1991

1991 más naptárakban
Gergely-naptár	1991
Ab urbe condita	2744
Bahái naptár	147 – 148
Berber naptár	2941
Bizánci naptár	7499 – 7500
Buddhista naptár	2535
Burmai naptár	1353
Etióp naptár	1983 – 1984
Hindu naptárak
Vikram Samvat	2046 – 2047
Shaka Samvat	1913 – 1914
Kali juga	5092 – 5093
Holocén naptár	11991
Iráni naptár	1369 – 1370
Japán naptár	2651 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4687–4688
Kopt naptár	1707 – 1708
Koreai naptár	4324
Muszlim naptár	1411 – 1412
Örmény naptár	1440 ԹՎ ՌՆԽ
Thai szoláris naptár	2534
Zsidó naptár	5751 – 5752

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1986 – 1987 – 1988 – 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996

Események

Január

• január 2. – A NATO áttelepíti rohamdandárjának repülőgépeit Törökországba, hadműveleti feladat végrehajtására.
• január 8. – Szovjet katonák veszik körül a litván fővárost, Vilniust, hogy érvényt szerezzenek a kötelező besorozásnak.
• január 9. – Az amerikai és az iraki külügyminiszter genfi találkozóján Irak továbbra is fenntartja, hogy nem hajlandó kivonulni Kuvaitból.
  

  

  Az Öböl-háború műveletei vázlata
• január 11. – A NATO nyilatkozatot ad ki, sürgetve a szovjet kormányzatot, hogy ne alkalmazzon erőszakot és megfélemlítést a balti köztársaságok ellen.
• január 17. – A koalíciós erők légitámadást indítanak Irak ellen, s ezzel megkezdődik az Öböl-háború.

Február

• február 9. – A litván népszavazáson résztvevők 85%-a a függetlenség mellett szavaz.
• február 18. – Willem van Eekelen, a WEU főtitkára a NATO-ba látogat és tárgyalásokat folytat Manfred Wörnerrel, a NATO főtitkárával az európai biztonsági identitásról és a NATO–WEU közötti együttműködésről.
• február 19. – Az Öböl-háború befejezését célzó, a huszonnegyedik órában beterjesztett szovjet béketerv nem felel meg a koalíciós erők azon követelésének, hogy feltétel nélkül vonják ki az iraki erőket Kuvaitból.
• február 20. – A szlovén parlament döntést hoz, miszerint javasolja a többi köztársaságnak Jugoszlávia szétválását „két vagy több” független állammá.
• február 24. – A koalíciós erők megindítják a „Sivatagi Vihar” fedőnevű szárazföldi offenzívát Kuvaitban.
• február 25. – A Varsói Szerződés hat országának képviselői Budapesten bejelentik a katonai szervezet feloszlatását; megszüntetik a Honvédelmi Miniszterek Bizottságát, a Katonai-, Tudományos és Technikai Tanácsot.
• február 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti, hogy másnap hajnali 4-től tűzszünetet hirdet.
• február 28. – A koalíciós erők felszabadítják Kuvaitot, George Bush elnök felfüggeszti a szövetséges koalíciós erők hadműveleteit. Irak feltétel nélkül elfogadja az ENSZ mind a tizenkét határozatát, amelyek az iraki csapatok Kuvaitból való visszavonására vonatkozik, ezzel véget ér az Öböl-háború.

Március

• március 3. – A népszavazáson Észtországban a szavazók 77%-a, Lettországban a szavazók 73%-a a függetlenség mellett van.
• március 4. – A szovjet törvényhozás ratifikálja a német egyesítést lehetővé tevő szerződést, ezzel hivatalosan is hatályukat vesztik a II. világháború után Németországra vonatkozóan létrejött négyhatalmi megállapodás intézkedései.
• március 6. – A NATO kivonja az AMF erőket Törökországból.
• március 9–16. – Ellenzéki tüntetések Belgrádban.
• március 13–26. – Az USA visszavonja a közepes hatótávolságú atomeszközeit Európából – a Pershing 2-eket és a szárnyasrakétákat – az INF szerződéssel összhangban.
• március 17. – Zmago Jelinčič vezetésével megalakul a Szlovén Nemzeti Párt.
• március 21. – Bombamerénylet során életét veszti Radzsiv Gandhi indiai államférfi.
• március 31. – Hivatalosan feloszlatják a Varsói Szerződés katonai szervezeteit.

