-es magyarországi országgyűlési választás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1994-es országgyűlési választások Magyarországon
← 1990 1994. május 8. és 29. 1998 →

386 fős országgyűlés (többség: 194 fő)

176 fő egyéni választókerületből, 85 fő országos listáról, 125 fő területi listáról

Részvétel:
68,92%
 (Növekedés3,8%p)
5 394 550 megjelent (7 827 248 jogosult)
Listavezető Horn Gyula Kuncze Gábor Boross Péter
Párt MSZP SZDSZ MDF
Előző választás 33 fő, 9% 94 fő, 24% 164 fő, 42%
Mandátumok
209 / 386   (54%)
69 / 386   (18%)
38 / 386   (10%)
+/– Növekedés 176 Csökkenés 25 Csökkenés 126
Listás szavazat 1 780 009 1 064 788 633 157
arány 32,99% 19,74% 11,74%
+/– Növekedés 22,1%p Csökkenés 1,7%p Csökkenés 13,0%p
Egyéni kerület
149 / 176
17 / 176
4 / 176
+/– Növekedés 148 Csökkenés 18 Csökkenés 110
Listavezető Torgyán József Surján László Orbán Viktor
Párt FKGP KDNP Fidesz
Előző választás 44 fő, 11% 21 fő, 5% 21 fő, 5%
Mandátumok
26 / 386   (7%)
22 / 386   (6%)
20 / 386   (5%)
+/– Csökkenés 18 Növekedés 1 Csökkenés 1
Listás szavazat 476 127 379 322 378 678
arány 8,83% 7,03% 7,02%
+/– Csökkenés 2,9%p Növekedés 0,6%p Csökkenés 1,9%p
Egyéni kerület
1 / 176
3 / 176
0 / 176
+/– Csökkenés 10 ± 0 Csökkenés 1
5%-os küszöb: 269 727 szavazat
Csak egyéni választókerületben bejutók
Képviselő Szervezet Választókerület
Zwack Péter Fidesz-VP-Agrárszövetség-SZDSZ BÁK-02, Kecskemét
Solymosi József Agrárszövetség TO-03, Bonyhád
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
Munkáspárt Thürmer Gyula 171 801 3,19% Csökkenés 0,5%p
Köztársaság Párt Palotás János 136 827 2,55% Új
Agrárszövetség Nagy Tamás 113 332 2,10% Csökkenés 1,0%p
további 10 lista 260 509 4,83%
Miniszterelnök
a választások előtt 		Megválasztott
miniszterelnök
Boross Péter
MDF–EKGP–KDNP 		Horn Gyula
MSZP-SZDSZ


Az 1994-es magyarországi országgyűlési választás a második önálló választás volt a Harmadik Magyar Köztársaság történetében. A választást 1994. május 8-án tartották, a második fordulóra május 29-én került sor.

A választást az MSZP nyerte, melynek a választás alatt Horn Gyula volt a listavezetője, majd június 4-től a miniszterelnök-jelöltje.[1] A szocialista párt a 386 parlamenti helyből 209-et szerzett meg. Akkoriban ez volt a legtöbb hely, amelyet egy párt meg tudott szerezni a szabad választáson.

A Magyar Demokrata Fórum hatalmas vereséget szenvedett el, hiszen az 1990-es országgyűlési választáson megszerzett 165 helyből csupán 38-at volt képes megtartani. Szintúgy sikertelen volt ez a választás a Szabad Demokraták Szövetségének is, amely képtelen volt előnyt kovácsolni a kormánypárt népszerűségvesztéséből, és hozzá hasonlóan a Fidesz is vesztese volt a választásnak. A gyenge gazdasági teljesítmény, illetve a látszólagos hozzá nem értés egyaránt hozzájárultak a kormánypárt bukásához.

Habár a szocialistáknak elegendő parlamenti széke volt az önálló kormányalakításhoz, Horn Gyula mégis úgy döntött, hogy felkéri a Szabad Demokraták Szövetségét a közös kormányzásra, ezzel kétharmadot szerezve a magyar törvényhozásban.

