Berg hercegség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilmos bergi gróf (1360–1380) ezüstpénze
Berg címere

Körülbelül 1100-tól 1380-ig grófság, majd 1423-ig hercegség (Ducatus Montensis) a Rajna jobb partján; az Alsó-Rajnai Birodalmi Kerület része. 1423-tól Berg és Jülich hercegség. Szomszédai:

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népvándorlás után frankok telepedtek le itt; a kereszténység 700 körül vették fel. Berg grófjainak elődjei Deutz és Werden apátságok várnagyai voltak; Berg urát először 1101-ben kelt okiratban nevezik grófnak; Berg első gróf I. Adolf. Családjának férfiága 1222-ben kihalt, és ekkor a grófságot Limburgi Henrik, III. Adolf bergi gróf veje kapta meg. 1348-ban ismét kihalt a család férfiága, és a grófságot Jülich hercegének fia, Gerhard örökölte.

Gerhard fiát, II. Vilmost 1380-ban Vencel német király herceggé emelte, és ezzel Berg hercegség lett. 1423-ban I. Adolf birtokaihoz csatolta Jülich hercegséget: ez időtől a XIX. század elejéig a két terület egy hercegség maradt:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]