Mali

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mali Köztársaság
République du Mali
Mali ka Fasojamana
 Mali zászlaja
Mali zászlaja
 Mali címere
Mali címere
Nemzeti mottó: Un peuple, un but, une foi
(franciául: Egy nép, egy cél, egy hit)
Nemzeti himnusz: Pour l'Afrique et pour toi, Mali
LocationMali.svg

Fővárosa Bamako
é. sz. 17°, ny. h. 4°
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Ibrahim Boubacar Keita
Miniszterelnök Oumar Tatam Ly
Hivatalos nyelv francia, bambara
Függetlenség Franciaországtól
kikiáltása 1960. szeptember 22.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 67
Becsült 14 517 176 fő (2009)
Rangsorban 67
Népsűrűség 11,7 fő/km²
GDP 2012
Összes 10 319 millió USD (129)
Egy főre jutó 631 USD
Földrajzi adatok
Terület 1 240 000 km²
Rangsorban 23
Víz 1,6%%
Időzóna GMT (UTC0)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XOF)
Nemzetközi gépkocsijel RMM
Hívószám 223
Internet TLD .ml

térkép szerkesztése

Mali nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt Francia-Szudán néven. Mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mali domborzati térképe
Mali műholdas képe
Táj és sziklaformák az ország középső részén, Hombori mellett

Mali 65%-a sivatagos terület. Az ország északi része a Szaharában fekszik. Tengerpartja nincs; északon Algéria, keleten Niger, délen Burkina Faso és Elefántcsontpart, délnyugaton Guinea, nyugaton Szenegál és Mauritánia határolja. Az országot földrajzilag 3 részre lehet osztani: Szahara, Száhel-övezet, Szudán. Északon az algériai Ahaggar-hegység masszívuma határolja. Ez egy 1000 méter magas hegyrendszer. A déli és középső területeket Niger folyó öntözi. Ségou és Timbuktu között a Niger egy folyamdeltát hoz létre, a Massinát.

Délkeleten a Guineai-küszöb peremhegységei húzódnak, az ország legmagasabb csúcsával (Hombori Tondo, 1155 m).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Niger-folyó kiszáradt medre a száraz évszakban Bamakonál

Nyáron az ország északi részen a forróság szinte elviselhetetlen egy európai számára. A januári középhőmérséklet 10-20 °C. Júliusban 30-35 °C az átlag, de akár az 50 °C-ot is elérheti.

A csapadék mennyisége 20 mm. Néha előfordul, hogy egy évben 250 mm is hull. Az eső általában 10-12 hónapig nem esik.

A déli országrészben januárban 20-25 °C, ritkán 25 °C felett. Nyáron 30 °C körüli, de a 35 °C is elképzelhető. Itt az esős évszak június végétől december elejéig tart. Ilyenkor kiárad a Niger folyó.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maliban dél felé haladva a sivatagot felváltja a Száhel-övezet füves pusztája, majd a fű egyre magasabb, a vízfolyások mellett galériaerdők jelennek meg: a táj fokozatosan átmegy a szudáni szavannákba.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiterjedt természetvédelmi rendszerrel bír az ország. Különösen a Niger folyó mocsárvilágában jelöltek ki sok, különféle természetvédelmi területet.

Természeti világöröksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 5. században Felső-Niger és a Szenegál folyó között megalakult a Ghánai Birodalom. A fővárosa Koumbi Saleh volt. Bukása után a Niger folyó felső szakaszán már a 11. század folyamán kialakult a Mali Birodalom, amely virágkorát a 14. században élte. Amikor a Mali Birodalom belső ellentétek miatt elvesztette jelentőségét, a Szongai Birodalom vette át szerepét. Az utóbbi jelentőségét a kereskedelmi utak áthelyeződése következtében vesztette el. Amikor az európaiak megnyitották a tengeri útvonalat, a Szaharán átvezető karavánkereskedelem lehanyatlott. Amíg az virágzott, addig az említett birodalmak aranyat exportáltak a Földközi-tenger vidékére. Nyugat-Szahara oázisainak sókereskedelmét is felügyelték. Jelentős volt a szerszámkészítés, a fegyverkészítés.

A területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. 1914-ben Francia-Szudán néven Francia Nyugat-Afrika része lett. 1960. szeptember 22-én a Szudáni Köztársaság és a Szenegáli Köztársaság függetlenné vált Franciaországtól; együtt létrehozták a Mali Államszövetséget. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált.

Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez. Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban. 2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban. A hatalmat pillanatnyilag is ők gyakorolják.[1]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Timbuktui utcakép
  • ADM vagy „Adema” (Alliance pour la Démocratie au Mali)
  • CCD
  • PARENA
  • UDPM (Union Démocratique du Peuple Malien)
  • US-RDA (Union Soudanais/Rassemblement Démocratique Africain)

Elnökök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mali régiói és körzetei
Az országot 8 régió és a fővárosi körzet alkotja.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dogon falu

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság több mint 30 féle népcsoporthoz tartozik: bambara (30%), malinké, fulbe, sarakolé (maraka), songhai, soninké, bobo, bozo, minianka, senufo, dogon, khassonké, tuareg, mauren, dioula, és kis létszámú arab.

A lakosság 81%-a (a 15 év felettieket nézve) analfabéta. Minden második ember jut csak tiszta ivóvízhez. A várható életkor 48 év.

Az ország hivatalos nyelve a francia. Ezenkívül a lakosság beszél dogon, arab, fulfulde, szongai, szoninke és szenufo nyelven.

A lakosság 100%-a muzulmán. A lakosság rendkívül színes. 32 % bambara, 10 % szenufo, 9 % fulbe, 7 % szoninke, a maradék 42 % szongáj, tuareg, szarakode stb. [3]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rizs-palántázás
Pamut-feldolgozás egy üzemben

Mali a világ egyik legszegényebb országa. Az elkezdett reformok és az afrikai frank 1994-es 50%-os leértékelése következtében a gazdaság növekedésnek indult. 1996-98 között több aranybányászati cég is növelte itteni kitermelését, így Mali a következő években jelentős aranyexportőrré is válhat.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaság délen, a Niger és a Szenegál folyók mellett összpontosul (az ország 2%-án). A mezőgazdasággal vagy halászattal foglalkozók aránya kb. 80%; a népesség tizede nomád életmódot folytat.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ipar nagyrészt a mezőgazdasági termények feldolgozására épül. Az ország gazdasága jórészt külföldi segélyektől függ, és érzékenyen reagál legfőbb exportcikke, a gyapot árának világpiaci változásaira.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsenné egy agyagból készült ősi mecsete

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maliban helyi államok sokkal az európai hódítás előtt keletkeztek. Ezekben sajátos „szudáni” építészet alakult ki. Ez a kulturális örökség indokolja, hogy az UNESCO világörökséggé nyilvánította a következő helyeket:

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
január 1. Újév
január 20. A hadsereg napja
március 26. Moussa Traoré rezsimjének mártírjai
május 1. A munka ünnepe
május 25. Afrika-nap, az Afrikai Egységszervezet (OAU) megalapításának emléknapja
szeptember 22. A függetlenség napja
december 25. Karácsony

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mali témájú médiaállományokat.