Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt.

A flektáló nyelvekben és más típusú nyelvekben is, mint a magyar, a főnév ragozható.

Jellemző alaktani kategóriái nem azonosak minden nyelvben. Például az indo-európai nyelvekben ezek a nem, a szám és az eset, de a magyar nyelvben hiányzik közülük a nem.

A főnév bizonyos mondattani funkciókat tölthet be az egyszerű mondatban, mint például alany, névszói állítmány névszói része, tárgy, jelző, határozó stb.

A főnevek osztályozása

A főneveket többféle kritérium szerint lehet osztályozni.

Alakulásuk szempontjából

Ebből a szempontból a főnév lehet:

• tőszó vagy képzett szó

Tőszók az olyan főnevek mint fej, ház, mag, képzettek pedig a fejecske, rosszaság, vetés.

• egyszerű vagy összetett

A fenti példák mind egyszerű főnevek. Összetettek a jókívánság, vízvezeték-szerelő, aranyóra főnevek. A magyar nyelv nagyon gazdag összetett főnevekben, akárcsak a német nyelv, ellentétben például az újlatin nyelvekkel.

Fogalmi tartalmuk szempontjából

Eszerint a kritérium szerint a főnév lehet:

• konkrét vagy elvont

A konkrét főnevek érzékelhető tartalmat neveznek meg. Ilyenek a fa, varjú, villám szavak. Az elvont főnevek által megnevezett tartalmat nem lehet érzékelni: bátorság, szükség, lehetőség.

• köznév vagy tulajdonnév

A köznév több azonos, tág értelemben vett tárgyat nevez meg: állat, anya, híd. A tulajdonnév egyedi tárgyat nevez meg: Kovács, Anna, Buksi, Budapest, Szaturnusz stb.

• élő tárgyat vagy élettelent megnevező

Az élőt megnevező főnév vonatkozhat személyre vagy más élőlényre. Az élettelen lehet anyag, fogalom vagy szűk értelemben vett tárgy.

• megszámlálható vagy nem megszámlálható

A megszámlálható főnevet lehet többes számba tenni és/vagy számnévvel társítani: szék, orr, alkalom. A nem megszámlálható főnévvel ez nem lehetséges. Anyagot vagy egyes elvont fogalmakat nevez meg: hélium, bátorság.

Egyes anyagnevek viselkedhetnek megszámlálhatókként és nem megszámlálhatókként is. Például a kenyér főnév megszámlálható a Két kenyeret vettem. mondatban, de nem megszámlálható a Kenyeret ettem. mondatban.

• egyéni vagy kollektív főnév

Az egyéni főnév egyes számban egyetlen grammatikai tárgyat nevez meg: reggel, fiú, alma. A kollektív főnév, ugyancsak egyes számban, több azonos tárgyra utal, egységként tekintve őket: tölgyes, parasztság.

Alaktani szempontból

• csak egyes számú főnév (kapor) vagy csak többes számú (az angol scissors ’olló’)

• a mindkét természetes nemre utaló egyetlen alakú főnév, vagy két alakú (a nemeket alaktani eszközökkel kifejező nyelvekben)

Bizonyos élőlények hímjének és nőstényének ugyanaz a neve. Egyeseké hímnemű: francia cygne ’hattyú’, rhynocéros ’orrszarvú’, coucou ’kakukk’. Másoké nőnemű: francia taupe ’vakond’. Más élőlények hímjét és nőstényét két különböző szóval nevezik meg, amelyek közül az egyik a másikból képzett: francia tigre ’hím tigris’ > tigresse ’nőstény tigris’ (a nőnemű főnév a hímneműből képzett), román vulpe ’nőstény róka’ > vulpoi ’hím róka’ (a hímnemű alak a nőneműből képzett).

Források

• Constantinescu-Dobridor, Gheorghe [1980]: Mic dicţionar de terminologie lingvistică (Nyelvészeti terminusok kisszótára). Albatros, Bukarest
• Laycock, Henry [2004]: Mass nouns, count nouns and non-count nouns: Philosophical aspects (Megszámlálható főnevek és nem megszámlálható főnevek. A kérdés filozófiai oldalai).