Névutó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A névutók olyan szavak, melyek névszók, rendszerint főnevek után állnak, és velük együtt fejezik ki a cselekvés körülményeit. A névutós névszók a mondatban a határozó szerepét töltik be.
A leggyakoribb névutók [szerkesztés]
- Helyhatározót fejeznek ki: alatt, alól, alá, fölött, fölül, fölé, felől, felé, előtt, elől, elé, mögött, mögül, mögé, mellett, mellől, mellé, között, közül, közé, körül, köré, után, iránt, hosszat, belül, kívül, innen, túl, át, keresztül, stb.
- Időhatározót fejeznek ki: óta, közben, múlva, kezdve, fogva stb.
- Állapot- vagy módhatározót fejeznek ki: nélkül, gyanánt, szerint, helyett stb.
- Társhatározót fejez ki: együtt
- Eszközhatározót fejeznek ki: által, révén, útján
- Okhatározót fejez ki: miatt
- Célhatározót fejez ki: végett
Forrás [szerkesztés]
- Rácz Endre-Takács Etel: Kis Magyar Nyelvtan

