Pannon Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pannon Egyetem
University Of Pannonia
Alapítva 1949
Hely  Magyarország, Veszprém
Korábbi nevei Veszprémi Egyetem
Veszprémi Vegyipari Egyetem
Típus állami egyetem
Hallgatói létszám 9632 fő[1]
Rektor Dr. Friedler Ferenc
Elérhetőség
Cím 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.
Postacím 8201 Veszprém, Pf. 158.
Telefonszám (+36)88/624-000
E-mail pr@uni-pannon.hu
Elhelyezkedése
Pannon EgyetemUniversity Of Pannonia  (Magyarország)
Pannon EgyetemUniversity Of Pannonia
Pannon Egyetem
University Of Pannonia
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 19″, k. h. 17° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 19″, k. h. 17° 54′ 29″
A Pannon Egyetem
University Of Pannonia weboldala

A Pannon Egyetem (rövidítve: PE, 2006. március 1. előtt Veszprémi Egyetem) Veszprém és a Közép-Dunántúl vezető felsőoktatási intézménye, jelenleg több mint kilencezer hallgatóval.

Elhelyezkedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem öt kara négy kampuszon, Veszprémben, Keszthelyen, Pápán és Nagykanizsán működik. Az egyetem veszprémi épületeinek többsége az Egyetemvárosban helyezkedik el; a központi (A és B) épületeket a Színházkerttől délre, az Egyetem utcában találjuk. Emellett felsőfokú szakképzések érhetőek el Pápán, Székesfehérvárott, Ajkán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, valamint Budapesten.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem B épülete

Veszprémben működött Magyarország első, XIII. századi felsőoktatási intézménye, a korában nagyhírű káptalani főiskola, ahol teológiát, jogot és a „hét szabad művészetet” (azaz mai szóval lényegében bölcsészetet) oktatták. Itt képezték a kor magyarországi diplomatáit. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani főiskola már nem épült újjá.

Veszprém 1949-ben válhatott ismét egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII. törvény[2] rendelkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának a városba telepítéséről. Az intézkedés célja az volt, hogy Veszprém a Közép-Dunántúl tudásközpontjává váljon. Az intézmény 1949. szeptember 26-án 107 hallgatóval és 16 oktatóval, egy (a mai A) épületben kezdte meg működését.

1951 őszén jött létre az önálló egyetem. Az intézmény megszervezésében különösen nagy szerepet játszott Polinszky Károly, aki 1949-től (két év kihagyással) 1961-ig az egyetem dékánja, majd 1963-ig rektora volt. Emlékét a Polinszky-terem (a PE legnagyobb előadóterme) és mellszobor őrzi. A hallgatói létszám bővülése miatt új épületeket kellett építeni. 1957-re elkészült a mai E, D, C és B épület, majd 1961-re az egyetem aulája. 1995-ben az intézmény tulajdonába kerültek az egykori Nehézvegyipari Kutatóintézetnek és a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézetnek az Egyetemváros nyugati részén található épületei. 2003-ban a Vár több épületét is megkapta az egyetem, ahol számos bölcsészettudományi tanszéke került elhelyezésre.

A rendszerváltozás után szükségessé vált az egyetem profiljának bővítése. Újabb bölcsészettudományi, társadalomtudományi, gazdaságtudományi, informatikai és mérnöki szakok jöttek létre. Az intézmény igazi többkarú universitássá vált, és az 1990/1991-es tanévtől a Veszprémi Egyetem nevet viselte.

A 2006. év elején született döntés az intézmény nevének Pannon Egyetemre való változtatásáról. A vezetők úgy vélték, hogy ez jobban kifejezi az egyetem már betöltött, illetve betölteni kívánt átfogó, regionális szerepét. 2006. március 1-jétől az intézmény ezt a nevet használja.

Ugyancsak 2006-ban - az új Felsőoktatás Törvény előírásainak szellemében - jelentős szervezeti változás kezdődött az intézményben. Mind a karokon belül, mind a központi igazgatás területén a túlzottan szétaprózott egységek összevonásával új, a korábbinál hatékonyabb szervezet alakult ki. Ekkor jött létre a Tanácsadó, Továbbképző és Távoktatási Intézet utódjaként a Felnőttképzési Intézet is, amely a felsőfokú szakképzéseket, valamint a felnőttoktatás különböző formáit gondozza.

A keszthelyi Georgikon története[3][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Georgikon Európa legrégebbi rendszeres gazdasági felsőoktatási intézménye, mely 1797. július 1-jén kezdte meg működését. Az intézmény az alapító Festetics Györgyről kapta a nevét, aki eredetileg a saját uradalmaiban szolgáló gazdatisztek utánpótlására hozta létre azt. 1801-ben az emeletes tanoda felépítése után az alapító a tanulni vágyó ifjúságnak is megnyitotta. Az ország kiemelkedő agrárszakemberei tanítottak itt: Tessedik Sámuel, Pethe Ferenc, Nagyváthy János, Rumy Károly György. Az intézetnek 241 holdas mintagazdasága volt. Magyar és latin nyelven folyt az oktatás egészen a magyar nyelv 1864-es térnyeréséig. Az eredeti épületegyüttes már nincs meg, de 1972-ben a másodikként felépült épületben kialakították a Majormúzeumot, az intézmény fennállásának 175. évfordulójára.

Az intézmény az 1848–49-es forradalom és szabadságharc miatt 1865-ig hivatalosan nem működött. Ebben az évben Országos Gazdászati és Erdészeti Felsőbb Tanintézet néven született újjá, 1866-tól Országos Gazdászati Tanintézet, majd 1869-től Magyar Királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézet néven folytatta működését. A gazdasági intézetek közül először a mosonmagyaróvári tanintézet kapott akadémiai rangot, Keszthely csak 1906-ban az agrároktatási reformoknak köszönhetően nyerte el ezt a címet, ennek nyomán újraindult a felsőfokú szakoktatás.

A második világháború után az agrároktatás átszervezése nyomán először főiskola lett, majd Mosonmagyaróvár és Debrecen mellett integrálták a budapesti Magyar Agrártudományi Egyetembe. 1953-tól újjáalakultak a Mezőgazdasági Akadémiák a három településen (Keszthely, Mosonmagyaróvár és Debrecen). 1957-től ismét egyetemi rangot kapott a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, a végezettek pedig mezőgazdasági mérnökök lettek. A Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet becsatolásával egyesítették az oktatást és a kutatást. 1962-ben hozták létre a keszthelyi és mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolákat, melyek 1970-ben Agrártudományi Egyetem, Keszthely néven működtek tovább. 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Állattenyésztési Kar néven lett része az intézménynek, majd 1990-től a Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kara lett. 2000. január 1-jén vált a Pannon Egyetem (akkor még Veszprémi Egyetem) részévé Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar néven.

Karok a Pannon Egyetemen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem A épülete

Az egyetemen jelenleg öt kar működik, alapításuk sorrendjében:

Kar neve Rövidítése Alapítás éve Honlap
Georgikon Kar GK 1797 http://www.georgikon.hu
Mérnöki Kar MK 1990 http://www.mk.uni-pannon.hu
Műszaki Informatikai Kar MIK 2003 http://www.mik.uni-pannon.hu
Gazdaságtudományi Kar GTK 2003 http://www.gtk.uni-pannon.hu
Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar MFTK 1990 http://www.mftk.uni-pannon.hu

Karok, képzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Georgikon Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar Keszthelyen található.

Alapképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Állattenyésztő mérnöki
  • Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki
  • Informatikus és szakigazgatási agrármérnöki
  • Kertészmérnöki
  • Környezetgazdálkodási agrármérnöki
  • Mezőgazdasági mérnöki
  • Növénytermesztő mérnöki
  • Természetvédelmi mérnöki
  • Turizmus-vendéglátás
Mesterképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Agrármérnöki
  • Állattenyésztő mérnök
  • Kertészmérnök
  • Környezetgazdálkodási agrármérnök
  • Mezőgazdasági biotechnológus
  • Növényorvos
  • Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök
  • Természetvédelmi mérnök
  • Vidékfejlesztési agrármérnök
Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Agrárkereskedelmi menedzserasszisztens
  • Energetikai mérnökasszisztens
  • Gazdasági idegen nyelvű menedzser
  • Gyógynövény- és fűszernövény termesztő - feldolgozó
  • Hulladékgazdálkodási technológus
  • Informatikai statisztikus és gazdasági tervező
  • Ménesgazda
  • Növénytermesztő és növényvédő technológus
  • Ökológiai gazdálkodó
  • Szőlész, borász szaktechnikus

Mérnöki Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2011. évi Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton a Pannon Egyetem Mérnöki Kara arany fokozatú elismerő oklevélben részesült szervezeti egység kategóriában.

Alapképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Anyagmérnöki
  • Biomérnöki
  • Gépészmérnöki (Nagykanizsa, Veszprém)
  • Kémia
  • Környezetmérnöki
  • Környezettan
  • Mechatronikai mérnöki
  • Vegyészmérnöki
Mesterképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Anyagmérnöki
  • Környezetmérnöki
  • Környezettudomány
  • Mechatronikai mérnöki
  • Vegyész
  • Vegyészmérnöki
Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műszaki Informatikai Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Műszaki Informatikai Kar 2003. január 1-jén, az informatikai és a hozzá kapcsolódó korszerű technológiák oktatására, kutatására és fejlesztésére jött létre, a 2001-ben alakult kari jogállású Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Önálló Intézet utódaként. Fejlődését kezdetektől a dinamizmus jellemezte és jellemzi napjainkban is, ennek köszönhetően hazai és nemzetközi szinten egyaránt ismert és elismert tevékenységet folytat.

A kar különös figyelmet fordít a kutató-fejlesztő tevékenységre. 2009-2010-es adatok alapján országosan első az egy oktatóra jutó K+F források és kiadások tekintetében.[4]

Alapképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Gazdaságinformatikus
  • Mérnök informatikus (Nagykanizsa, Veszprém)
  • Programtervező informatikus
  • Villamosmérnök
Mesterképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Mérnök informatikus
  • Logisztikai mérnök
Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaságtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar az országban elsőként kapta meg a Felsőoktatási Minőségi Díjat. A Díj odaítélésénél többek között az oktatás, az infrastruktúra színvonalát, a hallgatók elégedettségét, a vállalati partnerekkel való együttműködés és a tehetséggondozás minőségét értékelte a bíráló bizottság.

Alapképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Alkalmazott közgazdaságtan
  • Emberi erőforrások
  • Gazdálkodás és menedzsment
  • Műszaki menedzser
  • Nemzetközi gazdálkodás
  • Pénzügy és számvitel
  • Turizmus-vendéglátás (magyar nyelven: Veszprém és Nagykanizsa)
  • Turizmus-vendéglátás (angol nyelven)
Mesterképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Közgazdasági elemző (magyar nyelven)
  • Közgazdasági elemző (angol nyelven)
  • Logisztikai menedzsment
  • MBA (master of business)
  • Műszaki menedzser
  • Számvitel
  • Vezetés és szervezés
  • Turizmus menedzsment (magyar nyelven)
  • Turizmus menedzsment (angol nyelven)
Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar elődjét 1990-ben alapították Tanárképző kar néven, később a Bölcsészettudományi Kar nevet viselte, 2007 óta Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar.

Alapképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Mesterképzési szakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Alkalmazott nyelvészet
  • Anglisztika
  • Amerikanisztika
  • Fordító és tolmács
  • Magyar nyelv és irodalom
  • Német nyelv, irodalom és kultúra
  • Nemzetközi tanulmányok
  • Neveléstudományi
  • Összehasonlító irodalom- és művelődéstudomány
  • Színháztudomány
  • Tanári
Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • idegennyelvi kommunikátor

Doktori képzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem egyik épülete a várban

Az egyetemen 1959-ben adtak át először doktori oklevelet, azóta összesen 746-an szerezték meg ezt a fokozatot. 1985-1996 között egyetemi doktori oklevelet 149-en szereztek. A PhD-képzés 1993-ban indult kémia és környezettudomány területen. Majd műszaki informatikai alkalmazások, nyelvtudományi és neveléstudományi PhD-programokkal bővült az akkreditált doktori képzések köre. A 2000-ben történt integráció a keszthelyi Georgikon MT Karral tovább szélesítette a doktori képzések körét mezőgazdaságtudomány és közgazdaság tudományággal. 2001-től doktori iskolák működnek nyolc fő tudományterületen. Jelenleg tizenegy doktori iskolája van a Pannon Egyetemnek. A 250. PhD-oklevelet 2006-ban adták át.

