Cegléd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cegléd
Cegled allomas.jpg
Ceglédi vasútállomás
Cegléd címere
Cegléd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Ceglédi
Kistérség Ceglédi
Jogállás város
Polgármester Takáts László (FIDESZ-KDNP)
Jegyző Dr. Diósgyőri Gitta
Irányítószám 2700
Körzethívószám 53
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 36 129 fő (2014. jan 1.)[1]
Népsűrűség 156,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 244,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cegléd (Magyarország)
Cegléd
Cegléd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 38″, k. h. 19° 47′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 38″, k. h. 19° 47′ 53″
Cegléd (Pest megye)
Cegléd
Cegléd
Pozíció Pest megye térképén
Cegléd weboldala

Cegléd (németül Zieglet) a harmadik legnépesebb város Pest megyében, és a legnépesebb a Ceglédi kistérségben, amelynek a székhelye. Az „Alföld kapuja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található. Földrajzi helyzete Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A feketerészen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Belváros
  • Északi Lakótelep
    • Széchenyi Lakótelep
    • Vásárhelyi Pál Lakótelep
  • Keleti Kertváros
    • Csengeri
    • Puttony u.
    • Akácos u.-Csengeri u.
  • Öregszőlő-kertváros
    • Öregszőlők
    • Kenderföld
    • Felszeg
  • Budai úti lakó-üdülő övezet
  • Cifrakertdűlő
  • Urinegyed
  • Kertváros
  • Vásártér és környéke
  • Északi Ipari-Kereskedelmi övezet
    • Ipari Park
    • Szűcstelep-Kernácstelep
  • Nyugati Kertváros
    • Újváros
  • Délkeleti Iparterület
    • Bede
  • Külterületi tanyás övezet
    • Ugyer

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termelő életmód megjelenésével megkezdődött a letelepedés is. A mai ceglédi határban több korai (például rézkori) település maradványai is megtalálhatók. Kiemelkedő a késő bronzkori vatyai kultúra lelőhelye az Öregszőlőkben. A Cegléd területén is élt első, név szerint ismert nép az iráni eredetű nomád szkíták voltak. Temetőjüket Tápiószelén, aranyszarvasukat Tápiószentmártonban találták meg. A rómaiak uralma nem terjedt ki erre a területre, de a római korban éltek itt az iráni eredetű nomád szarmaták (jazigok). A népvándorlás viharait követően, a honfoglalás során valószínűleg a fejedelmi törzs szállta meg Pest megye területét. A leletek szerint Cegléd környéke a honfoglalás korában lakott volt.

Cegléd kialakulása az Árpád-korban kezdődött, de kevés az okleveles említés és a történeti forrás, így nem tudunk sokat erről az időszakról. A napjainkban végzett feltárások bizonyítják, hogy a ceglédi határban több Árpád-kori falu létezett (Cegléden kívül Cseke, Félegyháza, Székegyház, Külsőhegyes, Töröttegyház és még legalább 3 a Bécsi-hát, Máté-völgy és a Madarászhalom területén), s a kutatások során több falumaradvány elő is került, templommal és temetővel. E néhány száz fős kis falvak elnéptelenedésének oka valószínűleg a tatárjárás volt.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Ez a királyi oklevél azonban nem bizonyítja egyértelműen, hogy e területre vonatkozik a ”Chegled” helységnév, hiszen még ekkor több ilyen nevű magyarországi helység létezett. Az igazi, alföldi Ceglédre vonatkozó első hiteles oklevelet 1358-ra tehetjük. Valószínűleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken.

Az eladdig királyi birtok Ceglédet I. (Nagy) Lajos királyunk 1358-ban anyjának, a lengyel Łokietek Erzsébetnek adományozza, aki aztán 1368-ban az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta, akik a török korig, majd 1782-ig voltak földesurai a városnak.

A mezővárosi kiváltságoknak fokozatosan került birtokába a város: 1364. május 8-án (a városalapítók napja) I. (Nagy) Lajostól vámmentességet, 1420-ban Luxemburgi Zsigmondtól szabad bíróválasztási jogot kapott a város, 1448-ban pedig Hunyadi János kormányzó gyümölcsoltó Boldogasszony, Barnabás apostol és Máté evangélista ünnepeire országos vásártartási jogot adományozott a településnek. (MOL DL 14 166.)

Emellett 1521-ből ismerjük András-napi országos vásárát is. (MOL DL 23 567.) A mezővárosnak 12 tagú saját tanácsa volt. A kiváltságok és a kedvező fekvés Ceglédre vonzották a környező falvak lakosságát.

A város lakosságának nagyságára az 1470-es és az 1510-es évekből van adat. Az előbbi években kb. 750, míg az utóbbi években kb. 1100 ember lakta Ceglédet. Az első városi tanács által kiadott oklevelet 1521-ből ismerjük. (MOL DL 23 567.) A középkor folyamán a településről 13 egyetemre járó személy volt ismert.

A 14. század-ban a Berceltől Tószegig húzódó teljes terület Ceglédhez tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond király saját híveinek adományozta Abonyt, Tetétlent, Hunyadi Mátyás pedig Törtelt.

Ugyancsak Zsigmond adományozta el azt a 4 pusztát, amelynek birtoklása több évszázados háborúskodást és pereskedést eredményezett Cegléd és Nyársapát között. A vitának az vetett véget, hogy az 1666-ban elpusztított Nyársapát lakói betelepültek Ceglédre.

1509-ben a város fellázadt az apácák tiszttartója ellen, annak különböző, az adók beszedésekor elkövetett önkényeskedései miatt, és egy parázs vita után a városiak megölték Sebestyén deákot. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására. Az új tiszttartó segítségével aztán két évvel később sikerült a deák családjával egyezséget kötnie az apácáknak és a lakosoknak. Ennek értelmében a város 200 forintnyi kárpótlást fizetett a tiszttartó rokonainak.

Dózsa György ceglédi beszédének 450. évfordulójára kiadott bélyeg (1964)
A városháza épülete

1514-ben a keresztes sereg toborzásában, és a parasztháború ideológiájának megfogalmazásában nagy szerepet játszottak a ferences szerzetesek és a vidéki papok. Ezek közé tartozott Dózsa állítólagos barátja, a már említett Mészáros Lőrinc pap is (akinek nevét régebben a Katolikus Iskola viselte). A török ellen induló 40 ezres keresztes sereg Cegléden is átvonult, gyakorlatozott, és Dózsa innen küldte ki a jobbágyokat csatlakozásra felhívó kiáltványát. Körülbelül 2000 ceglédi is csatlakozott a sereghez, hiszen itt is létezett egy jómódú, felemelkedni vágyó marhatartó vagy szőlőbirtokos paraszti réteg. Dózsa híres ceglédi beszéde viszont sohasem hangzott el. Ettől függetlenül nem jogosulatlanul áll a Kossuth téri katolikus templom mögött a Somogyi József által készített Dózsa-szobor.

A tatárdúlás után újabb veszély fenyegette Magyarországot: a török. Ceglédet már a mohácsi csata után felgyújtották, és Buda 1541-es, majd Szolnok 1552-es elfoglalása után 150 évre török uralom alá kerül. A török korban a város szultáni kincstári (hász) birtok lett, így viszonylagos békességet élvezett. A környékbeli lakosság a pusztítások elöl a városba menekült, a puszta határ pedig a rideg marhatartásnak biztosított lehetőségeket. Az 1550-es években tagja volt a 3 város – Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd – szövetségének, nagyfokú bíráskodási önállósággal rendelkezett. A reformáció hatására a város lakossága kálvinista lett (prédikált itt Szegedi Kis István is), ilyen középiskola is működött a városban, és a reformátusok vették birtokba a katolikus templomot is.

