Dobozi Eszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobozi Eszter
Élete
Született 1956. április 30. (57 éves)
Cegléd
Nemzetiség magyar magyar
Férje Alföldy Jenő (1998–)
Pályafutása
Jellemző műfajok versek, tanulmányok, regény, szociográfia
Első műve Az Egy
Irodalmi díjai József Attila-díj, Príma díj
Hivatalos oldal

Dobozi Eszter (Cegléd, 1956. április 30.) magyar költő, tanár, szerkesztő, Alföldy Jenő felesége.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Cegléden született, a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve történelem szakon 1979-ben, később pedig, 1999-ben a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának közoktatási vezető szakán szerzett képesítést. 1979 óta középiskolai tanárként dolgozik, előbb Cegléden, majd Kecskeméten. 1995-től a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 2007 óta pedig az intézmény jogutódja, a Kecskeméti Művészetoktatási Intézmények igazgatója. 1989-től a Forrás munkatársa.

Művei [szerkesztés]

Önálló kötetei [szerkesztés]

  • Az Egy (versek), Magvető Könyvkiadó, 1986
  • Látó (versek), Orpheusz Könyvkiadó, 1991
  • „Csak a napnyugtát níztük” (dokumentumkönyv), Csokonai Könyvkiadó, 1991
  • Tíz körömmel (szociográfia), Széphalom Könyvműhely, 1994
  • Fehér (versek), Orpheusz Könyvkiadó, 1998
  • Kettőztető (versek), Antológia Kiadó, 2001
  • Másolhatatlan (versek), Ister Kiadó, 2005
  • Túl a rákbarakkon. Angelika naplójából (regény), Magyar Napló Kiadó, 2008
  • Sánta Kata (regény), Magyar Napló Kiadó, 2011

Tanulmányai [szerkesztés]

  • A játék Szilágyi Domokos költészetében, Forrás, 1985/10
  • Spirális pályán. Lászlóffy Aladár költészetéről, Forrás, 1986
  • „Rejtőzhetsz már tőlem, Istenem”. Istenélmény a mai magyar irodalomban, Nyelvünk és kultúránk, 1987
  • Költők a nyelvről, Nyelvünk és kultúránk, 1988
  • Magyar nők szovjet lágerekben, Hitel, 1989/18,19
  • Tiszaladányiak szovjet lágerekben, Napjaink, 1989/12, 1990/1
  • Az egyenjogúság ára, Kapu, 1990
  • „Jövő időben ragozott igék,/ ti tettek hátizsákjai”. Az idő problémája Szőcs Géza költészetében, Jászkunság, 1991/2-3
  • Kezdet és vég. Tűnődések Márai Sándor Emlékezéseit olvasva, Holnap, 1992/2
  • „A szem örömei” – vagy a szem csapdái. Orosz István grafikáiról, Forrás, 2002/2
  • „…a világ is megvonja magát tőled” (Motivikus ismétlődések Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyéka című regényében), Forrás, 2003/5
  • Vasárnapi írók, dekonstruktív epigonok, Forrás, 2003/9
  • Sorsok és tájak, Magyar Napló, 2004/7
  • Meddig kísérnek meséink? Forrás, 2006/7-8.
  • Kodály Zoltán nyelvészeti munkái, Magyar Nyelvőr, 2007/4
  • Kodály Zoltán tanulmányainak stílusáról, Forrás, 2007/12.

Díjai, kitüntetései [szerkesztés]

Források [szerkesztés]