Széchenyi István Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Széchenyi István Egyetem (SZE)

Széchenyi István Egyetem logója.jpg
Alapítva 1968, 2002
Hely magyar Győr, Magyarország
Korábbi nevei Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola,
Széchenyi István Főiskola
Típus állami egyetem
Hallgatói létszám 10786 fő (2010)
Rektor dr. Földesi Péter
Elérhetőség
Cím 9026 Győr, Egyetem tér 1.
Telefonszám +36-96/503-400
E-mail sze@sze.hu
Elhelyezkedése
Széchenyi István Egyetem (SZE) (Győr)
Széchenyi István Egyetem (SZE)
Széchenyi István Egyetem (SZE)
Pozíció Győr térképén
é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 17° 37′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 37″, k. h. 17° 37′ 39″
A Széchenyi István Egyetem (SZE) weboldala

A Széchenyi István Egyetem Győr város legfiatalabb felsőoktatási intézménye, 2002. január 1-jén alakult meg.

Az egyetem története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Park06.JPG

Győr mindig is jelentős iskolaváros volt. Egyházi és világi alapfokú, középfokú iskolái mellett a XVIII. századtól a kor igényeinek és színvonalának megfelelő felsőoktatási intézmények is működtek a városban. Az 1718-ban létrehozott jezsuita Akadémia hittudományi, bölcseleti és jogi képzést nyújtott, s 1745-től világi hallgatók is tanulhattak az intézményben. A Győri Királyi Akadémia 1776-ban kezdte meg működését. A jogtudomány és a magyar irodalom olyan jelentős személyiségei folytatták tanulmányaikat Győrött, mint Deák Ferenc, Csányi László (1848-ban Széchenyi István után a közlekedési és közmunkaügyi miniszter) és Mikszáth Kálmán. Az akadémia kisebb nagyobb megszakításokkal a XIX. század végéig, 1892-ig működött a városban.

1968 a következő jelentős időpont. Ebben az évben alapították az intézmény közvetlen jogelődjét, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolát. A főiskola a közlekedési és távközlési infrastruktúra számára képezett - akkori szóhasználattal - mérnököket. Ekkor épült fel a Mosoni Duna festői szépségű kanyarulatában, a barokk belvárostól néhány percnyi sétaútra az az épületegyüttes, amely - Magyarországon párját ritkító kivételként - eredetileg is felsőoktatási célokra épült. Az intézmény 1986-tól viseli a „legnagyobb magyar”, Széchenyi István nevét.

Az egyetem a város és a térség gazdaságát, társadalmát a képzési spektrum folyamatos színesítésével szolgálta és szolgálja a jövőben is. Az 1990-es évek elejétől a mérnöki tudományok mellett a közgazdasági, az egészségtudományi és szociális képzés is megjelent az oktatási kínálatban. 1995-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem programkihelyezése révén a jogi képzés, a jogász szak is visszatért a városba, s 2002-től a Széchenyi István Egyetem saját jogon indított szakja lett. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézet Győri Tagozatának 1995-ben történt integrálásával az ezredforduló időszakára ténylegesen létrejött egy olyan universitas, amely hallgatói létszámával, oktatói karának tudományos minőségével, képzési kínálatának sokszínűségével kaphatta meg 2002. január 1-jével az egyetemi rangot. A sikerben meghatározó az Universitas-Győr Alapítvány szerepe. Az alapítvány 1990-től segíti, ösztöndíjakkal és költségtérítésekkel támogatja a győri egyetem tudományos hátterének megteremtését.

Az alapképzési szakok (BA, BSc) általában 7 félévesek, s - hasonlóan a főiskolai képzéshez - közvetlen elhelyezkedési lehetőséget is kínálnak a hallgatóknak. A végzettek másfél- vagy kétéves mesterképzésben (MA, MSc) folytathatják tanulmányaikat, amely a klasszikus egyetemi szintű diplomát adja. Egyetemünkön a hallgatók – felkészültségük kiteljesítése érdekében – más szakok tantárgyai közül is választhatnak, s párhuzamos képzésben tanulhatnak. Így pl. a közgazdászok jogi vagy mérnöki ismeretekkel is bővíthetik tanulmányaikat. A közel tizenkétezer nappali tagozatos hallgató mellett ötezren levelező vagy távoktatási szakokon tanulnak.