Április

• április 1. – A RAF düsseldorfi lakásában lelövi Detlev Karsten Rohweddert, a volt NDK vagyonkezelőjének elnökét.
• április 27. - Megnyílik a Cheviré híd.
• április 15. – Londonban megnyitják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), amelyet a kelet-európai országok és a Szovjetunió azon törekvéseinek segítségére hoznak létre, hogy kifejlesszék a demokráciát és a piacgazdaságot.
• április 23–24. – Vigleik Eide norvég tábornok, a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Cseh és Szlovák Köztársaságba látogat.

Május

• május 7. – A jugoszláv védelmi miniszter deklarálja, hogy országában polgárháborús állapot van.
• május 12.
  • A Szovjetunió – az INF szerződés értelmében – felszámolja a megmaradó SS–20-as rakétákat.
  • A krajnai szerbek népszavazáson megerősítik „Jugoszláviában maradásukat”.
• május 15. – A jugoszláv államelnökség szerb blokkja leszavazza a horvát Stipe Mesić beiktatását a szövetségi elnöki posztra.
• május 19. – Függetlenségi népszavazás Horvátországban.
• május 28–29. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport ülésén a védelmi miniszterek egyetértésre jutnak egyebek között a NATO új szervezeti felépítésében.

Június

• június 12–14. – Manfred Wörner NATO-főtitkár hivatalos látogatást tesz Bulgáriában.
• június 19.
  • Ekkor hagyja el az utolsó szovjet katona Magyarországot, Silov altábornagy személyében.
  • Albánia az EBEÉ 35. tagállama lesz.
• június 20. – A Német Parlament meghozza döntését, hogy Bonnból Berlinbe költözik.
• június 21. – A Jugoszláv Néphadsereg és a belügyi egységek támadást indítanak a szlovén határellenőrzés visszavételéért.
• június 25. – Szlovénia és Horvátország kikiáltja függetlenségét Jugoszláviától.
• június 26.
  • Magyarországon elfogadják a kárpótlási törvényt.
  • Horvátország – a szabor előző napi döntése alapján – ünnepélyesen deklarálja a köztársaság kilépését Jugoszláviából.
• június 28. – Budapesten aláírják a KGST megszűnéséről határozó okmányt.
• június 30. – Hivatalosan ezen a napon hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona (ténylegesen 1991. június 16-án indult el az utolsó katonavonat, Silov altábornagy pedig június 19-én utazott haza)

Július

• július 1.
  • Hivatalosan is megszűnik a Varsói Szerződés.
  • Stipe Mesić átveszi a jugoszláv államelnökség vezetését.
• július 1–19. – EBEÉ–szakértők genfi ülése a nemzeti kisebbségekről.
• július 4–5. – Manfred Wörner NATO–főtitkár romániai látogatása.
• július 7 – Megalakul a Monopoly csoport.
• július 7–8. – A brioni konferencia kimondja, hogy Jugoszláviában új helyzet alakult ki, ezért tárgyalásokat kell kezdeni az ország jövőjéről, s mindegyik félnek tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától.
• július 18. – A jugoszláv államelnökség úgy dönt, hogy a Jugoszláv Néphadsereg három hónap alatt kivonul Szlovéniából.
• július 30–31. – Az amerikai és a szovjet elnökök kétnapos csúcstalálkozójukon bejelentik a kétoldalú kapcsolatok új korszakát és aláírják a START szerződést, a hadászati nukleáris fegyverzet csökkentéséről.

