Karinthy Frigyes
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Karinthy Frigyes Ernő (Budapest, 1887. június 25. – Siófok, 1938. augusztus 29.) magyar író, költő, műfordító.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja. Családneve eredetileg Kohn volt, amit 1874-ben magyarosított Karinthira. 1886. január 3-án evangélikus hitre tért át feleségével és négy leánygyermekével, Elzával, Adával, Gizivel és Emiliával együtt. Doleschall Sándor, a Deák téri német evangélikus egyház lelkésze keresztelte meg őket. Fiúgyermekeik, Frigyes és József már kereszténynek születtek. Édesanyja, Engel Karolina (1850–1895) halála után Karinthi József egyedül nevelte a hat életben maradt gyermeket.
Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt; emellett naplót vezetett. 15 éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét.
Érettségi után matematika-fizika szakon, bölcsészkaron és sebészeten hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint "hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság".
1906-ban Az Újság munkatársa lett. Ebből az időből ered legendás barátsága Kosztolányi Dezsővel. A következő években sorra jelentek meg novellái, paródiái, humoros írásai a különböző budapesti lapokban, de az ismertséget az Így írtok ti című paródiakötete hozza meg számára 1912-ben.
1913-ban vette feleségül Judik Etel színésznőt, aki 1918-ban spanyolnáthában meghalt. Gyermekük Karinthy Gábor költő. 1920-ban vette feleségül Böhm Arankát. Gyermekük Karinthy Ferenc (Cini) író.
Mesterének Jonathan Swiftet vallotta; az Utazás Faremidóba és Capillária című regényei a "Gulliver ötödik és hatodik utazása" alcímet viselik.
Sok ismert mű magyar fordítása kötődik a nevéhez (elsősorban a Micimackóé), de valószínűleg a fordítások egy részét Mici nővére (Karinthy Emília) készítette, vagy legalábbis ő készítette elő az író számára a nyersfordítást.
1929-es Láncszemek című novellájában megalapozza a hat lépés távolság elméletét, mely később világhíres lett, főként a vele foglalkozó tudósok és művészek által.
1936-ban agydaganattal műtötte meg Stockholmban Herbert Olivecrona; erről írta az Utazás a koponyám körül című regényét. 1938-ban agyvérzésben meghalt.
Egyes szóalkotásai (pl. halandzsa) és kifejezései ("magyarázom a bizonyítványomat") a mai köznyelvet gazdagítják.
[szerkesztés] Művei
- Utazás a Merkurba, regény, 1898-1900
- Nászutazás a Föld középpontján keresztül, regény, 1902
- Így írtok ti, paródiák, 1912
- Esik a hó, novellák, 1912
- Ballada a néma férfiakról, novellák, 1912
- Együgyű lexikon, 1912
- Görbe tükör, humoreszkek, 1912
- Találkozás egy fiatalemberrel, novellák, 1913
- Grimasz, novellák, 1914
- Két hajó, novellák
- Legenda az ezerarcú lélekről, novellák
- Beszéljünk másról, karcolatok
- Ó, nyájas olvasó, karcolatok
- Aki utoljára nevet, karcolatok
- Így láttátok ti, paródiák
- Tanár úr kérem, 1916
- Holnap reggel, dráma
- Utazás Faremidóba, regény
- Krisztus vagy Barabbás, elbeszélések, 1918
- Bűvös szék, dráma, 1918
- Viccelnek velem
- Ne bántsuk egymást, humoreszkek, 1921
- Hököm-színház, jelenetek, 1921
- Jelbeszéd, novellák, 1921
- Gyilkosok, novellák, 1921
- Capillária, regény, 1921
- Kötéltánc, regény
- Nevető dekameron, esszék
- Ki kérdezett?, esszék
- Minden máskép van, karcolatok
- Nem mondhatom el senkinek, versek
- Hasműtét, novellák
- 100 új humoreszk
- Még mindig így írtok ti, irodalmi karikatúrák
- Barabás, novellák
- Nevető betegek
- Mennyei riport, regény, 1937
- Utazás a koponyám körül, 1937
- Üzenet a palackban, versek, 1938
[szerkesztés] Társszerzőkkel
- Polgári kiáltvány a társadalom megmentéséről, 1937
[szerkesztés] Művei alapján készült filmek
- Mágia, 1917, rendezte Korda Sándor
- Barátságos arcot kérek, 1935, rendezte Kardos László
- Tanár úr, kérem, 1956, rendezte Mamcserov Frigyes
- Utazás a koponyám körül, 1970, rendezte Révész György
- Holnap reggel, 1970 (TV-film), rendezte Horváth Jenő
- A Nagy Ékszerész, 1978 (TV-film), rendezte Karinthy Márton
- 1 és a semmi, 2004 (rövidfilm), rendezte Molnár Péter
- Lux úr szabadalma, 2006 (rövidfilm), rendezte Gerő Marcell
[szerkesztés] Hangoskönyv formában megjelent művei
- Az emberke tragédiája és más íráskák
- Így írtok ti
- Tanár úr kérem
- Utazás a koponyám körül
[szerkesztés] Műfordításai
- Charles Dickens: Két város regénye
- Heinrich Heine: Mit nekem már cifra zsoltár… (Laß die heil'gen Parabolen)
- Stephen Leacock: Rosszcsirkeff Mária és társai
- Stephen Leacock: Gertrúd, a nevelőnő
- A. A. Milne: Micimackó
- A. A. Milne: Micimackó kuckója
- Christian Morgenstern-versek
- Luigi Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt [[1]]
- Jonathan Swift: Gulliver utazásai
- Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai (fordítóként, majd Koroknay István új fordításának közreműködőjeként feltüntetve)
- Metta V. Victor: Egy komisz kölök naplója
- Franz Wedekind-novellák
[szerkesztés] Forrás, szakirodalom
- dr. Mohácsy Károly: Irodalom a középiskolák III. osztálya számára 342-345.old. (Korona Kiadó, Budapest 1992.)
- Halász László: Karinthy Frigyes alkotásai és vallomásai tükrében, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1972 (Arcok és vallomások sorozat)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Hallgatható művei
- Életrajz – MEK
- Életrajz – literatura.hu
- Életrajz – Karinthy Frigyes Gimnázium
- Idézetek
- Irodalomtörténet
- Művei – MEK
- Összes verse
- Eredeti hangfelvétel; Karinthy saját versét mondja
- Karinthy Frigyes a PORT.hu-n
