Francia nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Information icon.svg
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát (részletek a cikk vitalapján).
Korrektúra.png
 Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.
Francia (Français)
Beszélik Franciaországban és 53 egyéb országban
Terület számos helyen, szerte a világban
Beszélők száma 128 millió fő
Nyelvcsalád Indoeurópai nyelvcsalád
   itáliai ág
    Újlatin nyelvek
     nyugati csoport
      galloibér nyelvek
       galloromán csoport
        Gallo–rhaetiai csoport
         fracia vagy oïl alcsoport
          francia
Írásrendszer Latin írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Franciaországban és további 24 államban
Nyelvkódok
ISO 639-1 fr
ISO 639-2 fra

A francia (franciául français; ejtsd: fransze, IPA: fʀɑ̃sɛ) újlatin nyelv, eredetileg Franciaország, Belgium, Luxembourg és Svájc területén beszélték, mára azonban 54 országban él számottevő francia nyelvű közösség. Világszerte hozzávetőlegesen 300 millió ember beszéli, ebből elsődleges nyelvként 78 millióan.

A francia nyelv a volt Római Birodalom mai észak-franciaországi területein a rómaiaktól átvett latin nyelv helyi változatából alakult ki. Fejlődése során befolyással volt rá (főleg fonetikailag) az őslakosok kelta nyelve, majd a birodalom bukása után a germán eredetű frank hódítók nyelve. A francia közeli rokonságban áll a katalánnal, spanyollal, portugállal, olasszal és a románnal, melyek szintén a latin nyelv leszármazottai.

41 országban rendelkezik hivatalos státusszal, legtöbbjük a Frankofónia tagja, ami a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete. Az idegennyelv-oktatásban a legelterjedtebb az angol után.

A francia nyelv hivatalosan és nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. Egyik, vagy egyedüli hivatalos és adminisztratív nyelve az alábbi szervezeteknek: Afrikai Unió, ENSZ, Európai Bíróság, Európai Műsorsugárzók Uniója, Európai Unió, ESA, FIA, FIFA, ICUP, FINA, IHO, Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság, Nemzetközi Emberi Jogi Bíróság, Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Politikai Tudományok Intézete, Interpol, NATO. A posta hivatalos, illetve a divat és a balett félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (például az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás).

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Története

A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) kevéssé befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).

A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust beszéltek: köztük langue d'Oïl nyelvjárásokat (mint a pikárd (picard), a vallon (wallon) stb.), illetve okcitán (occitan, vagyis langue d'Oc) dialektusokat (gaszkoni (gascon), provanszál (provençal) stb.). A bretont és a baszkot is beszélték, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, melyek nagyon különbözőek a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.

A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; és a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Az első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Az első francia nyelvű irodalmi alkotás a "Szent Eulália szekvenciájá" (La Séquence de Sainte Eulalie), mely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a pikárd nyelvhez sorolható, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-ben I. Ferenc francia király által kiadott Villers-Cotterêts-i rendelettel (L'Édit de Villers-Cotteret) lett Franciaországban az egyetlen "hivatalos" nyelv.

A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:

  • korai időszak, a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv
  • óidőszak (ancien français), 10–13. század
  • középső időszak (moyen français), 14–16. század
  • klasszikus francia (français classique), 16–18. század
  • modern francia (français moderne), a 18. századtól

Bővebben: francia nyelvemlékek, francia nyelvjárások

[szerkesztés] Elterjedése

A francia nyelv világszerte

██ anyanyelv

██ hivatalos nyelv / a közigazgatás nyelve

██ fontos második nyelv vagy kultúrnyelv

██ franciaajkú kisebbség

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:

A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:

továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

[szerkesztés] Francia szókincs

[szerkesztés] Bevezetés

A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó ázsiai, 56 szó afrikai eredetű, továbbá 55 szláv és 144 egyéb helyről származó lexémát tartalmaz.

[szerkesztés] Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

  • angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
  • az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
  • Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
  • Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
  • A fenébe!: Merde! ("merd")
  • francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
  • Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
  • Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsúr")
  • Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
  • Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
  • magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
  • Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
  • Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
  • Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
  • Nem: Non /nO~/ ("non")
  • Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
  • Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
  • Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
  • Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")

[szerkesztés] A Frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.

A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

[szerkesztés] Hivatkozások

Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Francia szószedet témájú leírásokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá Kategória:magyar-francia szótár francia nyelv címszóra a Wikiszótárban!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Francia_nyelv”
Más nyelveken