Az egyetem doktori iskolái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Informatikai Tudományok Doktori Iskola
  • Molekuláris- és Nanotechnológiák Doktori Iskola
  • Gazdálkodás- és szervezéstudományok Doktori Iskola
  • Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
  • Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
  • Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
  • Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
  • Nyelvtudományi Doktori Iskola

Hallgatói rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számos hallgató rendezvény színesíti a hallgatók hétköznapját, melyeket különböző gyakorisággal rendeznek meg az egyetemen. A legnívósabb rendezvény mind közül a Veszprémi Egyetemi Napok, emellett az AKÓ és a VEZEN teremt fesztiváli hangulatot. A sportolni vágyók igényeit pedig az ÖtKARikás játékok és a Balatoni Regatta igyekszik kielégíteni a mindennapos sportolási lehetőség mellett.

Veszprémi Egyetemi Napok (VEN)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1969 óta rendezik meg a Pannon Egyetem egyik legnagyobb szabású rendezvényét, a Veszprémi Egyetemi Napokat a veszprémi kampuszon. Egy hétig, a nap 24 órájában neves fellépők, vetélkedők, felvonulások színesítik az egyetemi város kulturális életét. A hallgatókat 5 csapatra osztják, melyek saját diákrektorjelöltet állítanak. A rendezvény negyedik napján a hallgatók szavazata alapján kihirdetik a győztes csapatot és a diákrektort, akinek az egyetem rektora 1 napra ünnepélyes keretek között átadja a hatalmat. Korábban kétévente rendezték meg, de a BSc rendszer miatt 2008 óta évente kerül sor a megrendezésére.

AKÓ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az AKÓ-t 1981 óta minden páratlan évben rendezik meg – azaz amikor nincs VEN –, neve pedig onnan származik, hogy a vetélkedősorozat első díja egy akó – 54,2976 liter – jófajta bor, amit rendszerint a Pannon Egyetem hivatalos borospincéjéből, a Georgikon pincészetből, Keszthelyről szállítanak. Az első díj részét képezi továbbá egy egészben megsütött malac, amit a csapattagok egyesült erővel fogyaszthatnak el.

A korábbi években az AKÓ egy 24 órás vetélkedő volt, melyen az egyetemi polgárok csapatokra osztva mérkőztek meg egymással. 2007-től hagyományteremtő jelleggel új formában, kicsit másképp, a megszokottól eltérő módon kerül megrendezésre 3 teljes napon keresztül. A rendezvény új néven - AKÓ - Pannon Egyetemi Fesztivál - új köntösben várja a szórakozni vágyó fiatalokat. 2007-ben a résztvevői létszám meghaladta a 7.000 főt.

A helyszín az Egyetem felső kampusza (Wartha Vince utca 1.), ahol a VEN-hez hasonlóan minden este több helyen zajlik a buli, kielégítve a látogatók legszélesebb igényeit. Ezen a rendezvényen is közel tucatnyi helyszínen (nagyszínpad, kisszínpad, party-sátor, csapatkocsmák, Diákcentrum, központi kocsma, stb.), a legkülönbözőbb stílusokban, minden igényt kielégítő bulik, koncertek gondoskodnak a jó hangulatról.

VEZEN[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Veszprémi Egyetemi Zenei Napokat félévente rendezik meg, október végén, ill. április elején. Egy héten keresztül többnyire hallgatókból álló amatőr zenekarok szórakoztatják a közönséget.

ÖtKARikás játékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pannon Egyetem nagyszabású sporteseményét félévente rendezik meg. Az Ötkarikás játékokon egyetemi hallgatók versenyeznek különböző sportágakban. Ezt a rendezvényt a Magyar Olimpiai Bizottság is támogatja.

