Jelző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jelző valamely dolog vagy élőlény tulajdonságát, mennyiségét vagy birtokosát fejezi ki. Bármely főnévvel kifejezett mondatrészt (például alany, tárgy stb.) bővíthet. Szórendje a minőség és mennyiségjelző esetén kötött, a jelzett szó előtt áll.

Osztályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többféle jelző létezik:

  • A minőségjelző a jelzett szó minőségét, tulajdonságát, terjedelmét fejezi ki, vagy pontosan megjelöli, vagy kiemeli a jelzett szót. Szófaja lehet melléknév, melléknévi igenév, főnévi (határozott szintagmákban) vagy melléknévi (határozatlan szintagmákban) névmás.
    • határozott minőségjelzős szintagma: a jelzős szerkezet a mondatban határozott helyzetben van, vagyis a jelzős szintagmát vagy határozott névelő (a, az) vezeti be, vagy a jelző egy a jelzős szerkezetben használható főnévi névmás. A főnévi mutató névmásoknál a névelőt kötelező kitenni, és azt a jelző után tesszük ki, valamint a jelző megkapja a jelzett szó ragját: "ezt az asztalt..", "abban a házban..". Az "egyik" és "másik" szavaknál, és a sorszámneveknél is általában használjuk a határozott névelőt is, de itt, a melléknevekhez hasonlóan azt a jelző elé tesszük ki.
      • melléknévvel: "A sárga könyvet viszem el.", "A fekete esernyőt vettem meg."
      • névmással (főnévi névmások):
        • kérdő: melyik?, "Melyik könyvet vigyem el?"
        • mutató: ez, az, "Ezt a könyvet vidd el!"
        • vonatkozó, határozatlan és általános névmások: amelyik, valamelyik, bármelyik, mindegyik, semelyik, egyik, másik, "A másik ajtót nyisd ki!"
      • sorszámnévvel: első, második,...
    • határozatlan minőségjelzős szintagma:
      • melléknévvel: "Egy sárga könyvet viszek el" , "Vettem egy fekete esernyőt"
      • névmással (melléknévi névmások):
        • kérdő: milyen?, "Milyen könyvet vigyek?"
        • mutató: ilyen, olyan, "Ilyen esernyőt veszek."
        • vonatkozó, határozatlan és általános névmások: amilyen, valamilyen, bármilyen, semmilyen
  • A mennyiségjelző a jelzett szó mennyiségét fejezi ki. Szófaja legtöbbször számnév vagy számnévi névmás. A mennyiségjelzős szintagma önmagában mindig határozatlan.
    • számnévvel: száz újság, sok ruha
    • névmással (számnévi névmások):
      • kérdő: mennyi?
      • mutató: ennyi, annyi
      • vonatkozó, határozatlan és általános névmások: amennyi, valamennyi, bármennyi, semennyi
  • A birtokos jelző az őt alárendelő szóval együtt többféle viszonyt fejezhet ki. Ezek közül három:
    • tulajdonosi viszony: a tanuló könyve
    • rész-egész viszony: a autó belseje
    • személyek összetartozása: a lány apja

    A birtokos jelző szófaja legtöbbször főnév, vagy birtokos jelzős szerkezetben használható főnévi névmás.
    Kétféle használata létezik:

    • A jelző -nak, -nek ragos alakja + határozott névelő + jelzett szó: "Az asztalnak a lába..."
      Ebben a formában a jelzőnek nem kell a jelzett szó előtt állnia, a mondatban máshol is elhelyezkedhet: "...a lába az asztalnak.."
    • A jelző rag nélkül a jelzett szó előtt áll, hasonlóan a minőség vagy mennyiségjelzőkhöz, névelő nélkül. "..az asztal lába.."