Augusztus

• augusztus 3. – Nagykoalíciós kormány alakul Horvátországban.
• augusztus 15–28. – 16 ember hal meg a Bob hurrikán miatt az amerikai Észak-Karolinában.
• augusztus 16–20. – II. János Pál pápa Magyarországon. Programjában szerepelt szabadtéri szentmise Esztergomban, Máriapócson, Pécsett, Szombathelyen és Budapesten, ökumenikus istentisztelet Debrecenben, találkozás a magyar fiatalokkal a Népstadionban, a szeminaristákkal a Mátyás-templomban, a betegekkel a budapesti Bazilikában, továbbá a tudomány és a művészet képviselőivel és a zsidó hitközségek delegációjával. Szent István ünnepén, a budapesti Hősök terén mondott miséjén mintegy kétszázezren vettek részt. A pápa beszédében kitért a Gorbacsov ellen előző nap elkövetett puccsra, és kifejezte reményét, hogy a demokrácia kibontakozását már semmiképpen sem lehet megállítani Oroszországban.
• augusztus 19.
  • Mihail Gorbacsov szovjet elnököt államcsínnyel elmozdítják hivatalából és helyét szükséghelyzeti bizottság veszi át.
  • A Észak-atlanti Tanács rendkívüli ülést tart figyelmeztetve a Szovjetuniót a súlyos következményekre, ha a reformfolyamat megszakadna.
• augusztus 20. – A moszkvai katonai puccs idején Észtország formálisan is kinyilvánította függetlenségét, újraélesztve az 1940 előtti államot.
• augusztus 21.
  • Megalakul az önálló Lettország.
  • Az Észak-atlanti Tanács külügyminiszterei a szovjet helyzetet vitatják meg, elítélik Mihail Gorbacsov alkotmányellenes eltávolítását és követelik a demokratikus reformok helyreállítását.
  • Mihail Gorbacsov szovjet elnök visszatér Moszkvába.
• augusztus 24. – Az Ukrán Köztársaság nemzeti ünnepe.
• augusztus 25.
  • Linus Torvalds elküldi levelét az egyik Minix levelezési listára, ezzel a Linux kernel terve nyilvánosság elé kerül.
  • Mihail Gorbacsov javasolja a Kommunista Párt feloszlatását és lemond a főtitkári funkcióról.
• augusztus 26. – Mihail Gorbacsov elismeri, hogy az elszakadni kívánó köztársaságok függetlenségi követeléseit már nem lehet megtagadni.
• augusztus 27. – A Moldovai Köztársaság függetlenségének napja.
• augusztus 28. – Mihail Gorbacsov elnök külügyminiszterré nevezi ki Borisz Pankin volt csehszlovákiai nagykövetet; a KGB-t megfosztja csapataitól és vizsgálatot rendel el a szervezet tevékenységeiről.
• augusztus 29. – A szovjet törvényhozás felfüggeszti az SZKP minden tevékenységét.

Szeptember

• szeptember 1. – Üzbegisztán kikiáltja függetlenségét.
• szeptember 5. – Moszkvában a Népi Küldöttek Kongresszusa feloszlása előtt átadja az alapvető hatalmat a köztársaságoknak.
• szeptember 8. – Népszavazás Macedóniában a függetlenségről.
• szeptember 17. – Észtország, Lettország és Litvánia belép az ENSZ-be.
• szeptember 20–21. – Taszár ad otthont az első magyarországi repülőnapnak.
• szeptember 22. – Koszovó kinyilvánítja függetlenségét, ezt azonban csak Albánia ismeri el.
• szeptember 25. – Az SPD 38,3% szavazattal győz a brémai választásokon és az FDP-vel illetve a zöldekkel közösen alakít kormányt.
• szeptember 27. – George Bush amerikai elnök bejelenti az USA atomfegyvereinek jelentős csökkentését és felszólítja a Szovjetuniót hasonló lépésre. (Az USA megsemmisíti összes földi indítású harcászati atomfegyvereit, továbbá leszereli a nukleáris robotrepülőgépeket a tengeralattjárókról és más hadihajókról.)

Október

• október 6.
  • Krakkóban tanácskozik a lengyel, a magyar és a csehszlovák külügyminiszter a NATO-ba történő belépés lehetőségeiről.
  • Mihail Gorbacsov szovjet elnök bejelenti, hogy felszámolják a szovjet rövid hatótávolságú nukleáris fegyverzetet és eltávolítják a harcászati nukleáris eszközöket a hajókról, a tengeralattjárókról és a földi támaszpontú haditengerészeti repülőgépekről.
• október 7. – Szlovénia és Horvátország bejelenti kilépését Jugoszláviából.
• október 15. – Bosznia-Hercegovina kinyilvánítja függetlenségét.
• október 17. – A NATO védelmi miniszterei az olaszországi Taorminában üléseznek, ahol bejelentik, hogy a NATO európai raktáraiban elhelyezett atomfegyverek számát 80%-kal csökkentik.
• október 21. – Egy jugoszláv katonai repülőgép gránátot dob Barcsra.
• október 28. – Antall József magyar miniszterelnök látogatást tesz a NATO központjában.
• október 30. – Madridban megnyílik az első középkeleti békekonferencia az USA és a Szovjetunió közös elnöksége alatt.

November

• november 2. – Csecsenföld kimondja elszakadását a Szovjetuniótól, és kikiáltja függetlenségét.
• november 3. – Szíria megkezdi első közvetlen tárgyalásait Izraellel.
• november 4. – Ronald Reagan megnyitja saját elnöki könyvtárát Simi Valleyben (Kalifornia). A megnyitón részt vesz George H. W. Bush, Jimmy Carter, Gerald Ford és Richard Nixon is. Ez volt az első eset, hogy 5 amerikai elnök találkozott egymással.
• november 4. – Elfogadják az ún. Zétényi–Takács-féle törvényjavaslatot, amely bizonyos esetekben visszamenőleges hatállyal megszünteti néhány súlyos bűncselekmény elévülését. A Fidesz és az MSZP képviselői a törvény ellen szavaznak, az SZDSZ képviselőinek többsége tartózkodik.
• november 6. – Kuvaitban kioltják az utolsó olajtüzet, amit Irak gyújtott meg az öbölháborúban.
• november 6. – Az észt alkotmányozó nemzetgyűlés olyan állampolgársági törvényt fogad el, amely a lakosság harmadát kitevő orosz kisebbséget hontalanná teszi, s megfosztja szavazati jogától.
• november 7. – Magic Johnson bejelenti, hogy pozitív HIV-tesztje miatt visszavonul a kosárlabdázástól.
• november 18. – A szerb csapatok által augusztus 26-a óta tartó Vukovár ostroma befejeződik, a várost védő horvátok a várost feladják.
• november 20. – Macedónia kikiáltja függetlenségét.
• november 23. – Tölgyessy Pétert a Szabad Demokraták Szövetségének elnökévé választják.
• november 26. – Lengyelország az Európa Tanács tagja lesz.
• november 28. – Dél-Oszétia deklarálja függetlenségét Grúziától.

December

• december 8. – Három volt szovjet tagköztársaság – Oroszország, Belarusz és Ukrajna – képviselői Minszkben megállapodnak a Független Államok Közösségének létrehozásában, a Szovjetunió helyett.
• december 9–10. – Az Európai Közösség állam- és kormányfői Maastrichtban elfogadják a gazdasági, pénzügyi és politikai unióról szóló szerződést.
• december 12–13. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság Brüsszelben tartja ülését.
• december 13. – Megalakul a Magyar Aerobik Szövetség (MAESZ).
• december 17. – Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Mihail Gorbacsov szovjet elnök megállapodik, hogy a hónap végéig lezajlik az átmenet a Független Államok Közösségébe.
• december 19. – A „Krajinai Szerb Köztársaság” kikiáltása.
• december 21. – A volt Szovjetunió 11 tagköztársaságának képviselői találkoznak Alma Ata-ban és megállapodást írnak alá az új FÁK létrehozásáról.
• december 23. – Az Izetbegović-kormányzat kéri Bosznia-Hercegovina nemzetközi elismerését az EK-től.
• december 23. – A Ferihegyi gyorsforgalmi úti merénylet
• december 24. – Formálisan is megszűnik a Szovjetunió azzal, hogy helyét az ENSZ-ben Oroszország veszi át.
• december 25. – Mihail Gorbacsov lemond az elnöki és a szovjet fegyveres erők legfelsőbb parancsnoki tisztségéről; Oroszország független köztársaság.

