Francia nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Information icon.svg
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján).
Korrektúra.png
 Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.
Francia (Français)
Beszélik Franciaországban és 53 egyéb országban
Terület számos helyen, szerte a világban
Beszélők száma 128 millió fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád → itáliai ág → újlatin nyelvek → nyugati csoport → galloibér → Galloromán → Gall → Oïl → Francia
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Franciaországban és további 24 államban
Nyelvkódok
ISO 639-1 fr
ISO 639-2 fra

A francia (franciául français; ejtsd: fransze, IPA: fʀɑ̃sɛ) újlatin nyelv, eredetileg Franciaország, Belgium, Luxembourg és Svájc területén beszélték, mára azonban 54 országban él számottevő francia nyelvű közösség. Világszerte hozzávetőlegesen 300 millió ember beszéli, ebből elsődleges nyelvként 78 millióan.

A francia nyelv a volt Római Birodalom mai észak-franciaországi területein a rómaiaktól átvett latin nyelv helyi változatából alakult ki. Fejlődése során befolyással volt rá (főleg fonetikailag) az őslakosok kelta nyelve, majd a birodalom bukása után a germán eredetű frank hódítók nyelve. A francia közeli rokonságban áll a katalánnal, spanyollal, portugállal, olasszal és a románnal, melyek szintén a latin nyelv leszármazottai.

41 országban rendelkezik hivatalos státusszal, legtöbbjük a Frankofónia tagja, ami a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete. Az idegennyelv-oktatásban a legelterjedtebb az angol után.

A francia nyelv hivatalosan és nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. Egyik, vagy egyedüli hivatalos és adminisztratív nyelve az alábbi szervezeteknek: Afrikai Unió, ENSZ, Európai Bíróság, Európai Műsorsugárzók Uniója, Európai Unió, ESA, FIA, FIFA, ICUP, FINA, IHO, Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság, Nemzetközi Emberi Jogi Bíróság, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Politikai Tudományok Intézete, Interpol, NATO. A posta hivatalos, illetve a divat és a balett félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (például az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) kevéssé befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).

A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust beszéltek: köztük langue d'Oïl nyelvjárásokat (mint a pikárd (picard), a vallon (wallon) stb.), illetve okcitán (occitan, vagyis langue d'Oc) dialektusokat (gaszkoni (gascon), provanszál (provençal) stb.). A bretont és a baszkot is beszélték, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, melyek nagyon különbözőek a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.

A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; és a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Az első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Az első francia nyelvű irodalmi alkotás a "Szent Eulália szekvenciájá" (La Séquence de Sainte Eulalie), mely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a pikárd nyelvhez sorolható, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-ben I. Ferenc francia király által kiadott Villers-Cotterêts-i rendelettel (L'Édit de Villers-Cotteret) lett Franciaországban az egyetlen "hivatalos" nyelv.

A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:

  • korai időszak, a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv
  • óidőszak (ancien français), 10–13. század
  • középső időszak (moyen français), 14–16. század
  • klasszikus francia (français classique), 16–18. század
  • modern francia (français moderne), a 18. századtól

Bővebben: francia nyelvemlékek, francia nyelvjárások

[szerkesztés] Elterjedése

A francia nyelv világszerte

██ anyanyelv

██ hivatalos nyelv / a közigazgatás nyelve

██ fontos második nyelv vagy kultúrnyelv

██ franciaajkú kisebbség

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:

A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:

továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

[szerkesztés] Francia szókincs

[szerkesztés] Bevezetés

A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó ázsiai, 56 szó afrikai eredetű, továbbá 55 szláv és 144 egyéb helyről származó lexémát tartalmaz.

[szerkesztés] Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

  • angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
  • az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
  • Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
  • Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
  • A fenébe!: Merde! ("merd")
  • francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
  • Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
  • Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsúr")
  • Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
  • Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
  • magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
  • Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
  • Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
  • Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
  • Nem: Non /nO~/ ("non")
  • Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
  • Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
  • Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
  • Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")

[szerkesztés] A Frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.

A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

[szerkesztés] Hivatkozások

Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Francia szószedet témájú leírásokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá Kategória:magyar-francia szótár francia nyelv címszóra a Wikiszótárban!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv”
Más nyelveken