Mándy Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mándy Iván
Született 1918. december 23.
magyar 1867-1918 Budapest
Elhunyt 1995. október 6. (76 évesen)
magyar Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása író, forgatókönyvíró
Díjak Baumgarten-díj (1948)
József Attila-díj (1969)
Déry Tibor-jutalom (1985)
Kossuth-díj (1988)

Mándy Iván az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Mándy Iván (Budapest, 1918. december 23.Budapest, 1995. október 6.) Kossuth-díjas magyar író, 1999-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé választotta.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Madách Gimnáziumban tanult, de az utolsó osztályból kimaradt és nem érettségizett le. Első novellája 1937-ben jelent meg a Magyarság című lapban. A háború után sporttudósítóként tevékenykedett, majd az Újhold című folyóirathoz csatlakozott. 1949-1955 között nem publikálhatott. Ezekben az években „átírásokból” élt: a Magyar Rádiónál dolgozott dramaturgként, mások gyermekhangjátékait javítgatta, és amikor „felkérték”, vidéki filmklubok bevezetőit tartotta, vagy irodalmi előadásokat kórházakban, nőgyűléseken, iskolákban, de akár az állatkertben is. A Népművészeti Intézet munkatársaként lektori véleményeket írt, kéziratokat javított, szerkesztett. Eltávolítása után, 1954-től szabadfoglalkozású íróvá lett. 1967-ben megnősült. 1989-től a Holmi szerkesztője lett, 1991-től a budapesti magisztrátus tagja, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöki tisztségét vállalta el.

Prózája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Műveinek világát meghatározta a környezet, amelyben élt: a Teleki és Mátyás tér környéke, a kisemberek, a lecsúszottak, a társadalom elesettjeinek világa. Első önéletrajzi ihletésű regényeiben (Franciakulcs, 1948; A huszonegyedik utca, 1948), a gyermekkori tapasztalatok, emlékek válnak regénnyé: a lődörgők, a kétes egzisztenciák világa egy kamaszfiú tudatán átszűrve impresszionista képekben jelenik meg. Ábrázolásmódja mind merészebben szakadt el a közvetlen realitástól a szürreális illetve az abszurd felé. Az 1950-es és az 1960-as évek regényeiben a jellegzetes figurák új árnyalatokkal gazdagodtak, és mítosszá kerekedtek. A régi mozik, presszók, uszodák, tribünök, futballpályák alkotják a "Mándy univerzumot". Az 1950-es években hallgatásra ítélt író rögzítette a félelem és rettegés éveinek nyomasztó hangulatú mindennapjait (Fabulya feleségei, 1959; Előadók, társszerzők, 1970). Írásaiban nőtt a fantasztikus, irreális mozzanatok és a képzelet szerepe. Gyakran jelenik meg formateremtőként az álom is (Egy ember álma, 1971; Álom a színházról, 1977). Az 1960-as években az író új tájékozódását jelezték a Vera-novellák, középpontjukban egy fiatal lánnyal, a beatnemzedék jellegzetes képviselőjével (Mi van Verával?, 1970). Az 1970-es évek végétől figyelme a tárgyak, a dolgok felé fordult. Műveiben a modern nagyvárosi ember szorongását, magányát szólaltatta meg. Magányos hőseinek groteszk, mégis hősi küzdelme a valósággal a hűség és a részvét erkölcsi parancsára figyelmeztet. Gyermekkönyvei is klasszikussá váltak (Csutak-sorozat, 1956-1968). A novella megújítója, az idő- és térviszonyokat az elbeszélésben felszabadította a hagyományos ábrázolás kötelmei alól, részben a film módszereit (vágások, áttűnések), részben a lírai ábrázolás eszközeit használta az epikában (képek).

Mándy Iván sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-39 (Varga Géza Ferenc szobrász műve).

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Még életében megjelent kötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1943. A csőszház (kisregény)
  • 1944. Az enyedi diák (ifjúsági regény)
  • 1948. Francia kulcs (kisregény)
  • 1948. A huszonegyedik utca (önéletrajzi regény)
  • 1949. Vendégek a palackban (elbeszélések)
  • 1955. Egy festő ifjúsága. Barabás Miklós diákévei (ifjúsági regény)
  • 1956. Csutak és a többiek (vígjáték)
  • 1957. Csutak színre lép (ifjúsági regény)
  • 1957. Idegen szobák (novellák)
  • 1959. Fabulya feleségei (kisregény)
  • 1959. Csutak és a szürke ló (ifjúsági regény)
  • 1960. Mélyvíz (musical)
  • 1961. Csutak a mikrofon előtt (ifjúsági regény)
  • 1963. A pálya szélén (regény)
  • 1965. Robin Hood (ifjúsági regény)
  • 1965. A locsolókocsi (regény)
  • 1965. Az ördög konyhája (novellák)
  • 1966. Séta a ház körül (elbeszélések, dokumentumjátékok)
  • 1967. Régi idők mozija (novellafüzér)
  • 1968. Csutak és Gyáva Dezső (ifjúsági regény)
  • 1969. Egyérintő (válogatott novellák)
  • 1970. Előadók, társszerzők. 1950–1952. (novellák)
  • 1970. Mi van Verával? (regény)
  • 1971. Egy ember álma (kisregény)
  • 1972. Mi az, öreg? (novellafüzér)
  • 1974. Fél hat felé (novellák)
  • 1974. Tribünök árnyéka (novellák)
  • 1975. Zsámboky mozija. A családtag (regény)
  • 1977. Álom a színházról (regény)
  • 1977. Arnold, a bálnavadász (ifjúsági regény)
  • 1977. Lány az uszodából (novellák)
  • 1979. A trafik (regény)
  • 1980. A bútorok (kisregény)
  • 1981. A villamos (kisregény)
  • 1981. Ha köztünk vagy, Holman Endre (hangjáték)
  • 1981. Tájak, az én tájaim (elbeszélések, kisregények)
  • 1983. Átkelés (elbeszélések)
  • 1983. Mit akarhat egy író? (válogatott novellák)
  • 1984. Lélegzetvétel nélkül (gyűjteményes kötet: Vendégek a palackban, 1949.; Idegen szobák, 1957.; Az ördög konyhája, 1965.)
  • 1984. Strandok, uszodák (kisregény)
  • 1986. Magukra maradtak (kisregény)
  • 1989. Önéletrajz (novellák, rádiójátékok)
  • 1992. Huzatban (novellák)
  • 1992. Tépett füzetlapok (válogatott novellák)
  • 1994. Budapesti legendák (elbeszélések)

Posztumusz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1996. A légyvadász (novellák)
  • 1998. A pálya elején. Az első novellák (1942–1944)

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forgatókönyvíróként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színészként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ERDŐDY Edit: Mándy Iván. (Kortásaink). Bp., Balassi, 1992, 111 p.
  • DOMONKOS Mátyás – Lengyel Balázs (szerk.): A pálya szélén. In memoriam Mándy Iván. Bp., Nap, 1997, 342 p.
  • Holmi, 1996/4. (Mándy-emlékszám)
  • HÓZSA Éva: A novella új neve, Fórum Könyvkiadó, 2003.
  • Mándy és a kísértetek, in.: BALASSA Péter: Észjárások és formák, Tankönyvkiadó, Bp.,
  • Szabadíts meg a gonosztól. Mándy Iván és Sándor Pál filmje (ötlettől a filmig). Bp., Magvető, 1980
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Mándy Iván témában.