Választási rendszer[szerkesztés]

Bővebben: Magyar országgyűlési választások rendszere 1989 és 2010 között

A magyar választási rendszer kétfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló rendszer, amely kombinálja a többségi (egyéni) és az arányos (pártlistás) rendszert. A 386 fős parlamentbe 176-an egyéni választókerületben, minimum 58-an országos és maximum 152-en területi pártlistákról szerzett mandátummal jutnak be. Pártlistáról akkor lehet mandátumot szerezni, ha a pártlistára leadott szavazatok országos átlagban meghaladják az 5%-os küszöböt.

A választók közvetlenül az egyéni jelöltekre és a pártok területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáira szavaznak, lakóhely szerint. Az országos listákra közvetlenül nem lehet szavazni: ezeken az úgynevezett töredékszavazatok alapján oszlanak el a mandátumok.

Egyéni képviselőjelölt az lehet, aki legalább 750 ajánlószelvényt tudott összegyűjteni. Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területhez tartozó egyéni kerületek legalább negyedében, de legalább két kerületben tudtak jelöltet állítani. Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani.

A választás időpontja[szerkesztés]

A választásra az Alkotmány alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,[2] legkésőbb 72 nappal a szavazás időpontja előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azok előtti vagy utáni napra. A választást a szokásjog szerint vasárnap szokták tartani.[3]

Parlamenti mandátumot szerzett pártok[szerkesztés]

További parlamenti pártok[szerkesztés]

Jelöltek és listák[szerkesztés]

Országos listák[szerkesztés]

Országos listát állított pártok:[4]

(Az első húsz jelölt neve, a miniszterelnök-jelölt vastag betűvel.)

