Cegléd

Cegléd
Ceglédi vasútállomás
Cegléd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ceglédi
Rang	város
Polgármester	Földi László (FIDESZ-KDNP)
Jegyző	Dr. Diósgyőri Gitta
Irányítószám	2700
Körzethívószám	53
Népesség
Teljes népesség	38 066 fő (2011. január 1.) +/-
Népsűrűség	156,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	244,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cegléd Pozíció Magyarország térképén
Cegléd Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.1771° k. h. 19.7980°47.1771, 19.798
Cegléd weboldala

Cegléd (németül Zieglet) a harmadik legnépesebb város Pest megyében, és a legnépesebb a Ceglédi kistérségben.

Fekvése

Budapesttől 74 kilométerre délkeletre található.

Cegléd régen és ma is út menti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. Földrajzi helyzete és társadalomfejlődésének üteme is Kecskemétéhez és Nagykőröséhez hasonló. Jó fekvésének köszönhetően (hazánk középső részén van, területén különböző talajtípusokkal) az ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A feketerészen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek, valamint a Gerje–patak az ártereivel. A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a "szeglet" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán.

Városrészei

• Belváros(8301 fő)

• Északi Lakótelep(7714 fő)
  • Széchenyi Lakótelep
  • Vásárhelyi Pál Lakótelep

• Keleti Kertváros(8020 fő)
  • Csengeri
  • Puttony u.(152 fő)
  • Akácos u.-Csengeri u.(106 fő)

• Öregszőlő-kertváros(4597 fő)
  • Öregszőlők
  • Kenderföld
  • Felszeg

• Budai úti lakó-üdülő övezet(612 fő)

• Cifrakertdűlő

• Északi Ipari-Kereskedelmi övezet(908 fő)
  • Ipari Park
  • Szűcstelep-Kernácstelep(908 fő)

• Nyugati Kertváros(4486 fő)
  • Újváros

• Dél-keleti Iparterület(496 fő)
  • Bede

• Külterületi tanyás övezet(2921 fő)
  • Ugyer

Története

A termelő életmód megjelenésével megkezdődött a letelepedés is. A mai ceglédi határban több korai (például rézkori) település maradványai is megtalálhatók. Kiemelkedő a késő bronzkori Vatyai kultúra lelőhelye az Öregszőlőkben. A Cegléd területén is élt első, név szerint ismert nép az iráni eredetű nomád szkíták voltak. Temetőjüket Tápiószelén, aranyszarvasukat Tápiószentmártonban találták meg. A rómaiak uralma nem terjedt ki erre a területre, de a római korban éltek itt az iráni eredetű nomád szarmaták (jazigok). A népvándorlás viharait követően, a honfoglalás során valószínűleg a fejedelmi törzs szállta meg Pest megye területét. A leletek szerint Cegléd környéke a honfoglalás korában lakott volt.

Cegléd kialakulása az Árpád-korban kezdődött, de kevés az okleveles említés és a történeti forrás, így nem tudunk sokat erről az időszakról. A napjainkban végzett feltárások bizonyítják, hogy a ceglédi határban több Árpád-kori falu létezett (Cegléden kívül Cseke, Félegyháza, Székegyház, Külsőhegyes, Töröttegyház és még legalább 3 a Bécsi-hát, Máté-völgy és a Madarászhalom területén), s a kutatások során több falumaradvány elő is került, templommal és temetővel. E néhány száz fős kis falvak elnéptelenedésének oka valószínűleg a tatárjárás volt.

Cegléd első okleveles említése IV. (Kun) László korából, 1290-ből származik. Ez a királyi oklevél azonban nem bizonyítja egyértelműen, hogy e területre vonatkozik a ”Chegled” helységnév, hiszen még ekkor több ilyen nevű magyarországi helység létezett. Az igazi, alföldi Ceglédre vonatkozó első hiteles oklevelet 1358-ra tehetjük. Valószínűleg a tatárjárás után Magyarországra befogadott pogány kunok is letelepedtek a környéken.

Az eladdig királyi birtok Ceglédet I. (Nagy) Lajos királyunk 1358-ban anyjának, a lengyel Łokietek Erzsébetnek adományozza, aki aztán 1368-ban az óbudai klarissza apácák birtokába juttatta, akik a török korig, majd 1782-ig voltak földesurai a városnak.

