Határozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyományos nyelvtanban a határozó bővítményi funkciót betöltő mondatrész. Alárendelője lehet:

A határozó többféle szófajú szóval fejezhető ki:

  • főnév: Hamar túladtunk a házon., A kocsi után szaladt.
  • névmás: Kibe vagy szerelmes?, Valami elől menekül.
  • melléknév: Nagyra nőtt a gyerek.
  • számnév: Hárommal kell megszorozni.
  • határozószó: Most mondj okosat!
  • főnévi igenév: Félek felmenni.
  • határozói igenév: Óvatosan körülnézve lépett ki a házból.

Határozófélék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozók fajtái számosak. Egyazon nyelv nyelvtanai is különböznek abban, hogy hányféle határozót tartanak számon. A magyar nyelvtanokban általában a következő határozók szerepelnek[1]:

  • helyhatározó: A szalonban járkál., A kutya az asztal alatt alszik. Kint dolgozik., Innen hallatszik a hang.
  • időhatározó: Ezt tavasszal kell elvetni., Három óra után hívj fel!, Ma fejezzük be a munkát.
  • számhatározó: Már kétszer szóltam neki., Négy alkalommal tartottunk megbeszélést., Gyakran látogatom meg a szüleimet.
  • állapothatározó-félék:
– belső állapothatározó[Jegyz. 1]: Álmában felkiáltott., Hagyd tele a fridzsidert!, Egyenként mentek ki., Megfázás nélkül úszta meg a telet., Egyedül javította meg., Még élve találtak rá.
– külső állapothatározó (körülményhatározó)[Jegyz. 2]: Miért ülsz sötétben?, Havazás esetén nem utazom el.
– essivusi állapothatározó[Jegyz. 3]: Rendőrként jött ide., Ezt desszert gyanánt fogyasztják., Mint igazgató szólt hozzám., Kinevezték igazgatónak. (factivusi jelentés)[Jegyz. 4], Jónak látszik ez a megoldás. (predicativusi jelentés)[Jegyz. 5], Annának hívják. (nuncupativusi jelentés)[Jegyz. 6]
  • számállapot-határozó: Hárman beszélgetnek., Sokan megérkeztek., Hármasban dalolnak.
  • eredethatározó: Azt hiszi, hogy fából vaskarikát tud csinálni., Egyszerű emberek közül került ki., Kitől van ez az idézet?
  • eredményhatározó: Füstté vált az egész., Ketté kell osztani a kérdést.
  • társhatározó: Veled megyek., Ne harcoljunk egymás ellen!, Együtt járnak.
  • módhatározó: Futólépésben gyere vissza!, Szabálytalanul előzött., Kíséret nélkül énekel., Gyalog jár munkába., Így kell ezt csinálni., Aggódva nézett rám.
  • okhatározó: Kényszerből tette., A sztrájk következtében csökkent az idegenforgalom. Miattad történt minden!, Félek szembeszegülni., Tudva miről van szó, nem kérdeztem semmit.
  • célhatározó: A szabadságért harcolnak., A békekötés érdekében fáradoznak., Elment munkát keresni.
  • tekintethatározó: Egyetértünk a lényegben., Nem döntöttünk még a részletkérdéseket illetően., Általában jól bírom a meleget.
  • fok-mértékhatározó: Negyven fokig ment fel a hőmérséklet., Minden várakozáson felül sikerült., Csak ennyire jutottam.
  • eszközhatározó:
– tulajdonképpeni eszközhatározó: Majd egy kővel verem be a szeget., Hozzájárulásom révén sikerült neki.
– eszközlő határozó[Jegyz. 7]: Mindig a fiával mosatja le a kocsiját., A gyerekek által készített rajzok őszintébbek.
  • részeshatározó: Segít a feleségének. Nem tudom, mit tartogat a családunk számára a jövő.
  • hasonlító határozó: A sövény alacsonabb a kerítésnél., A barátom idősebb nálam., Szebb a páva, mint a pulyka.

