Mali

Mali Köztársaság
République du Mali Mali ka Fasojamana
Mali zászlaja Mali címere
Nemzeti mottó: Un peuple, un but, une foi (franciául: Egy nép, egy cél, egy hit Nemzeti himnusz: Pour l'Afrique et pour toi, Mali
Fővárosa	Bamako
Államforma	köztársaság
Vezetők
Államfő	Amadou Toumani Touré
Miniszterelnök	Modibo Sidibé
Hivatalos nyelv	francia, bambara
Függetlenség	Franciaországtól
kikiáltása	1960. szeptember 22.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	67
Becsült	12 291 529 fő (2005)
Rangsorban	67
Népsűrűség	10,9 fő/km²
GDP	2005
Összes	13 532 millió USD (129)
Egy főre jutó	444 USD
Földrajzi adatok
Terület	1 240 000 km²
Rangsorban	23
Víz	1,6%%
Időzóna	GMT (UTC0)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel	RMM
Hívószám	223
Internet TLD	.ml
Nyugat- Szahara Algéria Niger N. Benin T. Burkina Faso Ghána Elefántcsontp. Guinea S. L. Szenegál Mauritánia BAMAKO Taoudenni Timbuktu Kidal Gao Kayes Mopti Koulikoro Ségou Sikasso Niger S   z   a   h   a   r   a

Mali nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.

Földrajz

Mali domborzati térképe

Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja. Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán. Északon az algériai Ahaggar-masszívum határolja. Ez egy 1000 méter magas hegyrendszer. A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.

Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).

Éghajlat

Az északi részen a forróság szinte elviselhetetlen egy európai számára. A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.

A csapadék mennyisége 20 mm. Néha előfordul, hogy egy évben 250 mm is hull. Az eső általában 10-12 hónapig nem esik.

A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől december elejéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.

Élővilág, természetvédelem

Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.

Nemzeti parkjai

Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.

Természeti világöröksége

• Bandiagara szirtjei - azonos terület a Dogonok földje nevű kulturális világörökséggel.

Története

Az 5. században Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom. A fővárosa Koumbi Saleh volt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongai Birodalom vette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el. Amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.

A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.

Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez. Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban.

Államszervezet és közigazgatás

Politikai pártok

Timbuktui utcakép

• ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali)
• CCD
• PARENA
• UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien)
• US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain)

Elnökök

• 1960—1968: Modibo Keita
• 1968—1991: Moussa Traoré
• 1991—1992: Amadou Toumani Touré
• 1992—2002: Alpha Oumar Konaré
• 2002 óta: Amadou Toumani Touré

Közigazgatási felosztás

Az országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja. Gao Kayes Kidal Koulikoro Mopti Ségou Sikasso Timbuktu (franciául Tombouctou) Bamako körzet

Népesség

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara (30%, malinké, fulani (fulbe, peulh), sarakolé (maraka), songhai, soninké, bobo, bozo, minianka, senufo, dogon, khassonké, tuareg, mauren, dioula, és kis létszámú arab.

A lakosság 81%-a (a 15 év felettieket nézve) analfabéta. Minden második ember jut csak tiszta ivóvízhez. A várható életkor 48 év.

Az ország hivatalos nyelve a francia. Ezenkívül a lakosság beszél dogon, arab, fulfulde, szongai, szoninke és szenufo nyelven.

Djenné mecsete

A lakosság 100%-a muzulmán. A lakosság rendkívül színes. Több mint harmada harminckét százaléka bambara, tíz százaléka szenufo, kilenc százaléka fulbe, hét százaléka szoninke, a maradék negyvenkét százalék szongáj, tuareg, szarakode stb. Forrás: Navigátor Világ Atlasz Kossuth kiadó 2011.

Gazdasága

Általános adatok

Mali a világ egyik legszegényebb országa. Az elkezdett reformok és az afrikai frank 1994-es 50%-os leértékelése következtében a gazdaság növekedésnek indult. 1996-98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság délen, a Niger és a Szenegál folyók mellett összpontosul (az ország 2%-án). A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség tizede nomád életmódot folytat.

Ipar

Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál legfőbb exportcikke, a gyapot árának világpiaci változásaira.

Kultúra

Bamako

Kulturális intézmények

kulturális világörökség

Maliban helyi államok sokkal az európai hódítás előtt keletkeztek. Ezekben sajátos „szudáni” építészet alakult ki. Ez a kulturális örökség indokolja, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánította a következő helyeket:

• Dzsenné óvárosa;
• Timbuktu mecsetei, mauzóleumai és templomai;
• Dogonok földje;
• Askia síremléke. (Askia vagy aszkija a Szonghai Birodalom uralkodóinak címe volt, majd az uralkodó dinasztia tagjainak családnevévé vált).

Ünnepek

Dátum	Ünnep
január 1.	Újév
január 20.	A hadsereg napja
március 26.	Moussa Traoré rezsimjének mártírjai
május 1.	A munka ünnepe
május 25.	Afrika-nap, az Afrikai Egységszervezet (OAU) megalapításának emléknapja
szeptember 22.	A függetlenség napja
december 25.	Karácsony

Lásd még

• Budapest–Bamako-rali
• Salif Keita, afro-pop énekes

Források

• A Tudás Fája
• A Világ országai (Nyír – Karta Bt., 2004) ISBN 963-9516-64-3

Külső hivatkozások

• Mali.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Mali bankjegyek