Kerepes

Kerepes
Kerepes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Gödöllői
Rang	község
Polgármester	Franka Pál Tibor (Ö.K.E.)
Irányítószám	2144 (Szilasliget: 2145)
Körzethívószám	28
Népesség
Teljes népesség	9975 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	414,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	24,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kerepes Pozíció Magyarország térképén
Kerepes Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47.56048° k. h. 19.28323°47.56048, 19.28323
Kerepes weboldala

Kerepes nagyközség Pest megyében, a Gödöllői kistérségben.

Fekvése

A „régi 3-as” (mert egy ideig 30-asnak hívták, ma ismét 3-as) főközlekedési út vonalán található Budapest és Gödöllő között félúton; a fővárosi Clark Ádám tértől 20 km-re. Legnagyobb önálló nevű településrésze Szilasliget. A 8-as HÉV keresztezi, és a Szilas-patak is átfolyik rajta. A Gödöllői-dombság erdői veszik körbe, a környező dombok közt találjuk a 328 méteres Bolnokát.

Története

Igen sok régészeti lelőhelyet tártak fel itt, leleteik az újkőkortól kezdődnek. A Csörsz-árok egy szakasza a településtől északra húzódik.

Első okleveles említése 1148-ban, „kerepesi-rév”-ként (kerep: régi magyar szó; jelentése: hajó, csónak). 1400-as évek elején épülhetett a Szent Miklós templom.

1596-ban a lakosság teljes egészében elmenekült, vagy elpusztult, s csak később, 1620-ban épül újra a falu. 1690-es évektől kezd megint benépesülni főként szlovák (tót) német és magyar telepesekkel. 1719-től Grassalkovich Antal tulajdonába kerül Kerepes. A környéken éltek Petőfi Sándor rokonai, s maga a költő is többször megfordult a faluban (ezt emléktábla őrzi). A 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Klapka György és Aulich Lajos tábornokok állomáshelye volt Kerepes.

1867-ben magyar királyi koronabirtok lett. 1882-ben épül megépül a vasútvonal Keleti pályaudvar és Kerepes között. 1911-ben villamosították a HÉV vonalát, és a vonalat kibővítették. Az új végállomás Gödöllő lett. 1970-től a HÉV pesti végállomása az Örs vezér tere lett.

1978. december 31-én Kistarcsát és Kerepest Kerepestarcsa néven egyesítették. 1994. december 11-étől Kerepes és Kistarcsa ismét önálló települések. Kerepes az ezredfordulót követő években annak ellenére hiába próbálkozik a városi cím megszerzésével, ugyanis Magyarország egyik legnépesebb nagyközsége.

Nevezetességei

• Kerepes és Mogyoród határában épült a Magyar Forma-1-es futam helyszíne, a Hungaroring.
• Templomrom, a Kálvária dombon
• Római katolikus templom (szecessziós – épült: 1911-1912)
• Tiszttartói ház és magtár
• Magyarország első Shaolin-temploma
• A híres írónő, Szabó Magda Kerepesen töltötte élete utolsó éveit, itt érte a halál 2007. november 19-én.

Testvértelepülése

• Hořice, Csehország

Külső hivatkozások

• Kerepes honlapja