Horn Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Horn Péter
Született 1942. január 13. (82 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása agrármérnök, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő (1985. június 8. – 1990)
Iskolái Gödöllői Agrártudományi Egyetem (–1965)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Horn Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Horn Péter (Budapest, 1942. január 13. –) Széchenyi-díjas magyar agrármérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Eredményei az állatgenetika, valamint a baromfi-, sertés- és gímszarvastenyésztésben jelentősek.

1984 és 1987 között a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója. 1987 és 1988, valamint 1994 és 1996 között a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kar dékánja. 1988 és 1993, valamint 1996 és 1999 között a PATE, 2000 és 2006 között a Kaposvári Egyetem rektora. Édesapja Horn Artúr (1911–2003) mezőgazdász, akadémikus.

Életpályája[szerkesztés]

Alap- és középfokú iskoláit Budapesten végezte, itt is érettségizett. 1961-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol 1965-ben szerzett mezőgazdasági mérnöki diplomát.

Diplomájának megszerzése után a Bábolnai Állami Gazdaság gyakornokaként helyezkedett el, később baromfi-tenyésztési ágazatvezetői megbízást kapott. 1968-tól a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet aspiránsa volt három évig. 1972-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Kisállattenyésztési Karának igazgatójává, majd 1984-ben a főiskola főigazgatójává nevezték ki. A főiskola a Keszthelyi Agrártudományi Egyetembe történt integrációja után a Kaposvári Állattenyésztési Kar sertéstenyésztési tanszékére kapott tanszékvezetői és egyetemi tanári kinevezést. Emellett a tanszék körében működő Sertés- és Kisállattenyésztési Intézet igazgatója is lett, valamint a kar első dékánjává is megválasztották (utóbbi tisztségét 1988-ig viselte).

1988-ban a Pannon Agrártudományi Egyetem (PATE) első rektorává választották, mely tisztségét 1993-ig viselte két ciklusban. 1994 és 1996 között ismét az egyetem kaposvári karának dékánja lett. 1996 és 1999 között ismét a keszthelyi központú egyetem (PATE) rektoraként dolgozott. A Kaposvári Egyetem 2000-es megalakulása után hat évig az új intézmény alapító rektora volt. Emellett számos helyen dolgozott szakértőként, vendégprofesszorként: India, Amerikai Egyesült Államok, Finnország, Új-Zéland, valamint az Élelmezésügyi Világszervezet szakértője volt.

1972-ben védte meg az agrártudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értékezését. 1985-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1993-ban rendes tagjává. Akadémiai pályafutása során az Állatnemesítési, -tenyésztési és Takarmányozási, valamint a Pécsi Akadémiai Bizottságban (PAB) tevékenykedett. Ezenkívül az MTA Agrártudományi Osztályának elnöke és így az MTA elnökségének tagja is volt 2001 és 2008 között. 2008-ban a PAB alelnökévé választották. Akadémiai tisztségei mellett 1990 és 2000 között a Magyar Agrártudományi Egyesület elnöke volt, valamint 2000-ben a Magyar Állattenyésztők Szövetsége társelnökévé választották, emellett a Magyar Szarvastenyésztők Egyesülete és a Magyar Juhtenyésztők Egyesülete elnöke. Nemzetközi szinten a Baromfitenyésztők Tudományos Világszövetsége magyar szekciójának elnöke 1975 óta, egyúttal a Világszövetség Tanácsának is tagja. Tagja továbbá több európai és USA tudományos társaságnak. Az Archiv für Tierzuht, a World's Poultry Science Journal, a Journal of Animal Breeding and Genetics, a Livestock Science, a Stocarstvo, az Outlook on Agriculture, a Magyar Állattenyésztés, a Tejgazdaság és az Állattenyésztés és Takarmányozás című szakfolyóirat szerkesztőbizottságaiba is bekerült, valamint A Baromfi szerkesztőbizottságának elnöki tisztével bízták meg 1997-ben.

Közéleti pályafutása[szerkesztés]

1975-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Tanácsa tagjává választották. 1985-ben beválasztották az Országgyűlésbe, ahol 1986 és 1990 között a kulturális bizottság elnöke volt. 1986-1990 közötti időszakban az Interparlamentáris Unió Magyar Tagozatának alelnökévé választották. 1990-ben nem indult, 1994-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje volt, a párt nem jutott be a parlamentbe.

1993 és 1995 között az Állami Vagyonkezelő Rt. igazgatótanácsának tagja volt. 1998 óta az Agrárgazdasági Tanács elnöke, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja lett.

Munkássága[szerkesztés]

Kutatási területei az alkalmazott állatgenetika, háziállatok nemesítése, kiemelten a baromfi, a sertés, a hal és a gímszarvas fajokban.

Nevéhez fűződik három nagy hatású gén öröklődésének leírása trópusi halfajokban. Tyúkoknál sikerült tisztáznia az anyai heterózis mértékét és jellegét. Tyúkoknál és sertéseknél vizsgálta a genotípus, az ivar és a termelési környezet közötti kölcsönhatásokat. Ezenkívül sikerült meghatároznia élő állatok testösszetételét és húsminőségét digitális képalkotó rendszerek felhasználásával. A magyar gímszarvas háziasítási program egyik kidolgozója.

Egyetemi vezetőként végigvezette a kaposvári felsőoktatási intézményekben először a Pannon Agrártudományi Egyetembe történő integrációt, majd 2000-ben ismételt különválását. Számos könyv, könyvfejezet szerzője vagy társszerzője. Munkáit magyar, angol, német és orosz nyelven adja vagy adta közre.

Családja[szerkesztés]

Két leánygyermek édesapja. Beöthy Zsolt (1848–1922) irodalomtörténész, akadémikus dédunokája, Horn Artúr (1911–2003) agrármérnök, mezőgazdász, az MTA rendes tagjának fia.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • Akvarisztika (1970)
  • Haszongalambtenyésztés (1970)
  • Comparative Evaluation of the Hatchability of Single- and Three-way Cross Combinations in Meat Type Fowl (1974)
  • Tyúktenyésztés (1978)
  • Relaxed Selection in Commercial Crosses of Poultry (társszerző, 1979)
  • Baromfitenyésztők kézikönyve (szerk. és társszerző, 1981)
  • Livestock Production in Europe (1982)
  • Handbuch Schweine (1983)
  • Galambtenyésztők kézikönyve (1989)
  • A környezeti tényezők és a genotípus közötti kölcsönhatások abrakfogyasztó háziállat fajokban : akadémiai székfoglaló : 1886. március 11. (1990)
  • Állattenyésztés I–III. (1995–2000)
  • Uses of Spiral CT for Volumetric Estimation of Body Composition of Pigs (társszerző, 1997)
  • ECG-gated Dynamic Magnetic Resonance Imaging Method for Examination of the Pig Heart (társszerző, 2001)

Források[szerkesztés]