Külön csoportot alkotnak az ún. aszemantikus határozói vonzatok, amelyek nem sorolhatók be a fenti határozófajták egyikébe sem, mert jelentésüket nem lehet pontosan körülhatárolni. Példák: Bízom a jövőben., Ez ellen fel kell lépni., Igyekszem nem hibázni.

Összehasonlítás más nyelvek nyelvtanaival[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem minden nyelv nyelvtanai kezelik egyformán a határozókat. Például a francia[2] és a román nyelvtanokban[3] a helyhatározó, az időhatározó, a számhatározó, a társhatározó, a módhatározó, az okhatározó, a célhatározó, a fok-mértékhatározó, az eszközhatározó és a hasonlító határozó egy nagy osztályhoz tartoznak, amely neve franciául compléments circonstanciels, románul complemente circumstanţiale (szószerinti fordításban „körülményi kiegészítők”). Ehhez még más határozók is tartoznak. A francia nyelvtanokban számontartanak még következményhatározót (complément circonstanciel de conséquence), ellentéti határozót (… d’opposition), megengedő határozót (… de concession), feltételhatározót (… de condition) stb. Román nyelvtanokban szerepel még ezeken kívül gyűjtő határozó (… cumulativ) és kivételhatározó (… de excepţie).

Nem tartozik ezek közé a részeshatározó, az eszközlő határozó, az állapothatározó és a tekintethatározó.

A részeshatározónak és más magyar nyelvtanokbeli határozóknak megfelelők külön osztályt képeznek „közvetett tárgy” (franciául complément d'objet indirect, románul complement indirect) néven. Összehasonlító példák:

Francia Román Magyar
Complément d'objet indirect
Complement indirect
Részeshatározó
Il téléphone à sa mère. Îi dă telefon mamei sale. Édesanyjának telefonál.
Francia Román Magyar
Complément d’objet indirect
Complement indirect
Tekintethatározó
Nous sommes d’accord dans cette question. Suntem de acord în chestiunea aceasta. Egyetértünk ebben a kérdésben.

A szenvedő alakú ige eszközlő határozójának is egy külön igebővítményi osztály felel meg, a fr. complément d’agent, rom. complement de agent (szószerinti fordításban „cselekvő kiegészítő”), valószínűleg azért, mert ezekben a nyelvekben a szenvedő szerkezet gyakoribb, mint a magyarban:

Francia Román Magyar
Complément d’agent
Complement de agent
Eszközlő határozó
Les dessins faits par des enfants sont plus sincères. Desenele făcute de copii sunt mai sincere. A gyerekek által készített rajzok őszintébbek.

A ragos melléknévvel kifejezett állapothatározónak a francia nyelvtanokban egy jelzőfajta felel meg, az épithète disjointe („különálló jelző”). Ugyanennek a megfelelőjét a román nyelvtanok külön mondatrészként (element predicativ suplimentar – „állítmány-kiegészítő”) kezelik. Ezekben a nyelvekben ez a mondatrész nemben és számban egyezik azzal a mondatrésszel, amelyikre utal:

Francia Román Magyar
Épithète disjointe
Element predicativ suplimentar
Állapothatározó
Joyeuse, la fillette court à sa maman. Fetiţa fuge veselă la mama ei. A kislány vidáman fut az anyjához.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az alany, a tárgy stb. testi vagy lelki állapotát, külső megjelenését fejezi ki, ha személy, állapotát, ha dolog.
  2. Olyan személytől vagy dologtól független körülményeket fejez ki, amelyek a cselekvést vagy történést kísérik.
  3. Funkcióban való szereplés kifejezője.
  4. Funkcióba jutást fejez ki.
  5. Funkciót tulajdonít.
  6. Megnevezést fejez ki.
  7. Műveltető vagy szenvedő igenemű ige cselekvője.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. P. Lakatos Ilona (szerk.) [2006]: Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Bölcsész Konzorcium, 130-159 o.
  2. Mauger, G. [1968]: Grammaire pratique du français d’aujourd’hui (A mai francia nyelv gyakorlati nyelvtana). Hachette, Párizs.
  3. Avram, Mioara [2001]: Gramatica pentru toţi (Nyelvtan mindenkinek). Humanitas, Bukarest.