Miközben az egész ország számára a török kor nagy pusztulást hozott, addig Cegléd jelentősen gyarapodott a békés időszakokban. Ennek a tizenöt éves háború (15931606) vetett véget. Nógrád várának 1594-es visszafoglalásával, Pest megye területén is nagyobb hadjáratok kezdődtek, melyek Ceglédet is érintették. Ekkor a Ceglédet ért nagy veszteségek hatására, a nép teljes szétfutására került sor 15961602 között. A lakosság nagy része Kőrösre menekült. Az újranépesülés után a 17. században is nagyfokú önállósággal rendelkező, virágzó város volt. A ceglédi török világnak Buda felszabadulása után vége szakadt, de a török kiűzését eredményező háborúk miatt a lakosság 1683-ban ismét Kőrösre és Kecskemétre menekült.

Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc során ugyan a lakosság háromszor is menekülésre kényszerült, de 1711 után ismét emelkedett a város lakossága, majd a 18. század közepétől folyamatos a növekedés eredményeként, 1848-ra már több mint 16 000 lakója van.

A török kiűzése után a klarisszák visszakapták a várost, amit a nagyobb önállósághoz szokott lakosság igencsak sérelmezett. Az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba, akik a tanács felét alkották, és a 2 főbírójelölt egyike is katolikus volt. Elvették a reformátusok templomát, megszüntették középiskolájukat. Hiába volt az egész országban Cegléden a legnagyobb a jobbágytelek, Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete után mégis csökkent a jobbágyok kezén lévő földek nagysága. A tőlük elvett „feleslegföldeken” hozta létre az uradalom 1785-ben Ceglédbercelt. A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta. A király türelmi rendelete megszüntette a reformátusok hátrányos megkülönböztetését is.

A 18. század-ban kezdődött a lakosság egy részének tanyákra való kiköltözése, aminek eredményeként a város még jelenleg is egy nagy kiterjedésű tanyavilág központja. Még mindig jelentős szerepet játszott a rideg marhatartás, de egyre jelentősebbé vált a szőlőtermelés is. A mezőgazdaság fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult a Széchenyi István barátja: Török János (a Mezőgazdasági Szakközépiskola névadója) által 1847-ben alapított szőkehalmi gazdaképző iskola.

Az 1834-es nagy tűzvész után kezdődött a mai város tervszerű kiépülése. A gótikus katolikus templom helyén ekkor épült a mai templom és megkezdték a református templom építését is Hild József tervei alapján. Az 1847-ben megnyitott Pest-Szolnok vasút, majd az 1854-ben Szeged felé elágazó vonal pedig jól mutatja a város közlekedés-földrajzi szerepének erősödését is.

A Pozsonyból áthozott erkély
Kossuth-emléktábla

A református iskola falánál állították fel 1949-ben a pozsonyi egykori Zöldfa fogadó erkélyét, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő pozsonyiaknak 1848. március 17-én Batthyány Lajost mint az ország felelős miniszterelnökét. Erről az erkélyről hirdették ki azt is, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágyfelszabadítást. Ez igencsak kedvező lehetett a ceglédieknek, hiszen ezzel a jobbágytelkek mind használóik tulajdonába kerültek.

A forradalom szele elérte e kis mezővárost is, és megalakult a nemzetőrség, melynek tagjai a szerb támadás hírére Bácskába vonultak, és részt vettek Szenttamás ostromában. Jelačić szeptemberi támadásának hatására Kossuth Lajos 1848. szeptember 10-én hadba hívó cikket jelentetett meg. Ugyanezen a napon a ceglédi főbíró, Csizmadia Mihály összehívta Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét tanácsát, és egy határozatban arra szólították fel a kormányt és az országgyűlést, hogy kezdje meg az ország felfegyverzését ("ceglédi levél"). Kossuth erre a határozatra is hivatkozhatott, mikor az országgyűlésben bejelentette, hogy toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre.

Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt – élénkítően hatott a népfelkelőkre, és a nemzetőrökre egyaránt; 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. A beszéd helyszínén ma emléktábla áll, és ennek az eseménynek állít emléket Horvay János 1902-ben felállított Szabadság téri Kossuth-szobra is. Ennek mintájára állították fel az 1920-as években a New York-i szobrot is.

