Karinthy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Ferenc utolsó fényképe. (Budapest, 1991. december) Fotó: Kertész Dániel

Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. Apja Karinthy Frigyes, anyja Böhm Aranka volt. Fia Karinthy Márton.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Élete

1921. június 2-án született Budapesten. 1941-1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949-1950 között a Nemzeti Színház dramaturgja. Művei az 1940-es években jelentek meg. 1951-1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1953-1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgja. 1957-1960 között Machiavelli és Molière műveit fordítja, továbbá görög, angol, olasz és német szerzőket is fordít. 1960-1970 az FTC szakosztályi elnöke. 1965-1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi és a Debreceni Csokonai Színházban. 1968-1969 között vendégprofesszori előadásokat tartott az USA-ban. 1972-1976 között különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1992. február 29-én Budapesten halt meg.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 148. [1]

[szerkesztés] Díjak

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Fiumei úti temető)
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető 41-1-35. Borsos Miklós alkotása.

[szerkesztés] Művei

  • 1943 Don Juan éjszakája (regény)
  • 1946 Szellemidézés (regény, 1957: dráma)
  • 1947 Kentaur (regény)
  • 1947 Olasz jövevényszavaink
  • 1948 Párbaj a csatamezőn
  • 1949 Szép élet
  • 1950 Útközben
  • 1950 Kőművesek (regény)
  • 1953 Budapesti tavasz (regény, 1955: film)
  • 1954 Hazai tudósítások (szociográfiai riportok).
  • 1956 Irodalmi történetek (novellák)
  • 1956 Ezer év (színmű)
  • 1957 Szellemidézés (színmű)
  • 1959 Ferencvárosi szív (sportanekdoták)
  • 1962 Kék-zöld Florida
  • 1964 Téli fürdő
  • 1964 Nyelvelés
  • 1965 Hátország
  • 1965 Ez-az avagy a bicikliző tigris
  • 1966 Víz fölött, víz alatt (összegyűjtött elbeszélés)
  • 1967 Négykezes (drámák)
  • 1969 Hét játék (színművek)
  • 1970 Epepe (regény)
  • 1970 Gellérthegyi álmok
  • 1971 Három huszár
  • 1972 Aranyidő (regény)
  • 1972 Ősbemutató (regény)
  • 1972 Pesten és Budán (színművek)
  • 1973 Leányfalu és vidéke
  • 1974 Végtelen szőnyeg (elbeszélés)
  • 1976 Korallzátony (elbeszélés)
  • 1977 Harminchárom (regény)
  • 1978 Marich Géza utolsó kalandja
  • 1978 Dialógus
  • 1979 Alvilági napló (elbeszélés)
  • 1980 Mi van a Dunában?
  • 1982 Budapesti ősz (regény)
  • 1983 Dunakanyar
  • 1985 Óvilág és Újvilág
  • 1986 Házszentelők
  • 1986 Zenebona
  • 1987 Uncle Joe (kisregény)
  • 1988 Leánykereskedő (színművek)
  • 1988 Skizofrénia - Man overboard
  • 1988 Vége a világnak
  • 1989 Révkalauz (napló)
  • 1989 Italia mia
  • 1990 Ezredvég (kisregény)
  • 1991 Staféta
  • 1993 Napló I-III.

[szerkesztés] Származása

Karinthy Ferenc családfája[2][3]
Karinthy Ferenc
(Budapest, 1921. jún. 2.–
Budapest, 1992. febr. 29.)
író		 Apja:
Karinthy Frigyes
(Budapest, 1887. jún. 25.–
Siófok, 1938. aug. 29.)
író, műfordító		 Apai nagyapja:
Karinthy (Kohn) József
(Pápa, 1846. márc. 28. –
Budapest, 1921. nov. 4.)
tisztviselő		 Apai nagyapai dédapja:
Kohn Lipót
órás
Apai nagyapai dédanyja:
Glück Mária
(? –
Pápa, 1892. jan. 27.)
Apai nagyanyja:
Engel Karola
(Pest, 1851. aug. 13.–
Budapest, 1895. jan. 26.)		 Apai nagyanyai dédapja:
Engel Dávid
(? –
Budapest, 1883. márc. 28.)
magánzó
Apai nagyanyai dédanyja:
Sternberg Katalin
(? –
Budapest, 1888. aug. 16.)
Anyja:
Böhm Aranka
(Ipolyság, 1893.–
Auschwitz, 1944.)
orvos		 Anyai nagyapja:
Böhm Ignác
(Újvidék, 1867.–
?)
kereskedő		 Anyai nagyapai dédapja:
Böhm Vilmos
Anyai nagyapai dédanyja:
Kohn Antónia
Anyai nagyanyja:
Mangold Hermina
(Ipolyság, ?–
?)		 Anyai nagyanyai dédapja:
Mangold Mór
(? –
Ipolyság, 1912. aug. 1x.) izr.
Anyai nagyanyai dédanyja:
Duschinsky (v. Dusinszky) Regina

[szerkesztés] Források

  1. ↑ 2011. június 2.-i lekérdezés
  2. ↑ Czeizel Endre-Erős Erika: Számadás a tálentumról. Corvina Kiadó, Budapest, 1995. ISBN 963-134-071-6
  3. ↑ Karinthy Márton: Ördöggörcs. Ulpius-Ház Kiadó, Budapest, 2003. 272–283. o. ISBN 963-947-555-6

[szerkesztés] Külső hivatkozások


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karinthy_Ferenc&oldid=11251817”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken