Jelentés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A jelentés a nyelvtudomány olyan alapfogalma, mint a létezésnek az élet; mindnyájunknak van róla tapasztalata, sőt rengeteget tudunk is róla, anélkül, hogy széles körben elfogadható definíciót tudnánk róla alkotni. A nyelvészek leggyakrabban a „jel használati szabályának” nevezik a jelentést, magyar nyelven „Jelentéselmélet” címmel Kiefer Ferenc nyelvész írt róla részletes tankönyvet.

A hétköznapi szóhasználatban jelentésnek nevezzük valaminek a nyelvi megnyilatkozások (legtöbbször szavaknak, mondatoknak, szövegeknek), illetve bizonyos észlelt, tapasztalt dolgoknak az értelmét, a számunkra felfogható és megfogalmazható lényegét, következményét. A jelentés az ismeretek jellemzésére használt logikai alapfogalmak (dolgok, tulajdonságok, viszonyok) közül a viszony kategóriába tartozik, röviden: a jelentés viszony. (l. Kiefer könyvét)

A jelentés viszony tartalma, értéke az, hogy valami, (A) valami mást, (B)-t, jelent, úgy, hogy a két dolog (például jel) ennek ellenére valamilyen szempontból nézve mégis nagyjából azonos, vagy egyenértékű, vagy egyenlő egymással. Egy szó jelentésének megfogalmazása vagy ugyanazon nyelvben, vagy egy másik nyelvben, értelmezési keretben, viszonyítási alapban történik, ezek mindig korlátokat szabnak a műveletnek, amelyeket mérlegeléssel, ítélettel oldunk fel, és amelyeket jelezni illik.

Ez a fajta mérlegelés és következtetés a nyelvi fordítás alapművelete és eredménye is, de ez (és nem a számolás) a lényege a számítógép működésének is, ahol többszörös fordítás zajlik különböző jelrendszerek egymásnak való megfeleltetésével, de persze jóval szigorúbb és egyértelműbb módon, mint a hétköznapi nyelvhasználat során. A számítógépek azért is nagy segítségünkre vannak, mert igen jó analógiákat, példákat adnak arra, hogyan születik meg az a viszony, amit jelentésnek nevezünk.

Annak ellenére, hogy a dolgok, jelek, szavak jelentése, értelmezése, állandó vita tárgya a társadalomban, és a mindennapi közlemények legnagyobb része arról szól, hogy minek mi az értelme, jelentése, néha a jelentősége, vagy hogy ki, mit, hogyan ért, értelmez stb., meglepően jól működik a társadalom, kivéve, amikor a jelentés (többnyire a szándék l.„mire célzol?”) meg nem értése vagy félreértése katasztrófákat okoz.

A dolgok jelentés alapú, egymásnak történő megfeleltetése általában akkor válik általánosan érvényűvé, hitelessé, ha a közösség megfelelő hozzáértésű és számú tagjai jóváhagyják ezeket a magyarázat-kapcsolatokat (függvényeket). A jelentés felfogását, megértését nehezíti, hogy a különböző, jelentésekről készített listák csak akkor lehetnek érvényesek, ha a készítői az értelmező művelet vagy munka korlátait is figyelembe veszik, sőt jelzik.

Más szavakkal és egy példával megvilágítva: a jelentés kinyerése akárcsak egyetlen szóból is, azt igényli, hogy az értelmező tudjon léptéket váltani, ugyanis ugyanazt a dolgot különböző méretarányban szemlélve másképpen fogja azonosítani (l. fraktálok), vagy közmondásszerűen szólva, el kell távolodnia az első gondolatától a triviától, hogy lássa a fától az erdőt. Ennélfogva egyetlen éppeszű fordító sem fordítaná például a munka világának elsőszámú amerikai kulcsszavát, a brownnosing formula kifejezést vagy szót (BNF) „barnaorrolási receptnek”, hanem annak, ami: egyszerű, de gyakori – seggnyalásnak.

Egy szó jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eltérnek a vélemények abban, hogy egy (magyar) szó felismeréséhez (jelentésének tisztázásához) kell-e a teljes szó, vagy elég annak mássalhangzóit, esetleg csak a kezdő és utolsó betűjét ismerni.

„Egy anlgaii etegyem ktuasátai szenirt nem szimát melyin serenrodbn vnanak a bteűk egy szbóan, az etegyeln ftonos dloog, hogy az eslő és az ultosó bteűk a hölyeükn lneegyek. A tböbi bteű lheet tljees össze-vabisszásagn, mgiés porbléma nlkéül oalvsahtó a szveög. Eennk oka, hogy nem ovalusnk el mniedn bteűt mgaát, hneam a szót eszgébéen.”

Viszont egyetértés van abban, hogy ha egy ékezetes magánhangzókat tartalmazó magyar szóról eltávolítjuk az ékezeteket, akkor annak jelentését, illetve eredeti alakját szinte lehetetlen megállapítani.

A témáról bővebben az alkalmazott nyelvészek írnak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentés a filmben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

http://www.c3.hu/scripta/metropolis/9702/nanay.htm