Guinea
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Travail, Justice, Solidarité (franciául: Munka, Igazság, Összetartás |
|||||
| Himnusz: Liberté | |||||
 |
|||||
| Főváros | Conakry |
||||
| Államforma | |||||
| - Államfő | Moussa Dadis Camara
|
||||
| Hivatalos nyelv | francia, fula, arab | ||||
| függetlenség | Franciaországtól | ||||
| - kikiáltva | 1958. október 2. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 245 857 km² (75.) | ||||
| Népesség | |||||
| - évi becslés | 7 466 200 (83.) | ||||
| - Népsűrűség | 30,4 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 18 945 millió USD (113.) | ||||
| - Egy főre jutó | 2100 USD | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Guineai frank (GNF) |
||||
| Időzóna | GMT (UTC) | ||||
| Internet TLD | .gn |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RG | ||||
| Hívószám | +224 |
||||
|
|||||
- Nem tévesztendő össze ezekkel: Bissau-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Új-Guinea, Pápua Új-Guinea
Guinea nyugat-afrikai állam.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Fekvése
Északról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja.
[szerkesztés] Domborzata
Az ország nyugati felében fekszik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja 1537 m. A hegységtől nyugatra széles parti síkság alakult ki. A Futa Djalontól északkeletre eső vidék a Szahel-övezet része, tőle délkeletre pedig trópusi erdőségek vannak alacsony dombvidéken.
[szerkesztés] Vízrajza
Guinea hegyeiben ered a Niger, a Gambiaés a [Szenegál (folyó)|Szenegál], és számos folyó folyik a tengerbe nyugat felé Sierra Leone és Elefántcsontpart hegyvidékeiről. A tengerpartot lagunák szegélyezik.
[szerkesztés] Éghajlata
Az éghajlata trópusi. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé csökken. Futa Djalon hegyvidéke némileg hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területek.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
Az eredeti növénytakaró különböző erdőkből állt. A délnyugati esőerdőket fokozatosan váltották fel az egyre szárazabb erdőtípusok az északkeleti szavannákig. Ezt a környezetet a földművelés kiterjedése, az erdőírtás és helyenként a bányászat fenyegeti.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
- Felső-Niger Nemzeti Park (Haut Niger National Park) - 6000 km2 erdő és szavanna Guinea északkeleti részén.
- Niokolo-Badiar Nemzeti Park.
[szerkesztés] Természeti világörökségei
Elefántcsontparttal közös természeti világöröksége a Nimba-hegy Természeti Rezervátum, az ország legmagasabb hegycsúcsának környéke.
[szerkesztés] Történelem
A 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. A 16. században érkezett meg az első európai Conakry előtt található szigetre. A portugálok a szigetek „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Iles de Los”.
1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat. 1893-ban csatolták a területet a Francia-Nyugat-Afrika gyarmathoz.
Az ország a függetlenségét 1958-ban vívta ki, a gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaságot épített ki. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.
Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (2006-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az alkotmányt 1991-ben vezették be. Ebben benne vétetik, hogy Guinea elnöki köztársaság. Az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A népi gyűlésben 114 képviselő ül.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Régiók
 |
|
Prefektúrák
 |
|
[szerkesztés] Politikai pártok
- de l’Unité et du Progrès (PUP)
- Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG)
- Parti du Renouveau et du Progrès (PRP)
- Union pour la Nouvelle République (UNR).
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Guinea hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország lakossága kb. 9,5 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.
Életkor:
- 0-14 év közöttiek: 44,4%
- 15-64 év közöttiek: 52,4%
- 65 év felettiek: 3,2%
A lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, susu 20%. Ezek a népcsoportok túlnyomó részt muzulmánok. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.
A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Guinea városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Vallások:
- muzulmán 88%
- ősi felekezetű 7%
- keresztény 5%
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
A lakosság legnagyobb részének ez az ág jelenti a megélhetést. A nagyon csapadékos partvidéken jellemzőek a rizsföldek, valamint a banán- és olajpálma-ültetvények. A magasabb dombságok lejtőin ananász-, kávé-, és citrusültetvények találhatók. A keleti országrészen már nem folyik árutermelés, az itt termesztett köles és rizs a helyi lakosság ellátását szolgálja. Az állattenyésztés a Niger folyó mentén összpontosul, főleg a szarvasmarha terjedt el.
[szerkesztés] Ipar
Guineában található a világ ismert, jó minőségű bauxitkészleteinek 1/4-e (10 milliárd tonna) és a nagy kitermelésnek köszönhetően második az országok listáján (a kitermelés évi 17 millió tonna). A legnagyobb bányáiból (Boké, Sangaredi, Kindia) vasutak szállítják a bányakincset Kamsar és Conakry kikötőibe, hogy innen Franciaországba, az Európai Unióba, illetve a FÁK országaiba szállítsák.
Friában timföldgyár létesült a kitermelt bauxitra épülve. Az állam hatalmas és eddig kihasználatlan vízenergia készletére idővel hatalmas alumíniumipari vertikumok települhetnek.
Tervezik a keleti határ mentén található hematitkészlet kiaknázását is, ehhez azonban még nincs kiépített infrastruktúra (meg kell építeni egy vasútvonalat Buchanan kikötőjéhez).
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
A 20. század elején elindult a vasúti közlekedés. Az országban ma 600 km a vasút hossza. Legfontosabb vasúti vonal Conakry és Kankan között van.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Az országban 2 egyetem működik: Conakryban és Kankanban. A hallgatók száma 6000 fő.
Az országban 56% az analfabéták száma. Az egyetemre az összlakosság 1%-a tud bejutni.
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
Sekou Touré a hagyományos zenét támogatta és mai is nagyon sikeres. Híres táncegyüttesek a „Ballet Africain” és „Ballet Djoliba”. Ők már Európában is felléptek. A „Les Amazones de Guinée” női tánc- és zenekar is ismert együttes az országban.
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév |
| Április 3. | A második köztársaság napja |
| Változó | Húsvéthétfő |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Május 25. | Az Afrikai kontinens felszabadulása |
| Augusztus 15. | Mária mennybemenetele |
| Október 2. | A függetlenség napja |
| December 25. | Karácsony |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||