Az év témái

1991 a filmművészetben

• Terminátor 2 – Az ítélet napja = Terminator 2: Judgment Day (Arnold Schwarzenegger, Linda Hamilton, Edward Furlong)

1991 a zenében

• Dire Straits: On Every Street
• Dismember: Like an Ever Flowing Stream
• Enya: Shepherd Moons
• Guns N’ Roses: Use Your Illusion I
• Guns N’ Roses: Use Your Illusion II
• Karyn White: Ritual of Love
• Kispál és a Borz: Naphoz holddal
• Mariah Carey: Emotions
• Massive Attack : Blue Lines
• Metallica: Metallica
• Michael Jackson: Dangerous
• Nirvana: Nevermind
• Nofx: Ribbed
• Paula Abdul: Spellbound
• Pearl Jam: Ten
• Queen: Innuendo
• Queen: Greatest Hits II
• R.E.M.: Out of Time
• Red Hot Chili Peppers: Blood Sugar Sex Magik
• Roxette: Joyride
• Sepultura: Arise
• Tanita Tikaram: Everybody’s Angel
• Thalía: Mundo de Cristal
• U2 : Achtung Baby
• Van Halen: For Unlawful Carnal Knowledge

1991 a sportban

• Ayrton Senna 1988 és 1990 után megszerzi harmadik világbajnoki címét a McLaren istállónál.
• A Bp. Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub 12. bajnoki címe.

1991 a televízióban

• Elindul a magyar TV1-en a Walt Disney bemutatja című műsor.

Születések

Henry Surtees

Javier Fernandez

Turi Marcell

Jason Dolley

Austin Butler

Tyler Neitzel

• január 1. – Michelangelo Albertazzi, olasz labdarúgó
• január 16. – Barna Zsombor, magyar színész, a Barátok közt Petije
• január 27. – Hetényi Péter, magyar jégkorongozó
• január 28. – Calum Worthy, kanadai színész
• február 6. – Vlacsil Attila, magyar tornász
• február 10. – Emma Roberts, amerikai színésznő
• február 11. – Leung Chii Lin, maláj úszónő
• február 17. – Bonnie Wright, angol színésznő
• február 18. – Henry Surtees, angol autóversenyző († 2009)
• március 1. – Kovács Emese, magyar úszónő
• március 9. – Matthew Briggs, angol labdarúgó
• március 22. – Vecsernyés Dávid, magyar tornász
• március 31. – Jan Šebek cseh labdarúgó
• április 2. – Tang Tö-sang világbajnok kínai súlyemelő
• április 4.
  • Tolvai Renáta, magyar énekesnő
  • Jamie Lynn Spears, Britney Spears húga, amerikai színésznő
• április 10.
  • Amanda Michalka, amerikai színésznő
  • Kozma Dominik, magyar úszó
• április 15. – Javier Fernandez, spanyol műkorcsolyázó
• április 25. – Jordan Burt, amerikai színész
• május 4. – Brasch Bence, magyar énekes
• május 6. – Radványi Péter, magyar jégkorongozó
• május 9.
  • Barta Krisztina, jégtáncos
  • Stasia Rage, lett műkorcsolyázónő
• május 11. – Alex Nimely-Tchuimeni, angol labdarúgó
• május 15. – Turi Marcell, magyar műugró
• június 7. – Tálas Bence, magyar tornász
• június 18. – Danil Privalov, azeri műkorcsolyázó
• június 26. – Christoph Beranek, osztrák labdarúgó
• június 28. – Vastag Tamás, magyar énekes
• július 5. – Jason Dolley, amerikai színész
• július 7. – Devon Alan, amerikai színész
• július 14. – Tompa Orsolya, magyar úszónő
• július 24. – Lin Jüe, kínai műugró
• augusztus 3. – Kardos Eszter, magyar színésznő
• augusztus 16. – Evanna Lynch, ír színésznő
• augusztus 17. – Austin Butler, amerikai színész-énekes
• augusztus 19. – Nathan Lopez, fülöp-szigeteki színész
• szeptember 4. – Carter Jenkins, amerikai színész (a „Surface” »« „A mélység fantomja” című sorozat Miles Bennettje)
• szeptember 5. – Skandar Keynes, angol színész
• szeptember 19. – Tyler Max Neitzel, amerikai színész
• szeptember 20. – Csillag Tünde, magyar tornász
• szeptember 24. – Szegleti Szabolcs labdarúgó, a Z. Becsali Tungsram LSE ifjúsági keretének tagja
• szeptember 25. – Alessandro Crescenzi olasz labdarúgó
• október 4.
  • Cole Hawkins, amerikai színész
  • Vadászfi Ákos, magyar tornász
• október 16. – Milica Ostojić, szerb úszónő
• október 18. – Tyler Posey, amerikai színész
• november 1. – Csiang Jü-jüan kínai tornász
• november 17. – Gale Agbossoumonde, amerikai labdarúgó
• december 1. – Szun Jang, kínai úszó
• december 2. – Berta Richárd László labdarúgó, a Z. Becsali Tungsram LSE ifjúsági csapatának tagja
• december 10. – Vang Meng, kínai műkorcsolyázó
• december 12. – Dyllan Christopher, amerikai színész
• december 21. – Sors Tamás, magyar paralimpiai úszó

