Vita:Jelentés

A jelentés a nyelvtudomány alapfogalma, írja ez a szócikk, de a szót használja még egy-két tudomány(-ág) (úgymint pl.: strukturalizmus). Nem ártana egyértelműsíteni. --OsvátA. 2005. július 3., 10:33 (CEST)

"Viszont egyetértés van abban, hogy ha egy ékezetes magnhangzókat tartalmazó magyar szóról eltávolítjuk az ékezeteket, akkor annak jelentését, illetve eredeti alakját szinte lehetetlen megállapítani." Totalis baromsag. Az emailezes magyar hoskoraban (ugy husz eve), nem csak ekezetes billentyuzet nem volt, a szovegszerkesztoket ugy kellett megeroszakolni, hogy elmentsek, ertelmezzek a betuket. (alt+148) Megis mindenki mindig megertette az ekezet mentes magyar szavakat. Mint pl ezt a szoveget is. Dixtroy ^vita 2010. február 5., 15:34 (CET)

A jelentlésről Kiefer Ferenc könyvében csak annyit ír, hogy az "viszonyfogalom". Az bizony nagyon kevés egy definícióhoz. A Wikiwandban ezt olvashatjuk:

A mondat jelentése a benne levő szavak jelentésétől függ, így a mondat igazságfeltétele a szavak igazságától függ, pontosabban attól, hogy jelölnek e konkrét fogalmat. A szavak jelölhetnek egy dolgot vagy többet, de lehetnek jelentésnélküliek is, mint például a "babig" szó. Ha egy jelölet nélküli szóról állítunk valamit egy mondatban akkor a mondatunk hamis lesz.

Ez azért téves, mert azt suggalja, hogy a mondatban lévő szavak összeadhatók, mint egy keresési kifejezésben és az egyes szavak jelentése eképpen összeadható. De a jelentés nem mennyiség, ahogy a szavak sem, ezért algebrai műveletek nem végezhetők velük, ahogy a gépi fordítás erőltetői végre rájöttek. A szavaknak ugyan lehet jelentése, sőt több is, de mondatban ez módosul, illetve mindig módosul a kontextus miatt. A mondatok szintaktikai elemzése, és az AI szemantikai elemzése (igazság tartalom) sem vitt közelebb a jelentés fogalom tiztázásához, és nem is fog, mert nem abból indul ki, amit alaphelyzetnek nevezhetünk.

Az alaphelyzet az, hogy nyelv nélkül is gondolkodunk és kommunikálunk. Amikor nyelvet kezdünk használni (faj szinten és csecsemő szinten), akkor először átmegyünk am mutogatós, majd az egyszavas, egymondatos és hibás szerkezetű megszólalások szakaszain. Már itt is beszélhetünk jelentésről, de láthatóan nem a szavakhoz, hanem a beszélő szándékaihoz kötődik a jelentés. Ezt figyelembe kellene venni a szócikk átdolgozásánál.

Végül a jelentés átlépi a mondathatárokat, hiszen előfordulhat benne olyasmi, ami az adott mondatban nem szerepel. Sőt, a jelentés kiléphet a nyelvből is, amikor valaki a mondatban ikonokat használ vagy egyéb nem az adott nyelv szókincsét alkotó elemet.

94.44.253.183 (vita) 2014. december 24., 17:25 (CET)

„jelentés nélküliek, mint például a »babig« szó” A példában felhozott szónak történetesen van jelentése: Ha valaki felsorol bizonyos növényeket fordított ábécérendben, de az A-val kezdődőket kihagyja, akkor mondhatjuk, hogy „eljutott a babig”. Tehát az, hogy babig, a bab ragozott alakja (bab + -ig), és van jelentése (vö. a korábbi példamondatot). Alfa-ketosav ^vita 2022. március 9., 18:22 (CET)