Chemnitz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Chemnitz | |
|---|---|
 |
|
 |
 |
|
|
|
| Ország | Németország |
| Tartomány | Szászország |
| Kormányzati kerület | Chemnitz |
| Kerület | szabad város |
| Alapítás éve | 1143 |
| Népesség | 243 733 (2007. feb. 28.) |
| Terület | 220,85 km² |
| Népsűrűség | 1104 fő/km² |
| Tengerszint feletti magasság | 267 m |
| Koordináták | |
| Irányítószám | 09001-09247 |
| Körzeti hivószám | 0371 |
| Rendszámtábla kód | C |
| Polgármester | Barbara Ludwig (SPD) |
| Honlap | www.chemnitz.de |
Chemnitz [ˈkʰɛmnɪʦ] (1953–1990 között: Karl-Marx-Stadt) város Kelet-Németországban, Nyugat-Szászországban, az Érchegység északi lábánál. 245 000 lakosával Lipcse és Drezda után Szászország harmadik legnépesebb városa, az azonos nevű kormányzati körzet székhelye és a 3,5 milliós Szász-Háromszög része.
A várost írásos forrásban először 1143-ban említik. Népessége 1883-ra már elérte a 100 000 főt, a XX. század elejére Németország egyik legfontosabb iparvárosává fejlődött. 1953-ban Marx Károly nevét vette fel a város, majd az újraegyesítés után eredeti nevén szervezték körzeti jogú várossá.
Chemnitz ma Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja. Gazdaságának alapját a szolgáltatószektor és az ipar képezi. A tudományos élet a Chemnitzi Műszaki Egyetem körül összpontosul.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Etimológia
Chemnitz város nevét a rajta keresztülfolyó Chemnitz folyóról kapta, amely a Zwickauer Mulde egyik kis mellékfolyója. Maga a „Chemnitz” szó a szorb „Kamjenica” szóból ered, melynek jelentése „köves patak”. Cseh neve (Saská) Kamenice, a szorbok Kamjenica nevet használják.
[szerkesztés] Földrajz
Chemnitz az Érchegység-medencében fekszik mintegy 300 méterrel a tengerszint felett, délről az Érchegység nyúlványai, északról a Közép-szász dombság határolja. A várost átszelő Chemnitz folyó széles völgyet vájt ki, amely kedvezett a település kialakulásának. A folyó két nagyobb patak (keletről a Zwönitz, nyugatról a Würschnitz) összefolyásából jön létre, emellett számos kisebb patak táplálja.
Chemnitz geológiai bázisát három nagyobb egységre lehet osztani. Az északi és északkeleti városrészek a Közép-szász dombság Glauchau és Döbeln közötti területéről benyúló granulithegységen fekszenek, melynek kőzete, a granulit, prekambriumi üledékes kőzetek metamorfózisával keletkezett. Ez az északi-északkeleti földrajzi egység további részekre tagolódik, úgy mint: Auerswaldi löszdombság, alsó Chemnitz-medence, Wittgensdorfi lösztábla és Röhrsdorfi paladombság.
A városon az itt 7-8 kilométeresre szűkülő Érchegység-medence északkelet-délnyugat irányban húzódik keresztül. A medencében található a Beutenberg (420,9 m), mely északkeletről határolja a várost. A medence uralkodó kőzettípusa a felső-karbon és alsó-perm idejéből származó üledékes kőzetek mellett a tufa és a löszagyag. Részegységei: Zschopau-Hochtalboden, Kohlung-tábla, Zeisigwald-Struth-dombság, Chemnitz-völgy, Chemnitz-Terrassenriedel, Siegmar-Bornai dombvidék, Neukircheni dombság és Alsó-Würschnitz-völgy.
Az Érchegység északi lejtőinkek jellegzetes geológiai formája Chemnitz környékén mutatkozik meg a legtisztábban. Ebben az eubai Galgenberg hegy (471 m) és a klaffenbachi Adelsberg (508 m) vonalától délre eső földtani egységben az agyagpalajellegű fillit és az ártéri üledékek uralkodnak. Ez a Zwönitz és Würschnitz völgyei által szabdalt lépcső 500-550-méteres magasságot ér el a Chemnitz folyó összefolyásától délnyugatra. Itt található a város legmagasabb pontja, a Klaffenbacher Höhe (523 m). A terület tovább tagolható a következő földrajzi egységekre: Érchegység északi határlépcső, Alsó-Zwönitz-völgy, harthaui Würschnitz-völgy, berbisdorfi Riedelgebiet, dittersdorfi Riedelgebiet.
Miután több települést is a városhoz csatoltak, Chemnitznek nincs egységes településszerkezete. A mindenekelőtt keleten jellemző falusias városrészek elkülönülnek a belvárostól, míg az nyugaton a városhatáron is túlnyúlik Limbach-Oberfrohna és Hohenstein-Ernstthal irányába.
[szerkesztés] Szomszédos települések
Chemnitzet a következő városok és községek határolják (északkeletről indulva az óramutató járásának megfelelően):
- Freiberg körzetben: Niederwiesa, Flöha és Augustusburg
- Mittlerer Erzgebirgskreis körzetben: Gornau és Amtsberg
- Stollberg körzetben: Burkhardtsdorf és Neukirchen
- Chemnitzer Land körzetben: Oberlungwitz, Hohenstein-Ernstthal, Callenberg, Limbach-Oberfrohna és Niederfrohna
- Mittweida körzetben: Hartmannsdorf, Burgstädt, Lichtenau és Frankenberg
[szerkesztés] Városrészek
Chemnitznek 39 városrésze van. Ezek közül nyolc (nevezetesen: Einsiedel, Euba, Grüna, Klaffenbach, Kleinolbersdorf-Altenhain, Mittelbach, Röhrsdorf és Wittgensdorf) a szászországi településrendelet 65-68. paragrafusa értelmében egyúttal helység is. Ezeket a településrészeket a kilencvenes években, az utolsó bővítés alkalmával csatolták Chemnitzhez, emiatt élveznek különleges jogokat a többi településrésszel szemben: saját tanácsuk van lélekszámtól függően 10-16 taggal és egy elnökkel. Feladatuk elsősorban a helyiséggel kapcsolatos ügyek meghallgatása, a végső döntés joga azonban Chemnitz város tanácsáé.
A városrészek hivatalos számozásának elve a következő:
- A belső városrészek jele 01 (Zentrum) és 02 (Schloßchemnitz)
- Az egyes városrész-fürtökhöz tartozó tízes helyiérték az óramutató járásának megfelelően nő
- Ezen belül az egyes városrészekhez tartozó egyes helyiérték a városhatár felé nő
| A városrészek és hivatalos számozásuk: Adelsberg (25) |
Kleinolbersdorf-Altenhain ¹ (26) Lutherviertel (22) ¹ egyúttal helyiség is |
[szerkesztés] Időjárás
Chemnitz a mérsékelt öv nedves kontinentális éghajlati zónájába esik. 1961 és 1990 közötti mérési átlagot alapul véve június és július a legmelegebb hónap 16,6 és 16,4 °C havi átlag középhőmérséklettel; ugyanez az érték januárban a legalacsonyabb (1,2 °C). Az évi középhőmérséklet 7,9 °C. A napi középhőmérséklet januárban 0 és -2 °C, júliusban 16 és 18 °C közé esik. A napsütéses órák száma évente átlagosan 1530 óra, júliusban 200 óra, így ez a legnapsütésesebb hónap.
Mivel a város az Érchegység uralkodó szélirány felőli oldalán fekszik, a csapadék mennyisége viszonylag magas. Az éves csapadékmennyiség 650-800 mm közötti. Küchwaldban (Schloßchemnitz városrész) a fenti időintervallumban 775 mm volt az éves csapadékátlag. A legcsapadékosabb hónap június (85-90 mm), a legszárazabb február (35-45 mm).
[szerkesztés] Történelem
[szerkesztés] Politika
[szerkesztés] Gazdaság és infrastruktúra
[szerkesztés] Kultúra és látnivalók
[szerkesztés] Sport
Németország-portál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