Az egyetem felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemen három egyetemi karon, továbbá két oktatási intézetben történik a képzés.

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar (SZE-ÁJK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudomány Karával kötött együttműködési megállapodás alapján indult meg Győrben a jogászképzés. Az egyetemmé válással 2002-től a jogász képzés az intézmény saját jogon indított képzésévé vált. Az átalakulás során az ELTE-ÁJK kihelyezett győri tagozata az akkori Közgazdasági Fakultással együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. 2007-ben a Jog- és Gazdaságtudományi Kar kettévált, mely után a jogász képzések irányítása az újonnan alapított Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karhoz került. A kar jelenlegi dékánja Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit.

A bolognai folyamat eredményeként a jogi képzésterület a 2006-tól a nemzetközi igazgatás alapszakkal, majd 2009-től a Európai és nemzetközi igazgatásszervező mesterszakkal bővült. A jogi doktori iskolában 2008-ban indult meg az oktatás. Az képzési palettát a Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés teszi teljessé.

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar (SZE-GK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kar elődje az 1991-ben létrejött Közgazdasági Intézet, majd 1993-tól a Közgazdasági Fakultás volt. A közgazdászképzés Dr. Kupcsik József egyetemi tanár irányításával kezdődött el. Először az üzemgazdász és a gazdálkodási főiskolai szakokon indult meg a képzés. 1996-ban az igazgatói posztot Dr. Veress József vette át. 1998. szeptember 1-jétől a fakultás engedélyt kapott a egyetemi szintű gazdálkodási szak kiegészítő képzésként indítására. A képzési repertoár ezek után a nemzetközi kapcsolatok, majd a nemzetközi kommunikáció főiskolai szakokkal bővült. Az első ötéves képzési idejű egyetemi közgazdász-gazdálkodási szak 2001-ben indult meg. A képzési kínálat időközben valamennyi főiskolai és egyetemi szakon távoktatási-levelező, újabban e-learning távoktatással, illetve szakirányú továbbképzési szakokkal bővült. A változó igényeknek megfelelően nőtt a szakirányok száma, korszerűsödött az oktatás tartalma.

Az intézmény egyetemmé válásával együtt a Közgazdasági Fakultás az ELTE-ÁJK kihelyezett győri tagozatával együtt karrá alakult, melynek neve Jog- és Gazdaságtudományi Kar lett. A kar ennek megfelelően két intézetből, egy gazdaságiból és egy jogiból állt. A következő fontos állomás a doktori iskola megalapítása 2004-ben történt. 2007. január 1-jétől a Jog- és Gazdaságtudományi Kar két karrá vált szét. A közgazdász képzést irányítására önállósult az újonnan alapított Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar. A karrá válással együtt a dékáni hivatal Dr. Rechnitzer János kezébe került.

A bolognai folyamatnak megfelelően a képzési szisztémát alapjaiban kellett megváltoztatni. A hagyományos négy illetve ötéves főiskolai és egyetemi szakok 2005-től folyamatosan kivezetésre kerültek. Ezek eredményeként a karon 2006-tól az új kétszintű felsőoktatási rendszernek megfelelő alapképzések kerületek meghirdetésre. Az első mesterképzés 2008-ban indult meg. A kar jelenglegi dékánja Dr. Józsa László.

Műszaki Tudományi Kar (SZE-MTK)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jedlik Ányos Gépész-, Informatikai és Villamosmérnöki Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet (SZE-PLI)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet (SZE-ZMI)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A győri zeneművészeti képzés 1966-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozataként indult meg. Néhány év elteltével az intézmény felvette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneiskolai Tanárképző Intézete nevet. Az Intézmény szervezetileg és szakmai felügyelet szempontjából a Zeneakadémia tagozataiként működött, és 1996-ban integrálódott a győri Széchenyi István Főiskolához. A Széchenyi István Egyetem szervezeti átalakításával az intézet 2006. január 1-jén felvette a győri származású világhírű hegedűművész, Varga Tibor nevét.