Halálozások

• január 11. – Carl David Anderson, Nobel-díjas amerikai kísérleti fizikus (* 1905)
• január 17. – V. Olaf norvég király (* 1903)
• január 25. – Bajor Andor, író, költő, humorista (* 1927)
• február 4. – Bartha Károly, olimpiai bronzérmes úszó (* 1907)
• február 9. – id. Szlávics László, ötvös, szobrászművész (* 1927)
• február 12. – Krassó György, politkus, újságíró (* 1932)
• március 2. – Serge Gainsbourg, francia költő, zeneszerző, énekes, színész, filmrendező (* 1928)
• március 12. – William Heinesen, dán nyelven alkotó feröeri író (* 1900)
• március 13. – Kántás Károly Kossuth-díjas geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásba (* 1912)
• március 29. – Leo Fender, rádiómérnök, hangszertervező (* 1909)
• március 29. – Guy Bourdin, francia fotográfus, a 20. század második felének egyik legjelentősebb divat- és reklámfotósa (* 1928)
• április 3. – Graham Greene, író (* 1904)
• április 8. – Csengey Dénes, író (* 1953)
• május 15. – Gerevich Aladár, többszörös olimpiai bajnok vívó (* 1910)
• május 21. – Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök (* 1944)
• június 3. – Anna Margit magyar festőművésznő (* 1913)
• június 6. – Stan Getz, jazz zenész (* 1927)
• július 24. – Borbás Máté honvéd vezérőrnagy (* 1916)
• augusztus 5. – Honda Szóicsiró, a japán autógyártás úttörője (* 1906)
• augusztus 23. – Nemes Nagy Ágnes, Kossuth-, József Attila-, és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító (* 1922)
• szeptember 28. – Miles Davis, jazz-zenész (* 1926)
• október 24. – Gene Roddenberry, amerikai forgatókönyvíró (* 1921)
• november 4. – Bágya András, magyar zeneszerző, zenei rendező (* 1911)
• november 5. – Robert Maxwell, angol sajtómágnás, a „Magyar Hírlap” és az „Esti Hírlap” többségi tulajdonosa (* 1923)
• november 9. – Yves Montand (er. Ivo Livi), olasz származású francia színész, sanzonénekes, előadóművész (* 1921)
• november 14. – Tony Richardson, Oscar-díjas angol filmrendező, író (* 1928)
• november 18. – Gustáv Husák, szlovák kommunista politikus, 1975 és 1989 között Csehszlovákia államfője (* 1913)
• november 23. – Klaus Kinski, színész, rendező (* 1926)
• november 24. – Freddie Mercury, énekes (* 1946)
• november 24. – Eric Carr, dobos (* 1950)
• november 25. – Klaus Barbie egy SS-Hauptsturmführer, katona és Gestapo-tag volt (* 1913)
• november 27. – Hadics László, Jászai Mari-díjas magyar színész, kiváló művész (* 1927)
• november 29. – Ralph Bellamy, amerikai színész (* 1904)
• december 5. – Roy Welensky, a Közép-afrikai Föderáció miniszterelnöke (* 1907)
• december 6. – Aczél György kommunista politikus (* 1917)
• december 16. – Vas István, költő, író (* 1910)

Nobel-díjak

Fizikai	Pierre-Gilles de Gennes
Kémiai	Richard R. Ernst
Orvosi-fiziológiai	Erwin Neher, Bert Sakmann
Irodalmi	Nadine Gordimer
Béke	Ang Szán Szu Csí
Közgazdasági	Ronald Coase