Karinthy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karinthy Ferenc
Karinthy ferenc.jpg
Karinthy Ferenc utolsó fényképe.
(Budapest, 1991. december)
Fotó: Kertész Dániel
Élete
Született 1921. június 2.
Budapest, Magyarország
Elhunyt 1992. február 29. (70 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Karinthy Frigyes és Böhm Aranka
Gyermekei Karinthy Márton
Pályafutása
Első műve Don Juan éjszakája (1943)
Fontosabb művei Budapesti tavasz (1953: regény, 1955: film)
Epepe (1970)
Napló I-III. (1993)
Irodalmi díjai Baumgarten-jutalom (1949)
József Attila-díj (1950, 1954, 1974)
Kossuth-díj (1955)
Karinthy-gyűrű (1987)

Karinthy Ferenc (Budapest, 1921. június 2. – Budapest, 1992. február 29.) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, dramaturg. Fia Karinthy Márton.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja Karinthy Frigyes, anyja Böhm Aranka volt. Féltestvére, Karinthy Gábor költő apja előző házasságából született. 1941–1946 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója, nyelvészetből doktorált. 1947-ben ösztöndíjas volt Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. 1949–1950 között a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Művei az 1940-es években jelentek meg először. 1951–1953 között a Szabad Nép és a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1953–1956 között a budapesti Madách Színház dramaturgjaként dolgozott. 1957–1960 között Machiavelli és Molière műveit fordítja, továbbá görög, angol, olasz és német szerzőket is fordít. 1960–1970 az FTC szakosztályi elnöke. 1965–1975 között dramaturg a Miskolci, a Szegedi és a debreceni Csokonai Színházban. 1968–1969 között vendégprofesszori előadásokat tartott az USA-ban. 1972–1976 között különféle írószövetségek vendége az USA-ban, Ausztráliában, a Szovjetunióban és Kubában. 1978-ban szerepelt a saját életét, utazásait és élményeit feldolgozó apró jelenetekből készült Földünk és vidéke tévéfilmben.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 148. [1]

Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírköve (Budapest, Fiumei úti temető)
Karinthy Frigyes és Karinthy Ferenc sírja. Kerepesi temető 41-1-35. Borsos Miklós alkotása.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1943 Don Juan éjszakája (regény)
  • 1946 Szellemidézés (regény, 1957: dráma)
  • 1947 Kentaur (regény)
  • 1947 Olasz jövevényszavaink
  • 1948 Párbaj a csatamezőn
  • 1949 Szép élet
  • 1950 Útközben
  • 1950 Kőművesek (regény)
  • 1953 Budapesti tavasz (regény, 1955: film)
  • 1954 Hazai tudósítások (szociográfiai riportok).
  • 1956 Irodalmi történetek (novellák)
  • 1956 Ezer év (színmű)
  • 1957 Szellemidézés (színmű)
  • 1959 Ferencvárosi szív (sportanekdoták)
  • 1962 Kék-zöld Florida
  • 1964 Téli fürdő
  • 1964 Nyelvelés
  • 1965 Hátország
  • 1965 Ez-az avagy a bicikliző tigris
  • 1966 Víz fölött, víz alatt (összegyűjtött elbeszélések)
  • 1967 Négykezes (drámák)
  • 1969 Hét játék (színművek)
  • 1970 Epepe (regény)
  • 1970 Gellérthegyi álmok (színmű)
  • 1971 Három huszár
  • 1972 Aranyidő (regény)
  • 1972 Ősbemutató (regény)
  • 1972 Pesten és Budán (színművek)
  • 1973 Leányfalu és vidéke
  • 1974 Végtelen szőnyeg (elbeszélés)
  • 1976 Korallzátony (elbeszélés)
  • 1977 Harminchárom (kisregény)
  • 1978 Marich Géza utolsó kalandja (kisregény)
  • 1978 Dialógus
  • 1979 Alvilági napló (elbeszélés)
  • 1980 Mi van a Dunában?
  • 1982 Budapesti ősz (regény)
  • 1983 Dunakanyar
  • 1985 Óvilág és Újvilág
  • 1986 Házszentelők
  • 1986 Zenebona
  • 1987 Uncle Joe (kisregény - nagybátyjáról Karinthy Józsefről)
  • 1988 Leánykereskedő (színművek)
  • 1988 Skizofrénia (kisregény) - Man overboard (színmű)
  • 1988 Vége a világnak
  • 1989 Révkalauz (napló + kisregények))
  • 1989 Italia mia
  • 1990 Ezredvég (korábban megjelent művek újabb kiadásai: Budapesti ősz + Italia mia + Uncle Joe + Man overboard + Skizofrénia)
  • 1991 Staféta
  • 1993 Napló I-III.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Karinthy Ferenc családfája[2][3]
Karinthy Ferenc
(Budapest, 1921. jún. 2.–
Budapest, 1992. febr. 29.)
író
Apja:
Karinthy Frigyes
(Budapest, 1887. jún. 25.–
Siófok, 1938. aug. 29.)
író, műfordító
Apai nagyapja:
Karinthy (Kohn) József
(Pápa, 1846. márc. 28. –
Budapest, 1921. nov. 4.)
tisztviselő
Apai nagyapai dédapja:
Kohn Lipót
órás
Apai nagyapai dédanyja:
Glück Mária
(? –
Pápa, 1892. jan. 27.)
Apai nagyanyja:
Engel Karola
(Pest, 1851. aug. 13.–
Budapest, 1895. jan. 26.)
Apai nagyanyai dédapja:
Engel Dávid
(? –
Budapest, 1883. márc. 28.)
magánzó
Apai nagyanyai dédanyja:
Sternberg Katalin
(? –
Budapest, 1888. aug. 16.)
Anyja:
Böhm Aranka
(Ipolyság, 1893.–
Auschwitz, 1944.)
orvos
Anyai nagyapja:
Böhm Ignác
(Újvidék, 1867.–
?)
kereskedő
Anyai nagyapai dédapja:
Böhm Vilmos
Anyai nagyapai dédanyja:
Kohn Antónia
Anyai nagyanyja:
Mangold Hermina
(Ipolyság, ?–
?)
Anyai nagyanyai dédapja:
Mangold Mór
(? –
Ipolyság, 1912. aug. 1x.) izr.
Anyai nagyanyai dédanyja:
Duschinsky (v. Dusinszky) Regina

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011. június 2.-i lekérdezés
  2. Czeizel Endre-Erős Erika: Számadás a tálentumról. Corvina Kiadó, Budapest, 1995. ISBN 963-134-071-6
  3. Karinthy Márton: Ördöggörcs. Ulpius-Ház Kiadó, Budapest, 2003. 272–283. o. ISBN 963-947-555-6

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • OSZK gyászjelentések

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]