Düsseldorf

	Düsseldorf
; Düsseldorf címere	; Düsseldorf zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Düsseldorf
Járás	Regierungsbezirk Düsseldorf (1929–)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1135
Polgármester	Stephan Keller (CDU)
Irányítószám	40210–40629
Körzethívószám	02104; 0211; 0203;
Rendszám	D
Testvérvárosok	Lista Chemnitz (1988–); Reading (1988–); Haifa (1988–); Varsó (1989–); Csungking (2004–); Palermo (2016. március – ); Csiba (2019–); Csernyivci (2022–); Moszkva (1992–2022);
	Népesség
Teljes népesség	629 047 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	2 692 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	35 m
Terület	217 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 13′ 52″, k. h. 6° 46′ 21″Koordináták: é. sz. 51° 13′ 52″, k. h. 6° 46′ 21″
	Düsseldorf Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Düsseldorf weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Düsseldorf témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa. Németország egyik legnagyobb és legfontosabb városa. Jelentős közlekedési csomópont és pénzügyi központ.

Fekvése[szerkesztés]

A szűkebb értelemben vett Ruhr-vidék délnyugati előterében, a Rajna mentén fekszik: nagyobbik része (mintegy 25 km hosszan) a jobb, kisebbik a bal parton.

Szomszédai:

délen
- Langenfeld és
- Monheim am Rhein,
keleten
- Mettmann,
- Erkrath és
- Hilden
északon
- Duisburg és
- Essen
- Ratingen,
nyugaton
- Dormagen,
- Neuss és
- Meerbusch

Közlekedés[szerkesztés]

Alapvetően fontos közlekedési gócpont, ahol öt vasútvonal fut össze. Három kikötője van a Rajnán. Düsseldorfé a harmadik legforgalmasabb német repülőtér.

Autópályái:

A3 (E35),
A44,
A46,
A52,
A59.

Népesség[szerkesztés]

584 217 lakosa volt 2008-ban. Az 1995-ös népszámlálás idején az akkor 572 ezer lakosú város lakóinak 15,5%-a külföldi volt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének jelentése: düsseli falu a város mellett a Rajnába ömlő Düssel folyócskára (Düsselbach) utal. Ennek egyik, Joachim Neander prédikátorról elnevezett völgyében találták meg a neandervölgyi ember maradványait. Régi nevei: Düsseldorpe, Düsseldorp, Duseldorp.

Története[szerkesztés]

Düsseldorfot először 1159-ben említi egy pápai okirat.
1288–ban Berg grófja városi rangra emelte.
1511-től a Berg grófság, a Berg és Jülich hercegség, majd az Alsó-rajnai nagyállam székhelye volt.
1609-ben a Pfalz–Neuburg család (a neuburgi palotagróf) birtokába került.
Ezután sok csapás érte
- előbb a harmincéves háborúban (1618–1648),
- majd a spanyol örökösödési háborúban (1701–1714),
de II. János Vilmos fejedelem (1690–1716) alatt újjáépítették (de a népszerű „Jan Wellem” fia elköltöztette székhelyét a városból).
1794-ben a francia tüzérség jórészt lerombolta.
1795–1801 között Franciaországhoz tartozott.
1801-ben Bajorország kapta meg.
1805-től 1813-ig Düsseldorf volt a Napóleon által létrehozott Berg nagyhercegség székhelye.
1814-ben Poroszországhoz csatolták.
1838-ban itt avatták föl az első német vasútvonalat (Düsseldorf–Erkrath), ami a kibontakozó kőszénbányászattal együtt jelentősen hozzájárult a város gazdasági fejlődéséhez.
Az 1870-es években egyre fontosabbá vált a vas- és acélipar, ami gyors kereskedelmi és gazdasági fellendülést hozott a városnak.
A második világháborúban rengeteg épületét lerombolták, köztük értékes műemlékeket is.
A háború után a város hamarosan új erőre kapott;
1946-tól Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa.

Gazdaság[szerkesztés]

Ipara a 19. század végén[szerkesztés]

A nagy ipari fellendülés eredményeként elsősorban a kohó- és gépipar:

vasúti járműipar,
gépgyártás,
vaskohászat,
fémtömegcikk gyártás,
épületgépészeti cikkek stb. gyártása

fejlődött.