1848 őszétől a város újra a „hadak útjára” került. Egyetlen csata zajlott itt 1849. január 25-én, a bedei csata, mikor a Szolnok felől előrenyomuló Perczel Mór tábornok megfutamította Ottinger Ferenc osztrák csapatait, és Irsáig üldözte őket. A csata helyén ma emlékmű áll, Perczel Mór szobra pedig a Malom téren található meg. Az 1849-es évben hol osztrák, hol magyar csapatok állomásoztak Cegléden.

A harctéren bekövetkező változások miatt, 1849 júliusában egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A Pesti út 6. szám alatt, Ferenchich József uradalmi tiszttartó házában volt elszállásolva Kossuth Lajos és családja. A július 8-i haditanácson Kossuth mellett részt vett Horváth Mihály miniszter, Perczel Mór, Wysocki József, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid hadtestparancsnokok. De tartózkodott itt Degré Alajos, Bem József (akiről az Ipari Szakmunkásképzőt nevezték el) és Henryk Dembiński is. Amikor Cegléd császári kézre került, itt szállt meg Jelačić, Schlik és Ottinger is.

A megtorlás is elérte a várost: Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A szabadságharc hősei közül Cegléden temették el a váci csata hősét, Földváry Károlyt, vagy a Bemmel Erdélyben harcoló Csutak Kálmánt.

Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz, a kiegyezés után általában függetlenségi párti képviselőket választott. 1876-77-ben Cegléden élt Táncsics Mihály, saját könyveit árusította, kevés sikerrel (ma általános iskola viseli a nevét). 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinban (Torinó) az emigráns Kossuthtal, hogy hazahívja a város országgyűlési képviselőjének. Kossuth nem jött haza, de a turini százak”, majd leszármazottaik minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját. Ma is működik Cegléden az ország egyik legrégibb egyesülete, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör, amely jelentős szerepet játszik a Kossuth-kultusz ápolásában és a Kossuth Múzeum támogatásában. Ha már Kossuth nem is lehetett a város képviselője, a fia azért igen: Kossuth Ferenc a századfordulón nemcsak Ceglédet képviselte, hanem ő volt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője is. Ennek a pártnak a színeiben volt a város országgyűlési képviselője az első világháború idején Károlyi Mihály is (róla kapta nevét az egykori Károly Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola, az iskola új neve: Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola).

1881. november 26-án Jakab Lajos igazgatása alatt, a Népkör telkén megnyílt a szín­ház a Bánk bánt előadván. Nemes Persay Ferenc (†1936), a későbbi Bars vármegye alispánja, és Bába Molnár Sámuel polgármester szereztek érdemeket a színház felépítése körül, amennyiben a 10 forintos részjegyzéseket ők gyűjtötték.[2]

A mezőgazdasági modernizáció Cegléden és környékén is megjelent. A 19. század végére: beindul a gépesítés (cséplőgép, gőzeke), elterjed a gyümölcskultúra, az állattenyésztés. A századfordulón megfigyelhető volt az üzemek növekedésének tendenciája, de a kisipar jellege változatlan maradt.

A 19. század második felében legerősebben a malomipar fejlődött (vízi-, száraz-, szél-, gőzmalmok). Ezek már tőkés jellegű ipari vállalkozások voltak. A közlekedési helyzetből adódó előnyöket is egyre jobban kihasználta a város. A 19. század közepén még csak a település nagysága, valamint néhány jelentősebb középület és lakóház fejezte ki a mezővárosi rangot. A századfordulóra azonban már előrehaladt a városiasodás, 1899-ben állami gimnáziumot kapott a város, és a legjelentősebb középületek is ekkor épültek. A virágkor nagyban kötődik az akkori polgármester, Gubody Ferenc személyéhez.

Cegléd volt akkoriban az agrárszocialista mozgalom egyik központja is. A szociáldemokrata indíttatású Várkonyi István (általános iskola viseli nevét) 1897-ben a mai Sportcsarnok helyén egykor állt Vigadóba hívta össze az első földmunkáskongresszust, ahol megfogalmazták a földosztás programját és létrehozták a Független Szocialista Pártot. A mozgalmat aztán egy év múlva szétverték. Ennek ellenére Urbán Pál kezdeményezésére 1902-ben Cegléd-Homokpusztán jött létre az ország első (akkor még önkéntes!) termelőszövetkezete.

