Mária mennybevétele
Mária mennybemenetele a katolikus egyház dogmává és ünneppé emelt teológiai tanítása Szűz Máriáról, melynek lényege: testének és lelkének felvitele a mennybe azért történt meg, mert élete mentes volt a bűntől.
Tartalomjegyzék |
Mária halála[szerkesztés]
A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. Erről viszont a Biblia semmit sem ír. Így a hagyományra és a legkorábbi írásos emlékekre vagyunk utalva. Ezen feljegyzések alapján 64 és 72 év közé tehető életének hossza. Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi, A leghitelreméltóbb hagyománynak nevezte. A VI.-IX. századig Szűz Mária halálának körülményeire vonatkozólag legalább húszféle feldolgozását hozta.
Halálának helye[szerkesztés]
Az I.-III századi keresztény időszak semmilyen említést nem tesz Mária sírhelyéről. Szent Jeromos, Epiphanius, I. Leó pápa és Eteria spanyol zarándoknő sem tesz említést a sírról, pedig ők a Szentföld alapos ismerői voltak. Epiphanius, Jeruzsálem szülötte így nyilatkozik: "Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e." Egy XIX. századi látnoknő Emmerich Anna Katalin egyik álmában látta Mária utolsó napjait, halálát, temetését és mennybemenetelét. Ő szerinte Mária utolsó napjai Efezusban teltek el.
Apokrifek[szerkesztés]
Három irat szerepet adott abban, hogy Mária mennybemenetele dogmaként legyen kihirdetve:
- A Boldogságos Szűz Mária elköltözése "A".
- A Boldogságos Szűz Mária "B".
- "Isten szószólója, Szent János beszámolója a szentséges Istenanya elszenderüléséről."
Mindháromnak vannak közös elemei és sajátos állításai. Egybehangzanak, hogy Jézus tanítványai egybegyűltek és egy csoda folytán felhőn utazva értek Jeruzsálembe a Szent Szűzhöz. János éppen Efezusban celebrált misét és úgy találta magát Szűz Mária házában. Utána érkeztek a többiek, míg legvégül Tamás apostol Indiából.[1]
Mennybevétele[szerkesztés]
Teológia[szerkesztés]
Mária mennybevételét a protestánsok nem vallják. A katolikusok úgy tartják, hogy Szűz Mária, mint az asszonyi nem legkiválóbbikán sem a halálnak keserűsége sem a testén romlás nem fogott. Szent Alfonz úgy tartja: "három dolog teszi keserűvé a halált: ragaszkodás a földiekhez, a lelkiismeret mardosása a bűnök miatt és az üdvözülés bizonytalansága. Mária halála mentes volt ezektől a keserűségektől, számára épp három ellentétes tudat tette könnyűvé a halált.(...) Neki az isteni szeretet adta az életet és ugyanaz adta a halált.""
Ünnepe[szerkesztés]
A katolikus világ augusztus 15-én ünnepli. Sajátos magyar elnevezése az ünnepnapnak Nagyboldogasszony.
Forrás[szerkesztés]
- katolikus.hu
- ünnepe
- katolikus lexikon
- Dr. Tarnóczi János: Szűz Mária. Ecclesia 1973, 387-390 oldalak.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Apokríf iratok. Apokalipszisek, Tekosz kiadó 1997

