Émile Zola

Émile Zola
Született	Pàrizs 1840. április 2.
Elhunyt	Otthona 1902. szeptember 29.
Nemzetisége	francia
Foglalkozása	regényíró, újságíró és művészeti kritikus
Fontosabb munkái	Nana (1880), Tisztes úriház (1882-83)

Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus. A világirodalom jelentős alkotója, a naturalista irányzat megteremtője volt.

Élete

Apja olasz származású mérnök volt, akinek korai halála után a család rossz anyagi körülmények közé került. Zola az aixi gimnáziumban Paul Cézanne iskolatársa volt, barátságuk sokáig meghatározta mindkettejük munkáját. Zola érettségije Párizsban nem sikerült, ezért munkát vállalt. Előbb kifutófiú- és csomagoló lett az Hachette könyvkiadónál, majd a reklámosztályra került, amelynek egy idő múlva vezetője lett. A kiadói munka révén megismerkedett a kor néhány jelentős írójával.

• Első regényei után elhagyta a kiadót. 1870-71-ben a versailles-i ideiglenes nemzetgyűlésről tudósított. Megismerkedett néhány impresszionista festővel, így Édouard Manet-val, és az új festői törekvésekről több cikket írt, melyeket kötetbe gyűjtött: ezeknek nagy visszhangjuk lett. Sikeres munkái után házat vásárolt a Párizs melletti Médanban.

• Hatalmas regényciklusának befejezése után újabb ciklust tervezett. Ellátogatott Lourdes-ba, Rómába – ahol regényeinek vatikáni "indexesítése" (tiltott könyvnek minősítése) ügyében hiába kért kihallgatást a pápától. Új ciklusának csak első darabjai jelentek meg (A három város: Lourdes – Róma – Párizs)

• 1896-ban nyílt levélben (J'Accuse – Vádolom!) tiltakozott a köztársasági elnöknél a Dreyfus-per igazságtalan ítélete miatt. A hadsereg és a bíróság rágalmazásának vádjával nagy pénzbüntetésre ítélték. A felfüggesztett egyéves börtönbüntetéstől is tartania kellett, ezért két évre Londonba költözött.

• 1902. szeptember 29-én a váratlan hideg miatt befűttetett párizsi házába. Éjjel szénmonoxid-mérgezésben meghalt – vizsgálat indult gyilkosság miatt, de semmit nem tudtak megállapítani. A temetésen Anatole France búcsúztatta, és az írót "az emberiség lelkiismeretének" nevezte. Zola holttestét később átszállították a párizsi Panthéonba.

Művei

Balzac nyomán hatalmas regényciklusokba rendezte alkotásait. Legismertebb a Rougon-Macquart család. Ennek befejezése, 1894 után új ciklusokat tervezett, de közülük csak a Három város: Lourdes – Róma – Párizs befejezésére maradt ideje.

• Első művészileg jelentős regénye, a Thérèse Raquin második kiadásához (1868) írt előszavában fejtette ki először a naturalizmus alapelveit. Leginkább a kor híres filozófusa és esztétája, Hippolyte Taine nézetei hatottak rá.

Rougon-Macquart család regényciklusa

• Rougonék szerencséje (1869-70)
• A hajsza (1871)
• Párizs gyomra (1873)
• Plassans meghódítása (1874)
• Mouret abbé vétke (1875)
• A kegyelmes úr (1876)
• A Patkányfogó (1877)
• Szerelem (1878)
• Nana (1880)
• Tisztes úriház (1882-83)
• A Hölgyek Öröme (1883)
• Életöröm (1884-85)
• Germinál (1885)
• A mestermű(1886)
• A föld (1887)
• Az álom (1889)
• Állat az emberben (1890)
• A pénz (1891)
• Az összeomlás (1892)
• Pascal doktor (1893)

A Három város regényciklusa

• Lourdes (1894)
• Róma (1896)
• Párizs (1898)

A Négy Evangélium regényciklusa

• Termékenység (1900)
• Munka (1901)
• Igazság (1902)

(A regényciklus negyedik része (Justice) befejezetlen maradt Zola váratlan és gyanús körülmények között történt halála miatt.)

Műveinek filmváltozatai

A világirodalom három leginkább filmre vitt szerzője közé tartozik.^[forrás?] Időrendben:

• A Patkányfogó (1902)
• A sztrájk (1903) és Feketeországban (1905) - két Ferdinand Zecca-film, amely Zola-regényekből merítette témáját
• A Patkányfogó (1909; egyórás film, szerepel benne Zola neve is)
• Germinal (1912, rendező: Albert Capellani)
• Nana (1915)
• Állat az emberben (1936 - Jean Renoir filmje)
• Thérèse Raquin (1956)
• Patkányfogó (Gervaise – (1956)
• Tisztes úriház (Pot-Bouille) 1959
• Germinal (magyar–francia kopr., 1963)
• Germinal (fr., 1993)
• Nana (fr. televíziós sorozat, 1995)
• A föld (Zola barátja, a Theatre Libre rendezője, Antoine filmesíti meg A földet Albert Capellani kezdeményezése nyomán)

Szakirodalom

• G. Robert: Emile Zola – Principes et caractères généraux de son oeuvre (Párizs, 1952)
• Lukács György: Balzac – Stendhal – Zola
• Armand Lanoux: Jónapot, Monsieur Zola!
• Salyámosy Miklós: Zola (1962)
• Benedek Marcell: Emile Zola (1964)
• Henri Guillemin: Présentation des Rougon-Macquart (Párizs, 1964)
• Henri Mitterrand: Zola et le naturalisme (Párizs, 1984)
• Gorilovics Tivadar: Zola et le naturalisme en Hongrie (in: Revue de la littérature comparée, 1964)
• Lanoux, Armand, Jó napot Zola úr! (ford. Görög, L.), Gondolat, Budapest 1969, 474.

Külső hivatkozások

• Émile Zola művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
• Émile Zola a Gutenberg Project-ben