Emellett jelentős volt még:

pamutszövés és -fonás,
bőrgyártás,
sörgyártás,
likőrgyártás,
kőolajipar,
bútorgyártás,
üvegipar,
festékgyártás.

Gazdasága a 21. század elején[szerkesztés]

Düsseldorf Németország legnagyobb nagyvárosi régiója, a Rajna–Ruhr-vidék egyik gazdasági központja. A Düsseldorfi Vásár évről évre számos fontos nemzetközi rendezvénynek ad otthont. Fontosabb, évről évre ismétlődő rendezvények:

ComPaMED nemzetközi egészségügyi világfórum,
EuroCIS kereskedelmi információs és biztonságtechnikai vásár,
Euroshop POS marketing vásár,
Hogatec,
Medica Düsseldorf,
Nemzetközi Vizuális Reklámtechnikai Szakvásár,
OMD Online Marketing Düsseldorf,
ProWein Düsseldorf borászati és szeszesitalvásár,
GDS: cipők és bőráruk nemzetközi szakvására,
Beauty International kozmetikai szakvásár,
IMA: játék- és árusító automaták nemzetközi szakvására,
Boot - Düsseldorf Nemzetközi hajó- és csónakkiállítás,
HMD Herrenmode Düsseldorf nemzetközi férfidivat vásár,
CPD Düsseldorf nemzetközi divatvásár,
TOP HAIR INTERNATIONAL nemzetközi fodrász szakvásár

stb.

Düsseldorf a divat (egyik) németországi fellegvára.

Düsseldorf Frankfurt am Main után Németország második legnagyobb pénzügyi központja. Itt van több nemzetközi nagyvállalat:

Metro AG,
ThyssenKrupp,
E.ON,
Rheinmetall,
Henkel,
Degussa,
NRW.BANK,
WestLB,
E-Plus,
Vodafone Deutschland,
ERGO Versicherungsgruppe stb.

székhelye. Itt alakult ki a kontinentális Európa legnépesebb (kb. 8 000 fős) japán kolóniája.

Ipar[szerkesztés]

Düsseldorf a német hadiipar fellegvára.
Egyéb nehézipar:
- vaskohászat,
- nehézgépgyártás (bányagépek, kohászati és erőművi berendezések, szerszámgépek),
- járműgyártás (vasúti és közúti),
- kőolajvegyipar.
Könnyűipar:
- üveggyártás.
Elektronikai ipar.

Lakosság[szerkesztés]

Év	Lakosság (fő)
1632	5000
1703	8573
1792	18 794
1834. december 1. ¹	21 421
1840. december 1. ¹	22 477
1855. december 3. ¹	29 085
1858. december 3. ¹	38 765
1861. december 3. ¹	37 900
1864. december 3. ¹	44 300
1867. december 3. ¹	63 400
1871. december 1. ¹	69 365
1875. december 1. ¹	80 695
1880. december 1. ¹	95 458
1885. december 1. ¹	115 190

Év	Lakosság (fő)
1890. december 1. ¹	144 642
1895. december 2. ¹	175 985
1900. december 1. ¹	213 711
1905. december 1. ¹	253 274
1910. december 1. ¹	358 728
1916. december 1. ¹	354 747
1917. december 5. ¹	374 770
1919. október 8. ¹	407 338
1925. június 16. ¹	432 633
1933. június 16. ¹	498 600
1939. május 17. ¹	541 410
1945. december 31.	392 316
1946. október 29. ¹	420 909
1950. szeptember 13. ¹	500 516

Év	Lakosság (fő)
1956. szeptember 25. ¹	654 850
1961. június 6. ¹	702 596
1965. december 31.	698 007
1970. május 27. ¹	663 586
1975. december 31.	664 336
1980. december 31.	590 479
1985. december 31.	561 686
1987. május 25. ¹	563 531
1990. december 31.	575 794
1995. december 31.	571 030
2000. december 31.	569 364
2005. december 31.	577 416
2008. december 31.	584 217
2009. december 31.	586 217

¹ népszámlálás

Városrészei[szerkesztés]

Történelmi városrészek:
- Kaiserswerth,
- Óváros (Altstadt),
- Újváros (Neustadt),
- Károlyváros (Karlstadt),
- Frigyesváros (Friedrichsstadt).
A Rajna bal partján:
- Lörick,
- Heerdt,
- Niederkassel,
- Oberkassel.
Új városrészek:
- Angermund,
- Benrath,
- Bilk,
- Derendorf,
- Düsseltal,
- Eller,
- Flehe,
- Flinger Nord,
- Flinger Süd,
- Garath,
- Gerresheim,
- Golzheim,
- Grafenberg,
- Hamm,
- Hellerhof,
- Himmelgeist,
- Holthausen,
- Hubbelrath,
- Itter,
- Kalkum,
- Lichtenbroich,
- Lierenfeld,
- Lohausen,
- Ludenberg,
- Medienhafen,
- Mörsenbroich,
- Oberbilk,
- Pempelfort,
- Rath,
- Reisholz,
- Stockum,
- Unterbach,
- Unterbilk,
- Unterrath,
- Urdenbach,
- Vennhausen,
- Volmerswerth,
- Wersten,
- Wittlaer.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres bevásárló utcája a Königsallee (vagy ahogy a helyiek hívják: Kö – Németország leghíresebb és valószínűleg legdrágább vásárlóutcája).
Hofgarten – régi erődítmények helyén kiépített sétahely.
A régi erődítmények egyedüli maradványa a Berger-kapu.
A Rajna partján kialakított sétányon (Rheinuferpromenade) platánfák sorakoznak.
A város főtere a Vásártér (Marktplatz). Itt áll:
- az 1567–88 között épített régi városháza (Rathaus),
- Jan Wellem választófejedelem (1658–1716) lovasszobra.
Egy másik jelentős tér a Burgplatz. Itt áll:
- a Schlossturm,
- a ferde tornyáról híres Szent Lambert-templom (Lambertuskirche, 1288–1394). Az épület gótikus, tornya román stílusú. Bent a templomban temették el a két utolsó clevei herceget.
A Cornelius-téren (Cornelius-platz) áll:
- Peter von Cornelius szobra és
- egy szökőkút,
a Schadow-téren (Schadow-platz) láthatjuk Johann Gottfried Schadow mellszobrát
További, jelentősebb templomai:
- Johanneskirche evangélikus templom (1881),
- Kreuzherrenkirche (15. századi, gótikus),
- jezsuita templom, két választófejedelem síremlékével,
- Szent András-templom (1622–29),
- 18. századi a Szent Maximilian katolikus templom.
- a város Benrath negyedében álló Szent Cecília templom katolikus zarándokhely.
Kastélyok, paloták:
- A késő barokk stílusú, rózsaszínűre festett Benrath kastélyt (Schloss Benrath) Nicolas de Pigage építette 1755–73 között. Egyike Németország legnagyobb barokk kastélyainak. Csaknem hatvan hektáros parkjának egy része francia barokk, más része angol stílusú. A kastély mögött egy mesterséges tó vize hullámzik.
- Rőtszakállú Frigyes palotája.
- A Jäger-kastély akkor kapta a nevét, amikor még a választófejedelem vadászkastélya volt. Később rezidenciává rendezték be. Napóleon ezt az épületet választotta otthonául abban a négy napban, amit Düsseldorfban töltött. Ma a Várostörténeti Múzeum és a Goethe Múzeum van benne.
A düsseldorfi egyetemet (Heinrich Heine Egyetem) 1965–ben alapították, de művészeti akadémia már 1767 óta működik itt.
Düsseldorfban áll az első német felhőkarcoló, a Wilhem–Marx–Haus (1924).
A tartomány miniszterelnökének székhelye az 1998-ban épült, 73 m magas Stadttor (Városkapu) irodaházban van.
A tartomány parlamentjét (Landtag) ugyancsak egy modern épületegyüttesben helyezték el.
A Medienhafen városrészben 1999-ben emelt épületcsoportot Frank Gehry tervezte.
A 240,5 méter magas Rheinturm tévétorony 170 m magasan kialakított kilátó teraszáról az egész város belátható.
A városban 18 múzeum van. A fontosabbak:
- A várostörténeti gyűjteményt az 1752–63 között épült Vadászkastélyban rendezték be.
- Észak-Rajna-Vesztfáliai Tartományi Múzeum gazdag Klee-gyűjteménnyel és Joseph Beuys számos alkotásával.
- A tartományi gyűlés korábbi székhelyén, a 19. században emelt Ständehausban ma művészeti gyűjtemény látható.
- A város híres szülötte, Heinrich Heine műveit és a költőről szóló könyveket a városi könyvtárban gyűjtötték össze.
- A Schulstrassén van a Hetjens Múzeum (Német Kerámiamúzeum),
- Land–múzeum,
- Hofgärtnerhaus színházművészeti múzeum
- Goethe-múzeum, Németország Weimar és Frankfurt am Main után harmadik leggazdagabb Goethe-gyűjteményével
- a festőakadémia (Királyi Művészeti Akadémia) rézmetszet-, gipsz-, öntvénygyűjteménye,
- a műcsarnokban főleg déli festők képeit gyűjtötték össze,
- a történelmi múzeum,
- a műipariskola iparmúzeuma.
- Filmmúzeum (Filmmuseum).
A Rajna kanyarjában van az emiatt sajátosan kunkorodó Majomsziget.
Botanikus kert.
A Nordpark látnivalói:
- japánkert,
- vízi állatkert (Aquazoo).
Aktuális nevezetesség:
- Die Toten Hosen punkrock zenekar,
- Fortuna Düsseldorf egyszeres német bajnok és háromszoros kupagyőztes labdarúgócsapat.