Az első világháborúban közel 1000 ceglédi lakos esett el, és a Tanácsköztársaság 1919-es napjai sem múltak el áldozatok nélkül.

A második világháborús veszteségeket növelte a zsidók deportálása (kb. 600 áldozat) és a vasútállomás 1944. augusztus 29-i bombázása is. A szovjet hadsereg 1944. november 4-én foglalta el a várost, amelynek határában óriási hadifogolytábort működtetett. A következő években itt is kiépült a kommunista diktatúra. 1952-ben, jelentős részben ceglédi tanyákból önállósodott Csemő község. 1956. október 26-án gimnáziumi diákok kezdeményezte tüntetés volt a városban, és a forradalmárok kezébe került a hatalom. November 4-én aztán már a Cegléden állomásozó szovjet csapatok is kivették részüket a forradalom leveréséből. A hetvenes években a város fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt ipara, visszafejlődött mezőgazdasága, bár az idegenforgalom jelentősége (Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont) folyamatosan nő.

Egykoron a Magyar Honvédség egyik jelentős központja volt Cegléd. 1874-ban kezdődött meg a katonai élet a városban, jelenleg is áll az első laktanya épülete a városban. 1905-ben kezdtek el építeni egy újabb laktanyát, ez negyven évig volt a magyar katonáké, később pedig, a világháború után szovjeteké. A magyar katonákat végül, a városon kívül az 1951-ben épült Törteli úti "Dózsa György Laktanya" fogadta be. Ide költözött be az első alakulat, ami a 30. Áttörő Tüzérhadosztály volt. A tüzérség tizenöt éven keresztül egyeduralkodó volt Cegléden, Végül 1966-ban költözött ide más fegyvernem is. A tüzérhadosztály a laktanya bezárásának idején, MH 10. Dózsa György Tüzérdandár néven fejezte be a pályafutását.

A másik fontos katonai egysége a laktanyának a MH 66. Puskás Tivadar Híradózászlóalj volt. A zászlóalj 1966. október 29-én alakult Cegléden, 66. Önálló híradózászlóalj néven. A zászlóaljnak a feladata volt, a Cegléd helyőrségben lévő 3. Gépesített Hadtest híradásának biztosítása béke és természetesen ha kellett akkor háborús viszonyok között is. A hadtestnek fontos volt az alárendelt csapatok közötti gyors kommunikáció.

1990-ben az akkori honvédelmi miniszter rendeletében a híradózászlóalj felvette a Puskás Tivadar nevet. 1991-ben az alakulat és a szintén Ceglédre díszlokált MH 3. Rendészeti Komendánsszászlóaljjal összeolvadt, és így a két szervezetből alakult meg a MH 66. Puskás Tivadar Vezetésbiztosító Zászlóalj. 2000 végétől a szervezet átalakitási intézkedéseknek folytán, megkezdődött a zászlóalj felszámolása, ezzel együtt a ceglédi laktanya is fokozottan kezdett "eltűnni". A történelem végül 2001. június 30-án érte utol, ekkor végleg bezárták a laktanyát. Élt 50 évet és ezzel Cegléd megszűnt mint katonaváros. [3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„Hozzád jövék el, derék magyar nép. Elárult hazám reménye, vára, oszlopa”
Franz Kollarz: Kossuth Lajos Cegléden

Helyi jelentőségű épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református Nagytemplom
  • Újvárosi Református Templom
  • Felszegi Református Templom
  • Szent Kereszt Felmagasztalása Templom (klasszicista)
  • Katolikus Óplébánia (18.század)
  • Evangélikus Templom(neogótikus)
  • Magyarok Nagyasszonya Kápolna
  • Szent Klára Kápolna
  • Szent Margit Kápolna
  • Városháza (eklektikus)
  • Városi Bíróság
  • Városi Piaccsarnok
  • Veér-ház
  • Patkós Irma-ház
  • IPOSZ Székház
  • Szabadság tér 8.
  • Kishartyányi kúria
  • Kossuth Ferenc u. 1.
  • Szabadság tér 2.
  • Kossuth tér 10.
  • Tiszti klub
  • Vasútállomás
  • Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ)
  • Városi Könyvtár
  • Ceglédi Galéria
  • Antik Vitalis Galéria
  • Duó Galéria
A református Nagytemplom, épült Hild József tervei szerint (1834)  
Az Evangélikus templom, épült Sztehlo Ottó tervei szerint (1896)  
Katolikus Óplébánia (18.század)  

Emlékművek, köztéri szobrok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Turini emlékmű
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Európai Uniós emlékmű
  • Bedei emlékmű
  • Szentháromság szobor
  • Városalapítók szobra
  • Dózsa szobor
  • Dózsa mellszobor
  • Kossuth szobor
  • Kossuth mellszobor
  • Kossuth erkély
  • Harangláb
  • Gubody park
  • Gubody mellszobor
  • Turul-szobor[4]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kossuth Múzeum
  • Jazzdobtörténeti Múzeum
  • Városi Sportgyűjtemény
  • Egyház-és Iskolatörténeti Múzeum
  • Informatikai és Számítástechnikai Történeti Gyűjtemény
  • Vadász, Természetrajzi Múzeum és Oktatási Stúdió
  • Öntöttvaskályha Múzeum
  • Czeglédi Közösségi Múzeum

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elővárosi vonat Cegléden

Cegléd fontos vasúti csomópont, ugyanis áthalad rajta a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal (100a jelzésű), illetve itt ágazik ki a Cegléd–Szeged-vasútvonal (140 jelzésű). A városban emiatt mindegyik gyorsvonat és InterCity megáll, az ütemes menetrendnek köszönhetően kiváló vasúti összeköttetéssel rendelkezik Budapest, Szolnok és Szeged irányába is. A vasútállomás a Kölcsey tér 3. szám alatt található. A város közigazgatási határán belül található még két vasúti megálló: Budai út (100a vonal) és Ceglédi szállások (140-es vonal).

Egykoron a városközponton keresztül haladt Csemő irányába a normál nyomtávú Cegléd–Hantháza-vasútvonal, amely főként gazdasági szempontok figyelembe vételével létesült. A 20 km hosszú vonal 1978-ig szolgálta a környék forgalmát, ma már csak nyomai láthatók.

Helyi autóbuszközlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Autóbuszállomás: Cegléd, Mozdony u. 6.

Nagyobb megálló: Cegléd, Posta

Járatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1, 2, 3, 4, 6, 8, 9.

  • 1 (Autóbuszállomás-Volánbusztelep)
  • 2 (Autóbuszállomás-Ipari Park)
  • 3 (Posta-PEMÜ)
  • 4 (Autóbuszállomás-CAT lakótelep)iskola
  • 6 (Autóbuszállomás-Ugyeri szőlők)
  • 8 (Autóbuszállomás-Budai Út)nyár
  • 9 (Autóbuszállomás-Kórház)

Helyközi járatok Cegléden belül[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

25, 25A, 41, 41A, 60, 60A.

  • 25(30) (Autóbuszállomás-Szolnoki úti sorompó)
  • 41 (Autóbuszállomás-Dózsa Gy. laktanya)
  • 60 (Autóbuszállomás-Ugyer,régi vmh.)

Oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Óvodák, bölcsődék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ady Endre óvoda
  • Kőrösi úti óvoda
  • Köztársaság Utcai óvoda
  • Lövész utcai óvoda
  • Pesti úti óvoda
  • Széchenyi úti óvoda
  • Malom téri óvoda
  • Báthori Utcai óvoda
  • Budai úti óvoda
  • Posta utcai óvoda
  • Eötvös téri óvoda
  • Napsugár magánóvoda (Borona Utcai óvoda)
  • Deák téri óvoda
  • Fűtőház utcai óvoda
  • Szép utcai óvoda
  • Deák téri bölcsőde
  • Dózsa György utcai bölcsőde
  • Babóca családi napközi
  • Csintalan Csodák Családi Napközi
  • Kópé Kuckó Játszóház és Törpe Tanoda Családi Napközi

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola
  • Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon
  • Református Általános Iskola
  • Külterületi Általános Iskola(Ugyer)
  • Budai Úti Általános Iskola

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kossuth Gimnázium főhomlokzata

Főiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gábor Dénes Főiskola(CKIK)
  • Budapesti Gazdasági Főiskola(CKIK)
  • Szolnoki Főiskola (CKIK)

Zeneiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Illés Lajos Zeneiskola és zeneház

Közművelődési intézmények, fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kossuth Művelődési Központ és Színház
  • Vasutas Csomóponti Művelődési Központ
  • Patkós Irma Színház
  • Református Közösségi Ház Színházterme

Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi Felnőtt Könyvtár
  • Városi Gyermek Könyvtár
  • Ifjúsági Könyvtár

Mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Uránia Mozi

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nemzetközi Dobos-és ütős gála
  • Szabadtéri zenés esték
  • Pünkösdi nyitott pince nap
  • Laska-és borfesztivál
  • Furfangos járművek és veterán járművek randevúja
  • Koktél-és salsa fesztivál
  • Bori jazz fesztivál
  • Kossuth napok
  • Tetz művészeti fesztivál
  • Virga fesztivál

Sportlétesítmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
  • Belvárosi Uszoda
  • Gál József Sportcsarnok
  • Vasutas Sportcsarnok
  • Városi Tekepálya
  • CVSE sportpálya
  • Bedei sportpálya
  • GOKART pálya
  • PULZUS Szabadidő Központ
  • Zsengellér Gyula Sporttelep (volt Malomtó széli Sporttelep)

Ceglédnek évek óta NB II-es labdarúgócsapata van, a Ceglédi VSE.

Egészségügyi intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Toldy Ferenc Kórház
  • Toldy Ferenc Kórház Rendelőintézet
  • Toldy Ferenc Kórház Bőr-és Nemibeteg Gondozó
  • Toldy Ferenc Kórház Plasztikai Sebészet
  • Toldy Ferenc Kórház Tüdőgondozó
  • Túri Poliklinika

Gyógyszertárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schulek Gyógyszertár
  • Rákóczi Gyógyszertár
  • Tömörkény Gyógyszertár
  • Szent Imre Gyógyszertár
  • Kígyó Patika
  • Pingvin Patika
  • Felszegi Gyógyszertár
  • Szent Anna Gyógyszertár
  • Belvárosi Gyógyszertár
  • Gyógyír Gyógyszertár
  • Zalai Gyógyszertár

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

TV[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mária Rádió Cegléd
  • Cegléd Rádió 92,5
  • Trió rádió 97,7

Újság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyesületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ceglédi Kék Cápák Sport Egyesület
  • Ceglédi Alkotók Egyesülete
  • Cegléd Bedei Polgárőr Egyesület
  • Cegléd Kapuja Polgári Egyesület
  • Ceglédi Nagycsaládosok Egyesülete
  • Cegléd Újvárosi Polgárőr Egyesület
  • Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülete
  • Megoldás Egyesület
  • Mozgássérült Egyesület
  • Napraforgó Egyesület
  • 307-es Ceglédi Horgászegyesület
  • Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete
  • Vasutas Sportegyesület
  • Ceglédi Honvéd Sportegyesület
  • Ceglédi Elefántkölykök Kosárlabda Klub
  • Ceglédi Modellezők Egyesülete
  • Sagaku Sportklub

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ceglédnek öt erdélyi, két német és egy magyar testvérvárosa van:

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cegléd ismert szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cegléd ismert halottai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb nevezetes személyek, akik a városhoz kötődnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  2. http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/Ia/szin_I.0304.htm
  3. http://kameraaltal.blog.hu/2013/02/05/mn_6639_3_hadtest_cegled_dozsa_gyorgy_laktanya
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  • Ikvai Nándor (szerk.): Cegléd története. (Studia Comitatensia 11.) Szentendre, 1982. Pest megyei Múzeumok Igazgatósága

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Nagykáta Jászberény Újszász Héraldique meuble compas.svg
Albertirsa

Észak
Nyugat  Cegléd  Kelet
Dél

Abony
Lajosmizse Nagykőrös Tiszakécske