    A birtokos jelzős szerkezetben a jelzett szón birtokos személyjellel jelezzük a birtokviszony fennállását, ami egyúttal a birtokos nyelvtani személyét és számát is megadja. Amennyiben a birtokos első vagy második személyű, úgy a birtokos jelzőt csak nyomatékosítás végett tesszük ki: "Az én autóm", "A te házad". Harmadik személyű birtokos esetén a birtokost igény szerint megnevezzük, vagy szintén használható a személyes névmás is kihangsúlyozás végett, azonban T/3 birtokos esetén az E/3 személyes névmást használjuk: "Az ő országuk".
    A birtokos jelzős szintagma legtöbbször határozott, erre utaló névelő nélkül is. Birtokviszony fennállást deklaráló mondatban azonban határozatlan: "Van (egy) testvérem." Harmadik személyű birtokos esetén itt kötelező a -nak, -nek ragos alak használata, hiszen itt tudjuk a határozott névelőt határozatlanra cserélni: Gábornak van (egy) testvére.

    • Névmással:
    • A jelző személyes vagy mutató névmás:"(Az én) labdám..", "..ennek az ajtaja..", "..annak a lábát.."
      Mint látható, személyes névmásnál - ha használjuk a névmást - a rövid, ragozatlan alakot használjuk, mutató névmásnál a hosszú, -nak, -nek ragos alakot. És fontos különbséget tenni: "..ennek az ajtónak.." Az "ennek" itt minőségjelző.
    • A jelző kérdő névmás:
      • Főnévi: Kinek a(z) ..(j)a/e?, Minek a(z) ..(j)a/e?: "Kinek a tolla...?", "Minek a belseje..?"
      • Főnévi-kijelölő: Melyikünk ..(j)a/e?, Melyikőtök..?, Melyikük..?; Melyiknek a(z) ..?, Melyeknek a(z) ..?
      Vonatkozó, határozatlan és általános névmások ennek mintájára..
  • értelmező jelző[1]

A jelzőt kifejező szófajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A melléknév a minősítő jelzőt kifejező fő szófaj: kék ég. Más, ebben a funkcióan melléknév értékű szavak is lehetnek minősítő jelzők:
  • A főnév leginkább a birtokos jelző kifejezője: a diáklány füzete. Főnév értékű szó is betöltheti ezt a funkciót:

A magyar nyelvben a főnév lehet minősítő jelző is, de csak korlátozott mértékben (poliuretán habszivacs, Temes megye), mivel többnyire összetett szó előtagjaként tölti be ezt a szerepet. Viszont például az újlatin nyelvekben fordított a helyzet: az elöljárószós főnévnek gyakran van jelzői funkciója.

A jelző fogalma különböző nyelvek nyelvtanában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem minden nyelv hagyományos nyelvtana kezeli egyformán a jelzőt. A magyar nyelvtanokhoz hasonlóan kezelik ezt a mondatrészt a román nyelvtanok[2], de a franciák[3] és az angolok[4] két külön mondatrésznek tekintik a melléknév által és a főnév által kifejezett jelzőt:

Angol Francia Román Magyar
Attributive adjective
Épithète liée
Atribut
Jelző
a beautiful girl une belle fille o fată frumoasă egy szép lány
Angol Francia Román Magyar
Noun adjunct / Attributive noun
Complément du nom
Atribut
Jelző
the neighbour’s daughter la fille du voisin fata vecinului a szomszéd lánya
Angol Francia Román Magyar
Noun adjunct / Attributive noun
Complément du nom
Atribut
Összetett szó előtagja
an iron gate un portail en fer o poartă de fier vaskapu

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balogh Judit [1999]: A jelző és az értelmező. Magyar Nyelvőr, 2. szám (április–június).
  2. Avram, Mioara [2001]: Gramatica pentru toţi (Nyelvtan mindenkinek). Humanitas, Bukarest.
  3. Grevisse, Maurice [1964]: Le bon usage. Grammaire française (A helyes nyelvhasználat. Francia nyelvtan). Éditions J. Duculot, S. A., Gembloux.
  4. What is a noun adjunct? és Dixon, R. M. W. [1999]: Adjectives (Melléknevek). K. Brown & T. Miller (Eds.), Concise encyclopedia of grammatical categories (A nyelvtani kategóriák rövid enciklopédiája), 1-8. Elsevier, Amsterdam, ISBN 0-08-043164-X.