Mária mennybevétele

Francesco Botticini: Mária Menybemenetele

Mária mennybemenetele a katolikus egyház dogmává és ünneppé emelt teológiai tanítása Szűz Máriáról, melynek lényege: testének és lelkének felvitele a mennybe azért történt meg, mert élete mentes volt a bűntől.

Mária halála

A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. Erről viszont a Biblia semmit sem ír. Így a hagyományra és a legkorábbi írásos emlékekre vagyunk utalva. Ezen feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza. Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi, A leghitelreméltóbb hagyománynak nevezte. A VI.-IX. századig Szűz Mária halálának körülményeire vonatkozólag legalább húszféle feldolgozását hozta.

Halálának helye

Az I.-III századi keresztény időszak semmilyen említést nem tesz Mária sírhelyéről. Szent Jeromos, Epiphanius, I. Leó pápa és Eteria spanyol zarándoknő sem tesz említést a sírról, pedig ők a Szentföld alapos ismerői voltak. Epiphanius, Jeruzsálem szülötte így nyilatkozik: "Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e." Egy XIX. századi látnoknő Emmerich Anna Katalin egyik álmában látta Mária utolsó napjait, halálát, temetését és mennybemenetelét. Ő szerinte Mária utolsó napjai Efezusban teltek el.

Apokrifek

Három irat szerepet adott abban, hogy Mária mennybemenetele dogmaként legyen kihirdetve:

• A Boldogságos Szűz Mária elköltözése "A".
• A Boldogságos Szűz Mária "B".
• "Isten szószólója, Szent János beszámolója a szentséges Istenanya elszenderüléséről."

Mindháromnak vannak közös elemei és sajátos állításai. Egybehangzanak, hogy Jézus tanítványai egybegyűltek és egy csoda folytán felhőn utazva értek Jeruzsálembe a Szent Szűzhöz. János éppen Efezusban celebrált misét és úgy találta magát Szűz Mária házában. Utána érkeztek a többiek, míg legvégül Tamás apostol Indiából.

Mennybevétele

Teológia

Mária mennybevételét a protestánsok nem vallják. A katolikusok úgy tartják, hogy Szűz Mária, mint az asszonyi nem legkiválóbbikán sem a halálnak keserűsége sem a testén romlás nem fogott. Szent Alfonz úgy tartja: "három dolog teszi keserűvé a halált: ragaszkodás a földiekhez, a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt és az üdvözülés bizonytalansága. Mária halála mentes volt ezektől a keserűségektől, számára épp három ellentétes tudat tette könnyűvé a halált.(...) Neki az isteni szeretet adta az életet és ugyanaz adta a halált.""

Ünnepe

A katolikus világ augusztus 15-én ünnepli. Sajátos magyar elnevezése az ünnepnapnak Nagyboldogasszony.

Forrás

• katolikus.hu
• ünnepe
• katolikus lexikon
• Dr. Tarnóczi János: Szűz Mária. Ecclesia 1973, 387-390 oldalak.