Párt MSZP SZDSZ MDF FKGP KDNP Fidesz
1. Horn Gyula Kuncze Gábor Boross Péter Torgyán József Surján László Orbán Viktor
2. Nagy Sándor Fodor Gábor Für Lajos G. Nagyné Maczó Ágnes Varga László Szájer József
3. Békesi László Tölgyessy Péter Lezsák Sándor Gyimóthy Géza Füzessy Tibor Kövér László
4. Gál Zoltán Wekler Ferenc Szabad György Kávássy Sándor Latorcai János Áder János,
5. Vitányi Iván Hack Péter Kónya Imre Győriványi Sándor Keresztes Sándor Deutsch Tamás
6. Szekeres Imre Tardos Márton Kulin Ferenc István József Csépe Béla Balsay István
7. Jánosi György Dombach Alajos Szabó Iván Rott Nándor Szilágyiné Császár Terézia Sümeghy Csaba
8. Baja Ferenc Szent-Iványi István Szabó Tamás Torgyán Józsefné Szakál Ferenc Gyuricza Béla
9. Kiss Péter Magyar Bálint Schamschula György Tímár György Gáspár Miklós Urbán László
10. Paszternák László Soós Károly Attila Salamon László Morvai Ferenc Hasznos Miklós Eperjes Károly
11. Szűrös Mátyás Mécs Imre Balsai István K. Csontos Miklós Giczy György Pokorni Zoltán
12. Nyers Rezső Béki Gabriella Jeszenszky Géza Homoki János Pálos Miklós Németh Zsolt
13. Kovács László Kóródi Mária Medgyasszay László Izsó Mihály Semjén Zsolt Rockenbauer Zoltán
14. Katona Béla Gaál Gyula Kádár Béla Bemáth Varga Balázs Isépy Tamás Selmeczi Gabriella
15. Csehák Judit Lotz Károly Kiss Gyula Szabó János Kovács Kálmán Trombitás Zoltán
16. Kósáné Kovács Magda Eörsi Mátyás Farkas Gabriella Molnárfi Tibor Rubovszky György Tirts Tamás
17. Tabajdi Csaba Bauer Tamás Kutrucz Katalin Virágh Ferenc Inotay Ferenc Polt Péter
18. Vastagh Pál Rajk László Nahimi Péter Tóth Anikó Lukáts Miklós Baán László
19. Bleyer Jenő Szigethy István Dobos Krisztina Nagy József Benya László Wachsler Tamás
20. Juhász Gábor Szász Domokos Katona Tamás Sipos Árpád Birkás János Glattfelder Béla
Párt Munkáspárt Köztársaság Párt Agrárszövetség MIÉP
1. Thürmer Gyula Palotás János Nagy Tamás Csurka István
2. Nyírő Sándor Veér András Horn Péter Horváth Lajos
3. Karacs Lajosné Fodor László Boross Imre Bognár László
4. Dobróka János Bárándy Péter Fábri György Szabó Lukács
5. Erős József Frenkl Róbert Mihalik László Pősze Lajos
6. Vajnai Attila Kovács István Mayer Bertalan ifj. Hegedűs Lóránt
7. Rózsa József Bodrogi Gyula Bálint Csaba Deine Zoltán
8. Kulimák László Dórnak Péter Buzássy Lajos Bogdán Emil
9. Szilágyi Imre Csermely Gyula Simándi Péter Réti Miklós
10. Vasas Joachim Demcsák Lajos Schmuck Erzsébet Móré László
11. Kollát Pál Karácsony Mihály Csikai Miklós Miklós Árpád
12. Kőkúti Mihály Tóth Péter Zs. Szőke Zoltán Kelemen József
13. Tar Zoltánné Encsi István Pallér Endre Kovács Lajos
14. Szöllősiné Fitos Éva Balogh Sándor Vargáné Piros Ildikó Tóth-Kurucz János
15. Wágner István Takács László Krech Vilmos Mars Péter Pál
16. Kántor István Nagy Ervin Simonovits József Polgárdy Géza
17. Kovács Attila Bene László Barta Péter Tamás Károly
18. Szigetvári János Kiss Zoltán. Musztács László Baka József
19. Sztankó János Egresi Géza Németh Imre Benedek Lóránt
20. Edelényi Gáborné Dominus Péter Kaszás György Kacsóh József
Párt MSZDP EKGP Vállalkozók Pártja NDSZ
1. Király Zoltán Szabó János Zwack Péter Pozsgay Imre
2. Kapolyi László Böröcz István Kupcsok Lajos Bíró Zoltán
3. Podkoniczky István Zsíros Géza Kresz Zoltán Tóth János
4. Borbély Endre Bélafi Antal Cseredy András Beke Kata
5. Borsik János Rajkai Zsolt Turcsányi István Gidai Erzsébet
6. Vadász János Horváth László Kisjuhász József Berky Ferenc György
7. Simek Ágnes Szabó Lajos Lukács Sándor Lóránt Károly
8. Tóth József Gergátz Elemér Kiss István Csomós Gyula
9. Mihalovits Ervin Hadházy Árpád Matesz László Kajtár István
10. Balogh László Pohankovics István Gyimóti Dezső Knoll István
11. Gaál Károly Tarján Lászlóné Hajdinák József Bodnár István
12. Láposi Lőrinc Dragon Pál Szabadföldi István Kapuvári József
13. Kaszás Iván Pintér István Korándi József Varga Zoltán
14. Csorvási József Bárdos Balázs Décsi Jenő Szél Péter
15. Kiss János Szontágh Jenő Lenkey Géza Füredi Vilmos
16. Kovács Mózes Utassy Béla Szabó Mátyás Béres Ferenc
17. Szalai Csaba Szeghő István Németh István Gánti Tibor
18. Farkas Béla Folly Gyula Mály Imre Samu Mihály
19. Bogár Ottó Szabó Éva Fazekas György Szabó Ottó
20. Solymosi Imre Szentpáli László Martonosi István Búzás Gábor

Eredmények[szerkesztés]

Az egyéni választókerületek eredményei

Részvételi adatok[szerkesztés]