Akkreditált képzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi István Egyetem jelenleg több mint 50 akkreditált alap,-és mesterszakkal illetve felsőfokú szakképzéssel rendelkezik. Ezek között megtalálhatóak jogi, gazdasági, műszaki, egészségügyi és zeneművészeti képzések is. A legnépszerűbbek a műszaki szakok, ezen belül is a gépészmérnök, a mérnök informatikus és a villamosmérnök alapszakok. Gazdasági képzései között nagy hallgatói létszámmal rendelkezik a gazdálkodási és menedzsment szak. Az Széchenyi István Egyetem hallgatóinak létszáma a 2009/2010-es évben 10786 fő volt.

Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • nemzetközi igazgatási
  • jogász

Felsőfokú szakképzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • jogi asszisztens

Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodás és menedzsment
  • kereskedelem és marketing
  • közszolgálati
  • nemzetközi tanulmányok
  • szociológia

Mesterképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • logisztikai menedzsment
  • marketing
  • marketing (angol nyelven)
  • nemzetközi gazdaság és gazdálkodás
  • regionális és környezeti gazdaságtan
  • vezetés és szervezés

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdálkodási menedzserasszisztens
  • idegenforgalmi szakmenedzser
  • kereskedelmi szakmenedzser
  • logisztikai műszaki menedzserasszisztens
  • reklámszervező szakmenedzser
  • sajtótechnikus
  • számviteli szakügyintéző

Műszaki Tudományi Kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • építészmérnöki
  • építőmérnöki
  • gazdaságinformatikus
  • gépészmérnöki
  • járműmérnöki
  • környezetmérnöki
  • közlekedésmérnöki
  • mechatronikai mérnöki
  • mérnök informatikus
  • műszaki menedzser
  • műszaki szakoktató
  • villamosmérnöki
  • építész

Mesterképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • gazdaságinformatikus
  • infrastruktúra-építőmérnöki
  • járműmérnöki
  • közlekedésmérnöki
  • mérnökinformatikus
  • szerkezettervező építészmérnöki
  • tanár-mérnöktanár (gépészmérnök, közlekedésmérnök, mérnök informatikus)
  • településmérnöki
  • villamosmérnöki
  • logisztikai-mérnöki

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ápolás- és betegellátás - ápoló-, szülésznő szakirány
  • egészségügyi szervező
  • szociális munka

Felsőfokú szakképzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ifjúságsegítő
  • képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens

Varga Tibor Zeneművészeti Intézet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Széchenyi István Egyetem oldalról.jpg

Az intézmény első, alapító főigazgatója dr. Hegedüs Gyula volt.

Már 1989-ben elkezdődött az addigiaktól eltérő – a hallgatói önálló munkára épülő – a követelmények teljesítését a centrumba állító képzés előkészítése. Az intézmény szervezete, képzési rendszere dr. Szekeres Tamás megbízása kezdetétől (1989)-től megváltozott. Növekedett a nagy létszámú eladások száma, súlya. Ugyanakkor bővültek a konzultációk formái és lehetőségei, hogy a hallgatók minél több személyes támogatást kapjanak tanulmányi problémáik megoldásához.

A főiskola és az Universitas Győr Alapítvány, minden erőforrást megmozgatott, hogy azokon a szakokon, ahol az egyetemi képzés indokolt megszerezze az akkreditáció feltételeit.

Széchenyis hallgatók, egyetemi diplomát először 1997 szeptemberében a TIGER nevű német nyelvű közlekedésépítő szakos, nemzetközi oktatási program keretében kaptak. Azt a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem állította ki részükre.

1995 őszén a Győri Jogakadémia megszűnése után 103 évvel, újra visszatért az egyetemi szintű jogászképzés Győrbe.

A hagyományos, mérnöki szakok a szolgáltató infrastruktúrával kapcsolatosak. Főképpen az építés, az építészet, a közlekedés, a logisztika, a szolgáltatási marketing, és menedzsment, a járműgyártás és a távközlési informatikai rendszerek területén tevékenykedő vállalkozásoknál helyezkedhetnek el a végzett hallgatók.

A tanulmányi időszaknak számító gyakorlati félév során az Audi Hungária Motor Kft.; Az Opel Hungary Ltd; a RÁBA Rt. mellett hazai és európai közlekedési, szállítmányozási, szakmai meghatározó cégeknél vesznek részt. Az iparban gyakorlati jártassággal rendelkező mérnökök felkészítése a cél. Az ipari háttér bemutatásával, az önálló munka ösztönzésével, a produktív műszaki készségek fejlesztésével készíti fel a jövendő szakembereket.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]