A mezővárosi kiváltságoknak fokozatosan került birtokába a város: 1364. május 8-án (a városalapítók napja) I. (Nagy) Lajostól vámmentességet, 1420-ban Luxemburgi Zsigmondtól szabad bíróválasztási jogot kapott a város, 1448-ban pedig Hunyadi János kormányzó gyümölcsoltó Boldogasszony, Barnabás apostol és Máté evangélista ünnepeire országos vásártartási jogot adományozott a településnek. (MOL DL 14 166.)

Emellett 1521-ből ismerjük András-napi országos vásárát is. (MOL DL 23 567.) A mezővárosnak 12 tagú saját tanácsa volt. A kiváltságok és a kedvező fekvés Ceglédre vonzották a környező falvak lakosságát.

A város lakosságának nagyságára az 1470-es és az 1510-es évekből van adat. Az előbbi években kb. 750, míg az utóbbi években kb. 1100 ember lakta Ceglédet. Az első városi tanács által kiadott oklevelet 1521-ből ismerjük. (MOL DL 23 567.) A középkor folyamán a településről 13 egyetemre járó személy volt ismert.

A 14. század-ban a Berceltől Tószegig húzódó teljes terület Ceglédhez tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond király saját híveinek adományozta Abonyt, Tetétlent, Hunyadi Mátyás pedig Törtelt.

Ugyancsak Zsigmond adományozta el azt a 4 pusztát, amelynek birtoklása több évszázados háborúskodást és pereskedést eredményezett Cegléd és Nyársapát között. A vitának az vetett véget, hogy az 1666-ban elpusztított Nyársapát lakói betelepültek Ceglédre.

1509-ben a város fellázadt az apácák tiszttartója ellen, annak különböző, az adók beszedésekor elkövetett önkényeskedései miatt, és egy parázs vita után a városiak megölték Sebestyén deákot. Az apácák Mészáros Lőrinc papot küldték a városba az emberek megnyugtatására. Az új tiszttartó segítségével aztán két évvel később sikerült a deák családjával egyezséget kötnie az apácáknak és a lakosoknak. Ennek értelmében a város 200 forintnyi kárpótlást fizetett a tiszttartó rokonainak.

Dózsa György ceglédi beszédének 450. évfordulójára kiadott bélyeg (1964)

A városháza épülete

1514-ben a keresztes sereg toborzásában, és a parasztháború ideológiájának megfogalmazásában nagy szerepet játszottak a ferences szerzetesek és a vidéki papok. Ezek közé tartozott Dózsa állítólagos barátja, a már említett Mészáros Lőrinc pap is (akinek nevét régebben a Katolikus Iskola viselte). A török ellen induló 40 ezres keresztes sereg Cegléden is átvonult, gyakorlatozott, és Dózsa innen küldte ki a jobbágyokat csatlakozásra felhívó kiáltványát. Körülbelül 2000 ceglédi is csatlakozott a sereghez, hiszen itt is létezett egy jómódú, felemelkedni vágyó marhatartó vagy szőlőbirtokos paraszti réteg. Dózsa híres ceglédi beszéde viszont sohasem hangzott el. Ettől függetlenül nem jogosulatlanul áll a Kossuth téri katolikus templom mögött a Somogyi József által készített Dózsa-szobor.

A tatárdúlás után újabb veszély fenyegette Magyarországot: a török. Ceglédet már a mohácsi csata után felgyújtották, és Buda 1541-es, majd Szolnok 1552-es elfoglalása után 150 évre török uralom alá kerül. A török korban a város szultáni kincstári (hász) birtok lett, így viszonylagos békességet élvezett. A környékbeli lakosság a pusztítások elöl a városba menekült, a puszta határ pedig a rideg marhatartásnak biztosított lehetőségeket. Az 1550-es években tagja volt a 3 város – Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd – szövetségének, nagyfokú bíráskodási önállósággal rendelkezett. A reformáció hatására a város lakossága kálvinista lett (prédikált itt Szegedi Kis István is), ilyen középiskola is működött a városban, és a reformátusok vették birtokba a katolikus templomot is.