Első forduló[5]
1994. május 8.		 Második forduló[6]
1994. május 29.
7:00-ig 2,50% ?
11:00-ig 32,50% ?
18:00-ig 66,40% ?
Összesen 68,92% 55,12%
Mandátumok elosztása
Párt neve Országos listás Első forduló (EVK) Második forduló (EVK) Mandátumok
Száma % +/- Hely Száma % +/- Hely Száma % +/- Hely Területi Összesen +/-
MSZP 1 780 009 32,99 +22,1 53 1 689 081 31,3 +20,9 2 1 943 757 45.34 +38,9 147 7 209 +176
SZDSZ 1 064 788 19,7 –1,7 28 1 005 766 18,6 –3,2 – 1 221 069 28,5 –2,2 16 25 69 –25
MDF 633 157 11,7 –13,03 18 649 966 12,03 –11,9 – 639 866 14,93 –26,3 5 15 38 –126
FKGP 476 127 8,8 –2,9 14 425 482 7,9 –2,8 – 252 405 5,89 –4,5 1 11 26 –18
KDNP 379 322 7,03 +0,57 5 397 887 7,3 +1,5 – 126 616 2,95 –0,8 3 14 22 +1
Fidesz 378 678 7,01 –1,94 7 416 143 7,7 +2,9 – 29 391 0,69 –1,16 – 13 20 –1
Munkáspárt 171 801 3,18 –0,5 – 177 458 3,28 +0,6 – 6 268 0,15 –0,10 – – – -
Köztársaság Párt 136 827 2,53 új – 104 289 1,93 új – 9 774 0,23 új – – – –
Agrárszövetség 113 332 2,1 –1,0 – 132 181 2,45 –0,4 – 14 544 0,34 –0,30 1 – 1 -1
MIÉP 85 431 1,58 új – 67 162 1,2 új – – – – – – – –
MSZDP 51 095 0,94 –2,7 – 32 913 0,6 –1,5 – – – – – – – –
EKGP 44 307 0,82 új – 43 237 0,8 új – – – – – – – –
Vállalkozók Pártja Egyesület 33 360 0,61 új – 42 951 0,8 új – – – – – – – –
NDSZ 28 058 0,52 új – 32 258 0,6 új – – – – – – – –
További pártok össz. 18 258 0,31 – – 62 726 0,0 – – – – – – – – –
Függetlenek – – – – 122.190 2,3 –4,6 – 20 134 0,47 – – – – –6
Összesen 5 400 194 100 125 5 400 926 100 2 4 286 597 100 174 85 386 0
Szavazásra jogosult 7 960 293 68.92 7 960 280 68.92 7 873 937 55.12
Összes szavazat 5 485 538 100 5 485 618 100 4 339 896 100
Érvénytelen szavazatok 85 344 1,56 84 692 1,54 53 299 1,23
Érvényes szavazatok 5 401 687 98,6% 5 400 951 98,6% 4 286 597 98,77
A negyedik és a nyolcadik oszlopokban lévő értékek (+/–), az előző 1990-es országgyűlési választáshoz viszonyítva értendőek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ MSZP: Horn a miniszterelnök-jelölt. Népszabadság, LII. évf. 130. sz. (1994. június 6.) 1. o.
  2. ↑ 1949. évi XX. törvény - A Magyar Köztársaság Alkotmánya (magyar nyelven). valasztas.hu]. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  3. ↑ Hogyan zajlik egy előre hozott választás? (magyar nyelven). Origo, 2009. március 26. (Hozzáférés: 2021. március 7.)
  4. ↑ Az országos listát állító pártok területi és országos listái. Magyar Nemzet, XXVII. évf. 87. sz. (1994. április 15.) 19–21. o.
  5. ↑ 1994.ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 1.FORDULÓ (1994.05.08)
  6. ↑ 1994.ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ VÁLASZTÁS 2.FORDULÓ (1994.05.29)

Források[szerkesztés]

Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1994-es_magyarországi_országgyűlési_választás&oldid=26587937”