Balaton regatta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Balaton regatta a Pannon Egyetem két kampusza közti fixüléses tízevezős verseny, évente váltott helyszínekkel rendezik meg. Páros évben Keszthelyen, páratlan évben Balatonalmádiban a hagyományos 2000m-es távon küzdenek meg az evezőscsapatok egymással, 4 kategóriában:

  • junior férfi
  • junior női
  • senior férfi
  • senior női

A rendezvényt a sportversenyen kívül koncertek, öntevékeny csoportok bemutatkozása színesíti.

Sport az egyetemen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetem saját sportegyesülete a VESC (Veszprémi Egyetemi Sport Club) több sportágban, több szakosztályban versenyezteti sportolóit.

Székhelye az úgynevezett Stadion - mely egy sportcsarnokból és különböző atlétika pályákból áll - és a C épületnél található Tornacsarnok.

A VESC szakosztályai:

  • Női röplabda (NB1)
  • Férfi kosárlabda (NB1/B)
  • Férfi floorball (OBII)
  • Férfi amerikai futball
  • Falmászó Klub
  • Férfi kézilabda (Megyei Bajnokság)

Ezeken kívül számos egyéb sportolási lehetőség áll a hallgatók rendelkezésére a kötelező testnevelés teljesítésére.

Az egyetem rendelkezik saját kondicionálóteremmel is.

Az egyetem eddigi rektorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kollégiumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hotel Magister
  • Jedlik Ányos Szakkollégium
  • Harsányi János Szakkollégium
  • Központi Kollégium
  • Nereus Kollégium
  • Teleki Kollégium
  • Várfok Kollégium

Az egyetem épületei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pannon Egyetem épületei, a legjellemzőbb alkalmazások vannak feltüntetve:

  • A épület: Az egyetem első épülete, előadók, tantermek, oktatási igazgatóság. A Gazdaságtudományi Kar székhelye. Az épület belseje 2011-re teljesen megújult;
  • B épület: Itt található az egyetem aulája, a rektori titkárság és más vezetői irodák, tantermek;
  • C épület: Kémiai laborok;
  • D épület: Ásványolaj és Széntechnológia Intézeti Tanszék – üzemkísérleti csarnok;
  • E épület: Alkalmazott Nyelvészeti és Nyelvoktatási Intézet otthona, az emeleten egy Kamaraterem is található;
  • F épület: Ásványolaj és Széntechnológiai Intézeti Tanszék, tűzveszélyes raktárak;
  • I épület: Az egyetem legmagasabb épülete, informatikai laboratóriumok, számítógép termek találhatóak itt. A Műszaki Informatikai Kar főhadiszállása;
  • J épület: Központi Gépműhely és Laboratórium, Vegyészmérnöki Intézet Kooperációs Kutatási Központ;
  • K épület: Egyetemi könyvesbolt, Angol-Amerikai Intézet;
  • L épület: Germanisztikai Intézet;
  • M épület: Egyetemi Könyvtár, Felnőttképzési Intézet;
  • N épület: A Fizika Tanszék székhelye; A Színháztudományi Tanszék székhelye
  • O épület: Tanárképző Központ; Társadalomtudományok és Európai Tanulmányok Tanszék;
  • P épület: Szerves Kémia Intézeti Tanszék;
  • V épület: Francia Nyelv és Irodalom Tanszék, Magyar Irodalomtudományi Tanszék - a várban található;
  • Tornacsarnok: Testnevelési és Sportintézet, Testnevelési Tanszék;
  • Auditórium Maximum: Az egyetem első rektora után Polinszky terem;
  • DiákCentrum: Az egyetem saját szórakoztató és vendéglátóipari egysége;
  • Egyetem Étterem
  • Orvosi Rendelő
  • Stadion
  • Kazánház

Az A, B és C épületek közt húzódik egy földalatti járatrendszer, a hallgatók elől azonban zárva van.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Felsőoktatási felvételi tájékoztató, Felvi könyvek, 2010, ISSN 0324-2226

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sound-icon.png Ez a cikk hangfelvétel formában is létezik a Beszélő Wikipédia-műhely részeként.

A felvétel a cikk 2007. december 17-i változatát tükrözi; a későbbi változtatások a felvételen nem jelennek meg. Ide kattintva meghallgathatod a cikkről készült felvételt.