Ségou
| Ségou | |
 |
|
| Ségou piaca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Mali |
| Régió | Ségou régió |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 92 552 fő (2010)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 275 m |
| Időzóna | GMT (UTC0) |
| Elhelyezkedése | |
 Ségou
Pozíció Mali térképén
|
|
| é. sz. 13° 27′, ny. h. 6° 16′ | |
Ségou (Seku, Segu) egy város Maliban, 235 km-re északra fekszik az ország fővárosától, Bamakótól a Niger-folyó partján. Ségou a róla elnevezett régió és körzet fővárosa, lakossága nagyjából 100 000 fő, ezzel Mali hatodik legnépesebb települése.
A város elődjét 1620-ban alapította a bozo népcsoport, és hamar fontos kereskedővárossá lépett elő. Az idegen hódítások és a közigazgatási változások igen megviselték a város gazdaságát, de a közeli nagy kereskedelmi központok miatt, mint Timbuktu és Djenné, mindvégig megmaradt fontos kereskedelmi szerepe.
Tartalomjegyzék |
Történelme [szerkesztés]
A mai város történelme csupán a 18. századig nyúlik vissza, de lényegében a Ségou mellett lévő Segou Koro nevezetű falucska a város elődjének tekinthető. A modern Ségou akkor alapult, mikor Bitòn Coulibaly, az 1712-ben megalakuló a Bambara Birodalom alapítoja elhatározta, hogy egy új fővárost emel a birodalom élére. Ekkor kezdődtek meg a nagymértékű építkezések, amelyek Segou Koro mellett létrehozták az új fővárost, ami nevét a kis falucskárol kapta. Az első európai aki eljutott a városba, az Mungo Park, a híres skót felfedező volt 1796-ban. A birodalom jelentősége ezután csökkenni kezdett, míg El Hadj Umar Tall, a Tukulár Birodalom vezetője 1861-ben a ségoui csata következtében teljesen leigázta az államot. A város 1892-ben került francia befolyás alá.
Földrajza [szerkesztés]
Ségou környezetére két évszak jellemző, a száraz és az esős évszak. Az esős évszak júniustól szeptemberig tart, nagyjából az egész éves csapadékmennyiség, ami átlagosan 513 mm ekkor hullik. A száraz évszakban az úgynevezett harmattan a domináns szél, amely észak felöl fúj. Az esős évszakra a déli monszunszél jellemző.
Gazdaság [szerkesztés]
A városban nagy hagyománya van a fazekasságnak, de Ségou híres még a halászatról és a piacáról. A halászat mellett a szarvasmarha tenyésztés jelentős még, de jelen vannak a hagyományos gazdálkodási módok is. Ennek köszönhetően a régió termeli meg, illetve állítja elő Maliban a legtöbb élelmiszert. Ebből adódóan Ségou élelmiszeripara is nagy jelentőséggel bír, a városban található három gyár szolgáltatja a település piacára a legtöbb árut. A turizmusa is fontos szerepet játszik a város gazdaságában, fő látványosságai az említett piacon kívül a Segou Koroban található mecset, valamint Bitòn Coulibaly sírja.
Hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ségou című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