Miközben az egész ország számára a török kor nagy pusztulást hozott, addig Cegléd jelentősen gyarapodott a békés időszakokban. Ennek a tizenöt éves háború (1593-1606) vetett véget. Nógrád várának 1594-es visszafoglalásával, Pest megye területén is nagyobb hadjáratok kezdődtek, melyek Ceglédet is érintették. Ekkor a Ceglédet ért nagy veszteségek hatására, a nép teljes szétfutására került sor 1596-1602 között. A lakosság nagy része Kőrösre menekült. Az újranépesülés után a 17. században is nagyfokú önállósággal rendelkező, virágzó város volt. A ceglédi török világnak Buda felszabadulása után vége szakadt, de a török kiűzését eredményező háborúk miatt a lakosság 1683-ban ismét Kőrösre és Kecskemétre menekült.

Cegléd támogatta a Rákóczi-szabadságharcot, maga a fejedelem kétszer is járt a városban. A szabadságharc során ugyan a lakosság háromszor is menekülésre kényszerült, de 1711 után ismét emelkedett a város lakossága, majd a 18. század közepétől folyamatos a növekedés eredményeként, 1848-ra már több mint 16 000 lakója van.

A török kiűzése után a klarisszák visszakapták a várost, amit a nagyobb önállósághoz szokott lakosság igencsak sérelmezett. Az ellenreformáció jegyében katolikusokat telepítettek be a városba, akik a tanács felét alkották, és a 2 főbírójelölt egyike is katolikus volt. Elvették a reformátusok templomát, megszüntették középiskolájukat. Hiába volt az egész országban Cegléden a legnagyobb a jobbágytelek, Mária Terézia 1767-es úrbéri rendelete után mégis csökkent a jobbágyok kezén lévő földek nagysága. A tőlük elvett „feleslegföldeken” hozta létre az uradalom 1785-ben Ceglédbercelt. A klarissza rend II. József általi felszámolása után a földesúri jogokat a Ceglédi Vallásalapítványi Uradalom gyakorolta. A király türelmi rendelete megszüntette a reformátusok hátrányos megkülönböztetését is.

A 18. század-ban kezdődött a lakosság egy részének tanyákra való kiköltözése, aminek eredményeként a város még jelenleg is egy nagy kiterjedésű tanyavilág központja. Még mindig jelentős szerepet játszott a rideg marhatartás, de egyre jelentősebbé vált a szőlőtermelés is. A mezőgazdaság fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárult a Széchenyi István barátja: Török János (a Mezőgazdasági Szakközépiskola névadója) által 1847-ben alapított szőkehalmi gazdaképző iskola.

Az 1834-es nagy tűzvész után kezdődött a mai város tervszerű kiépülése. A gótikus katolikus templom helyén ekkor épült a mai templom és megkezdték a református templom építését is Hild József tervei alapján. Az 1847-ben megnyitott Pest-Szolnok vasút, majd az 1854-ben Szeged felé elágazó vonal pedig jól mutatja a város közlekedés-földrajzi szerepének erősödését is.

A Pozsonyból áthozott erkély

Kossuth-emléktábla

A református iskola falánál állították fel 1949-ben a pozsonyi egykori Zöldfa fogadó erkélyét, amelyen állva mutatta be Kossuth az ünneplő pozsonyiaknak 1848. március 17-én Batthyány Lajost mint az ország felelős miniszterelnökét. Erről az erkélyről hirdették ki azt is, hogy az országgyűlés elfogadta a jobbágyfelszabadítást. Ez igencsak kedvező lehetett a ceglédieknek, hiszen ezzel a jobbágytelkek mind használóik tulajdonába kerültek.

A forradalom szele elérte e kis mezővárost is, és megalakult a nemzetőrség, melynek tagjai a szerb támadás hírére Bácskába vonultak, és részt vettek Szenttamás ostromában. Jelačić szeptemberi támadásának hatására Kossuth Lajos 1848. szeptember 10-én hadba hívó cikket jelentetett meg. Ugyanezen a napon a ceglédi főbíró, Csizmadia Mihály összehívta Cegléd, Nagykőrös és Kecskemét tanácsát, és egy határozatban arra szólították fel a kormányt és az országgyűlést, hogy kezdje meg az ország felfegyverzését ("ceglédi levél"). Kossuth erre a határozatra is hivatkozhatott, mikor az országgyűlésben bejelentette, hogy toborzókörútra indul. 1848. szeptember 24-én délután vonattal érkezett első állomására, Ceglédre.

Megjelenése és gyújtó hangú szónoklata – a ceglédi katolikus templom előtt – élénkítően hatott a népfelkelőkre, és a nemzetőrökre egyaránt; 2-3 ezren csatlakoztak a szabadságharchoz. Állítólag a Pestre vonuló ceglédi önkéntesek énekelték először a Kossuth-nótát. A beszéd helyszínén ma emléktábla áll, és ennek az eseménynek állít emléket Horvay János 1902-ben felállított Szabadság téri Kossuth-szobra is. Ennek mintájára állították fel az 1920-as években a New York-i szobrot is.

1848 őszétől a város újra a „hadak útjára” került. Egyetlen csata zajlott itt 1849. január 25-én, a bedei csata, mikor a Szolnok felől előrenyomuló Perczel Mór tábornok megfutamította Ottinger Ferenc osztrák csapatait, és Irsáig üldözte őket. A csata helyén ma emlékmű áll, Perczel Mór szobra pedig a Malom téren található meg. Az 1849-es évben hol osztrák, hol magyar csapatok állomásoztak Cegléden.

A harctéren bekövetkező változások miatt, 1849 júliusában egy hétig Cegléd volt a magyar kormány székhelye. A Pesti út 6. szám alatt, Ferenchich József uradalmi tiszttartó házában volt elszállásolva Kossuth Lajos és családja. A július 8-i haditanácson Kossuth mellett részt vett Horváth Mihály miniszter, Perczel Mór, Wysocki József, Aulich Lajos, Dessewffy Arisztid hadtestparancsnokok. De tartózkodott itt Degré Alajos, Bem József (akiről az Ipari Szakmunkásképzőt nevezték el) és Henryk Dembiński is. Amikor Cegléd császári kézre került, itt szállt meg Jelačić, Schlik és Ottinger is.

A megtorlás is elérte a várost: Bobory Károly katolikus papot és Szabó Károly református lelkészt 1853-ban 15 évi fogságra ítélték. A szabadságharc hősei közül Cegléden temették el a váci csata hősét, Földváry Károlyt, vagy a Bemmel Erdélyben harcoló Csutak Kálmánt.

Cegléd a szabadságharc leverése után is ragaszkodott a függetlenségi hagyományokhoz, a kiegyezés után általában függetlenségi párti képviselőket választott. 1876-77-ben Cegléden élt Táncsics Mihály, saját könyveit árusította, kevés sikerrel (ma általános iskola viseli a nevét). 1877-ben 100 ceglédi találkozott Turinban (Torinó) az emigráns Kossuthtal, hogy hazahívja a város országgyűlési képviselőjének. Kossuth nem jött haza, de a „turini százak”, majd leszármazottaik minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját. Ma is működik Cegléden az ország egyik legrégibb egyesülete, a Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör, amely jelentős szerepet játszik a Kossuth-kultusz ápolásában és a Kossuth Múzeum támogatásában. Ha már Kossuth nem is lehetett a város képviselője, a fia azért igen: Kossuth Ferenc a századfordulón nemcsak Ceglédet képviselte, hanem ő volt a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt vezetője is. Ennek a pártnak a színeiben volt a város országgyűlési képviselője az első világháború idején Károlyi Mihály is (róla kapta nevét az egykori Károly Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola, az iskola új neve: Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola).

A mezőgazdasági modernizáció Cegléden és környékén is megjelent. A 19. század végére: beindul a gépesítés (cséplőgép, gőzeke), elterjed a gyümölcskultúra, az állattenyésztés. A századfordulón megfigyelhető volt az üzemek növekedésének tendenciája, de a kisipar jellege változatlan maradt.

A 19. század második felében legerősebben a malomipar fejlődött (vízi-, száraz-, szél-, gőzmalmok). Ezek már tőkés jellegű ipari vállalkozások voltak. A közlekedési helyzetből adódó előnyöket is egyre jobban kihasználta a város. A 19. század közepén még csak a település nagysága, valamint néhány jelentősebb középület és lakóház fejezte ki a mezővárosi rangot. A századfordulóra azonban már előrehaladt a városiasodás, 1899-ben állami gimnáziumot kapott a város, és a legjelentősebb középületek is ekkor épültek. A virágkor nagyban kötődik az akkori polgármester, Gubody Ferenc személyéhez.

A református templom

Cegléd volt akkoriban az agrárszocialista mozgalom egyik központja is. A szociáldemokrata indíttatású Várkonyi István (általános iskola viseli nevét) 1897-ben a mai Sportcsarnok helyén egykor állt Vigadóba hívta össze az első földmunkáskongresszust, ahol megfogalmazták a földosztás programját és létrehozták a Független Szocialista Pártot. A mozgalmat aztán egy év múlva szétverték. Ennek ellenére Urbán Pál kezdeményezésére 1902-ben Cegléd-Homokpusztán jött létre az ország első (akkor még önkéntes!) termelőszövetkezete.

Az első világháborúban közel 1000 ceglédi lakos esett el, és a Tanácsköztársaság 1919-es napjai sem múltak el áldozatok nélkül.

A második világháborús veszteségeket növelte a zsidók deportálása (kb. 600 áldozat) és a vasútállomás 1944. augusztus 29-i bombázása is. A szovjet hadsereg 1944. november 4-én foglalta el a várost, amelynek határában óriási hadifogolytábort működtetett. A következő években itt is kiépült a kommunista diktatúra. 1952-ben, jelentős részben ceglédi tanyákból önállósodott Csemő község. 1956. október 26-án gimnáziumi diákok kezdeményezte tüntetés volt a városban, és a forradalmárok kezébe került a hatalom. November 4-én aztán már a Cegléden állomásozó szovjet csapatok is kivették részüket a forradalom leveréséből. A hetvenes éveben a város fejlődésnek indult, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt ipara, visszafejlődött mezőgazdasága, bár az idegenforgalom jelentősége (Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont) folyamatosan nő.

Nevezetességei

Kéttornyos, görögkereszt alaprajzú, késő klasszicista stílusú templom

Helyi jelentőségű épületek

• Református Nagytemplom
• Újvárosi Református Templom
• Felszegi Református Templom
• Szent Kereszt Felmagasztalása Templom (klasszicista)
• Katolikus Óplébánia (18.század)
• Evangélikus Templom(neogótikus)
• Magyarok Nagyasszonya Kápolna
• Szent Klára Kápolna
• Szent Margit Kápolna
• Városháza (eklektikus)
• Városi Bíróság
• Városi Piaccsarnok
• Veér-ház
• Patkós Irma-ház
• IPOSZ Székház
• Szabadság tér 8.
• Kishartyányi kúria
• Kossuth Ferenc u. 1.
• Szabadság tér 2.
• Kossuth tér 10.
• Tiszti klub
• Vasútállomás
• Kultúrpalota (Kossuth Művelődési Központ)
• Városi Könyvtár
• Ceglédi Galéria
• Antik Vitalis Galéria
• Duó Galéria

Emlékművek, köztéri szobrok

• Turini emlékmű
• I. és II. világháborús emlékmű
• Európai Uniós emlékmű
• Bedei emlékmű
• Szentháromság szobor
• Városalapítók szobra
• Dózsa szobor
• Dózsa mellszobor
• Kossuth szobor
• Kossuth mellszobor
• Kossuth erkély
• Harangláb
• Gubody park
• Gubody mellszobor

Múzeumok

• Kossuth Múzeum
• Jazzdobtörténeti Múzeum
• Városi Sportgyűjtemény
• Egyház-és Iskolatörténeti Múzeum
• Informatikai és Számítástechnikai Történeti Gyűjtemény
• Vadász, Természetrajzi Múzeum és Oktatási Stúdió
• Öntöttvaskályha Múzeum

Közlekedés

Vasúti közlekedés

Elővárosi vonat Cegléden

Cegléd fontos vasúti csomópont, ugyanis áthalad rajta a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal (100a jelzésű), illetve itt ágazik ki a Cegléd–Szeged-vasútvonal (140 jelzésű). A városban emiatt mindegyik gyorsvonat és InterCity megáll, az ütemes menetrendnek köszönhetően kiváló vasúti összeköttetéssel rendelkezik Budapest, Szolnok és Szeged irányába is. A vasútállomás a Kölcsey tér 3. szám alatt található. A város közigazgatási határán belül található még két vasúti megálló: Budai út (100a vonal) és Ceglédi szállások (140-es vonal).

Egykoron a városközponton keresztül haladt Csemő irányába a normál nyomtávú Cegléd–Hantháza-vasútvonal, amely főként gazdasági szempontok figyelembe vételével létesült. A 20 km hosszú vonal 1978-ig szolgálta a környék forgalmát, ma már csak nyomai láthatók.

Helyi autóbuszközlekedés

Autóbuszállomás: Cegléd, Mozdony u. 6.

Nagyobb megálló: Cegléd, Posta

Járatok

1, 2, 3, 4, 6, 8, 9.

• 1 (Autóbuszállomás-Volánbusztelep)
• 2 (Autóbuszállomás-Ipari Park)
• 3 (Posta-PEMÜ)
• 4 (Autóbuszállomás-CAT lakótelep)iskola
• 6 (Autóbuszállomás-Ugyeri szőlők)
• 8 (Autóbuszállomás-Budai Út)nyár
• 9 (Autóbuszállomás-Kórház)

Helyközi járatok Cegléden belül

25, 25A, 41, 41A, 60, 60A.

• 25(30) (Autóbuszállomás-Szolnoki úti sorompó)
• 41 (Autóbuszállomás-Dózsa Gy. laktanya)
• 60 (Autóbuszállomás-Ugyer,régi vmh.)

Oktatási intézmények

Óvodák, bölcsődék

Ady Endre óvoda

Kőrösi úti óvoda

Köztársaság Utcai óvoda

Lövész utcai óvoda

Pesti úti óvoda

Széchenyi úti óvoda

Malom téri óvoda

Báthori Utcai óvoda

Budai úti óvoda

Posta utcai óvoda

Eötvös téri óvoda

Napsugár magánóvoda (Borona Utcai óvoda)

Deák téri óvoda

Fűtőház utcai óvoda

Szép utcai óvoda

Deák téri bölcsőde

Dózsa György utcai bölcsőde

Babóca családi napközi

Csintalan Csodák Családi Napközi

Általános iskolák

• Táncsics Mihály Általános Iskola és Óvoda

• Várkonyi István Általános Iskola és Óvoda

• Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola

• Losontzi István Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon

• Református Általános Iskola

• Külterületi Általános Iskola

• Budai Úti Általános Iskola

Középiskolák

A Kossuth Gimnázium főhomlokzata

• Bem József Műszaki Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző
• Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola
• Kossuth Lajos Gimnázium
• Ceglédi Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola
• Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola
• Patkós Irma Művészeti Iskola
• TETZ Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• School Of Business Üzleti Szakképző Iskola
• Techno Food'98-Ipari és Kereskedelmi Kft.
• Gubody Ferenc Szakképzőiskola
• TISZK

Főiskolák

• Gábor Dénes Főiskola(CKIK)
• Budapesti Gazdasági Főiskola(CKIK)
• Szolnoki Főiskola (CKIK)

Zeneiskolák

• Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
• Illés Lajos Zeneiskola és zeneház

Közművelődési intézmények, fesztiválok

Színházak

• Kossuth Művelődési Központ és Színház
• Vasutas Csomóponti Művelődési Központ
• Patkós Irma Színház
• Református Közösségi Ház Színházterme
• Pi Színház
• Pi Dance Táncszínház

Könyvtárak

• Városi Felnőtt Könyvtár
• Városi Gyermek Könyvtár

Mozi

• Uránia Mozi

Fesztiválok

• Nemzetközi Dobos-és ütős gála
• Szabadtéri zenés esték
• Pünkösdi nyitott pince nap
• Laska-és borfesztivál
• Furfangos járművek és veterán járművek randevúja
• Koktél-és salsa fesztivál
• Bori jazz fesztivál
• Kossuth napok
• Tetz művészeti fesztivál
• Virga fesztivál

Sportlétesítmények

• Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
• Belvárosi Strandfürdő
• Városi Sportcsarnok
• Vasutas Sportcsarnok
• Városi Tekepálya
• CVSE pálya
• GOKART pálya
• PULZUS Szabadidő Központ

Egészségügyi intézmények

Kórházak

• Toldy Ferenc Kórház
• Toldy Ferenc Kórház Rendelőintézet
• Toldy Ferenc Kórház Bőr-és Nemibeteg Gondozó
• Toldy Ferenc Kórház Plasztikai Sebészet
• Toldy Ferenc Kórház Tüdőgondozó
• Túri Poliklinika

Gyógyszertárak

• Schulek Gyógyszertár
• Rákóczi Gyógyszertár
• Tömörkény Gyógyszertár
• Szent Imre Gyógyszertár
• Kígyó Patika
• Pingvin Patika
• Felszegi Gyógyszertár
• Szent Anna Gyógyszertár
• Belvárosi Gyógyszertár
• Gyógyír Gyógyszertár
• Zalai Gyógyszertár

Média

TV

• Cegléd TV
• Club TV

Rádió

• Cegléd Rádió 88

Újság

• Ceglédi Kékújság
• Ceglédi Hírmondó
• Ceglédi Panoráma
• Gerjemente
• Dél-Pest Megyei Szuperinfó

Egyesületek

• Ceglédi Alkotók Egyesülete
• Cegléd Bedei Polgárőr Egyesület
• Cegléd Kapuja Polgári Egyesület
• Ceglédi Nagycsaládosok Egyesülete
• Cegléd Újvárosi Polgárőr Egyesület
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülete
• Megoldás Egyesület
• Mozgássérült Egyesület
• Napraforgó Egyesület
• 307-es Ceglédi Horgászegyesület
• Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete
• Vasutas Sportegyesület
• Ceglédi Honvéd Sportegyesület
• Ceglédi Elefántkölykök Kosárlabda Klub

Testvérvárosok

Ceglédnek öt erdélyi, két német és egy magyar testvérvárosa van:

• Csíkszereda
• Gyergyószentmiklós
• Sepsiszentgyörgy
• Szentegyháza
• Székelyudvarhely
• Mühldorf
• Plauen
• Vasvár

Híres emberek

• Itt született 1866. december 21-én Tömörkény István író.
• Itt él gyermekkora óta Tóth István Az Évszázad Kiváló Fotóművésze
• Itt élt Patkós Irma színésznő
• A Zanzibar együttes itt alakult
• Itt született 1918. április 20-án Gál József, az első világbajnoki címet szerzett magyar birkózó, Cegléd díszpolgára.
• itt született 1928. október 6-án Csordás György Európa-bajnok úszó.
• Itt született 1977. augusztus 16-án Farkasházi Réka színésznő.
• Itt született Czeglédi János (Cegléd, ? – 1639) református prédikátor.
• Itt született 1772-ben Csurgay Ferenc (Horváth Ferenc) református lelkész.
• Itt született 1815-ben Csorba Lajos orvos.
• Itt született 1887-ben Czakó (Czucz) Ambró Lajos ciszterci, majd református lelkész, művészettörténész
• Itt született 1891. november 8-án Radnai Béla gyorsíró, esztéta, műgyűjtő.
• Itt született 1902. május 10-én Nyiri István, a magyar avantgárd építészet kiemelkedő alkotója. Ybl-díjas.
• Itt született 1905. augusztus 20-én Kunfalvi Rezső fizikatanár.
• Itt született 1915. december 27-én Zsengellér Gyula világhírű labdarúgó.
• Itt született 1931. október 22-én Ecser Károly súlyemelő, edző.
• Itt született 1954. október 5-én Csintalan Sándor televíziós műsorvezető.
• Itt született 1958. március 1-jén Szervét Tibor színész, színházi rendező, Jászai Mari-díjas művész, jogász.
• Itt született 1960. augusztus 19-én Rátóti Zoltán Jászai Mari-díjas színművész, Magyarföld polgármestere.
• Itt született 1967. november 2-án Keresztúri András egykori 20-szoros válogatott labdarúgó, a Dabas jelenlegi edzője.
• Itt született 1984. március 6-án Kállai Norbert, a DVTK labdarúgója.
• Itt hunyt el 1883. december 14-én Földváry Károly honvédezredes, az olaszországi magyar légió parancsnoka.
• Itt hunyt el 1887. február 3-án Dobos János református lelkész.
• Itt hunyt el 1896. március 28-án Csutak Kálmán honvédezredes.
• Itt hunyt el 2003. február 2-án Gál József világbajnok birkózó.
• Itt született 1947. május 3. Gór Nagy Mária színész, Thália emlékgyűrű, Dériné-díj
• Itt született 1951. április 17. Vágh Vajk (tkp. dr Wagner István) irodalmár, jogász, rejtvényszerkesztő, Alterra-díj (2000,2005)
• Itt született 1974. május 1-jén a Jászai Mari- és Új Színházi Valóságok-díjas Schilling Árpád rendező, a Krétakör Színház alapítója és művészeti vezetője.

Források

• Ikvai Nándor (szerk.): Cegléd története. (Studia Comitatensia 11.) Szentendre, 1982. Pest megyei Múzeumok Igazgatósága

Külső hivatkozások

• Cegléd Önkormányzatának honlapja
• Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont
• Térkép Kalauz – Cegléd
• Légifotók Ceglédről
• Kossuth és Cegléd
• Élő kamerakép Ceglédről.