Düsseldorf jelképe[szerkesztés]

A város jelképe egy cigánykereket hányó fiúcska, akinek ábrázolásaival lépten-nyomon találkozhatunk.

E mutatvány hagyománya a várost felvirágoztató II. János Vilmos választófejedelem (Johann Wilhelm) uralkodása idején alakult ki – őt a nép egyszerűen Jan Wellemnek hívta. A legenda szerint Jan Wellem esküvője után hazafelé menet leesett a hintójának egyik kereke. Ekkor egy tízéves fiúcska hüvelykujját a kerékagyba dugva megtartotta a kereket, a szabad kezével pedig cigánykereket hányt, így haladt a hintó mellett. A hintó a nászmenet élén épségben a kastélyba érkezett, a fejedelem pedig aranydukáttal jutalmazta meg a fiút.

Ennek emlékére a város napján most is cigánykerékhányó versenyeket tartanak, és a győztesek pénzjutalmat kapnak.

Híres düsseldorfiak[szerkesztés]

1832–35 között itt volt zeneigazgató Felix Mendelssohn Bartholdy.
1850–54 között itt volt városi karmester Robert Schumann.
Düsseldorfban született Heinrich Heine.
A művészeti akadémián tanult, majd tanított, e városban is halt meg Andreas Achenbach (1815–1910) német tájképfestő. Egyik főműve, A Hardangerfjord Bergennél is itt tekinthető meg.
1931-ig, amíg a nácik el nem bocsátották állásából, itt dolgozott és alkotott Paul Klee.
Itt született Jürgen Habermas.

Gasztronómia[szerkesztés]

Nevezetes barna sörei:

„Hannen”,
„Schlösser Alt”

A 19. század közepén a német sörfőzők többsége áttért az új stílusú, úgynevezett alsó erjesztésű (lager) sörök főzésére, Düsseldorfban és környékén megtartották a hagyományt: errefelé mindmáig az alt – azaz az „öreg” – sörök népszerűek.

Az alt rokonához, az angol ale-hez hasonlóan felső erjedésű sör. A düsseldorfi sörfőzők szerint a sör akkor dúsul, ha hosszabb ideig hideg helyen tárolják, mert az alacsony hőmérsékleten tisztul, és utána kevésbé karcos. Így hát az altbiert déli rokonához, a kölschhöz hasonlóan melegen erjesztik, és utána egy-két hónapig hidegben érlelik, pihentetik.

Mindezért a bronz- vagy sötét rézszínű düsseldorfi altok karaktere teljesen különbözik a megszokott sörfajtákétól: finoman kesernyés, és egyúttal savanykás, erőteljes malátaízzel.

A legnagyobb gyártók: