Pomáz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pomáz
Teleki-kastély (7250. számú műemlék) 4.jpg
A Teleki-Wattay-kastély
Pomáz címere
Pomáz címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szentendrei
Kistérség Szentendrei
Jogállás város
Polgármester Vicsi László Csaba (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2013
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 16 445 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 344,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 49,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pomáz  (Magyarország)
Pomáz
Pomáz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 51″, k. h. 19° 01′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 51″, k. h. 19° 01′ 37″
Pomáz  (Pest megye)
Pomáz
Pomáz
Pozíció Pest megye térképén
Pomáz weboldala

Pomáz (németül Paumasch) város Pest megyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pilis a közeli Nagy-Kevély csúcsáról

Budapesttől 2,37 km-re északra, Budakalász és Szentendre szomszédságában helyezkedik el, a Pilis-hegység kapuja. Nagy- és Kis-Kevély hegyek aljában. (E hegyek keleti lejtőit a török hódoltság után letelepedett szerb lakosság „kovily”-nak nevezte el, ami árvalányhajat jelent. Szerb nyelvterületen így nevezik azokat a hegyoldalakat, amelyek legeltetésre alkalmatlanok, és csupán árvalányhaj terem rajtuk.[3] A „kevély” szó Faludi Ferenc nyelvújító leleménye és a „kovily” csak a 19. században lett kevély.)

Földrajzilag a pomáz-esztergomi törésvonal mentén helyezkedik el, a Kárpátok miocén kori vulkáni koszorújának első vonulata itt találkozik a várost átszelő Dera-patak völgye–Kovácsi-völgy vonulatától délre elhelyezkedő üledékes talajtakaróval. Pomáz és környékének geológiai szempontból a visegrádi hegységhez tartozó miocén kori vulkanikus eredetű hegye a Nagy-Csikóvár és a Kőhegy.[4] A környék hegyei nem rendelkeznek állandó vízfolyással, száraz nyarakon a környék egyetlen vízgyűjtője a Dera-patak is elapad, pedig Pomáz történetében számtalan áradás, gyors, hirtelen jövő árvíz forrása is ugyanez a Dera-patak volt.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pomáz név eredetét illetően több teória is ismert. Létezik olyan feltevés, amely szerint a Pomáz elnevezés forrása talán a római kor lehet, ez esetben a név a pomosus (almás), esetleg pomesia (alma-telep) kifejezésből eredhet, és a rómaiak idejében itt működütt sok gyümölcstermelőmajorságra utalhat. Egy másik verzió szláv személynevet sejt a településnév mögött. [5] Egy további feltételezés szerint a város neve a honfoglaló magyar törzsekhez csatlakozó török-bolgár pomázoktól származhat[forrás?] (e népcsoport tagjai nagyobb számban jelenleg Törökországban és Bulgáriában élnek).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pomáz ősidőktől lakott hely volt. Újkőkori, réz- és bronzkori temetkezések nyomait is megtalálták, majd szkíta és kelta lakosok előzték meg a rómaiakat, akiknek több villája is a város területén volt. A longobárdok és avarok is itt hagyták nyomaikat. Első írásos említése 1138-ból származik: Vak Béla említi egy oklevélben, hogy a falu a dömösi apátság tulajdona. 1277-ben kelt adomány levélből kitűnik, hogy IV. László király pomázi birtokait Erzsébet hercegnőnek, és a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestis járvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestis járvány következett el.[6] Részben a XIV. végén, valamint XV. század elején épült fel az un. Kliszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett. Az épületet, számos más akkor létező pomázi épülettel egyetemben a császári erők robbantották fel, 1701-ben, hogy azokat a Rákóczi seregei ne használhassák fel védelmi célból. Buda közelében nem akartak stratégiai gyengítő pontokat hagyni. Az épület maradványait feltáró ásatások során díszesen faragott oszlopfők, dekoratív mennyezet-bordák kerültek elő, valamint néhány szobortöredék, amiket a Nemzeti Múzeumba szállítottak. A királynői vár templom-romja mellett tárták fel Pomáz legrégibb középkori temetőjét, ahol 245 sírt találtak.[7]

A szerb néprajzgyűjteménynek helyt adó porta

Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Pomáz és környéke 1548-ban a budai Kaszime pasa birokába került. 1579-ben Üvejksz pasa összeírásában Pomáz Szente-puszta néven szerepelt.[8] Az 1599. évi defterből kitűnik, hogy Pomáz lakossága részben „kugában", vagyis pestisben kihalt, részben elköltözött. A falu földjeinek nincs tulajdonosa, azoknak csak használója a Dervis nevű szegedi szandzsák-bég, kinek ezekből való jövedelme évi 400 akcse. Az 1562, 1580, és 1590. évi ősszeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen. Zaimet tulajdonosának, ill használójának Derja bégnek és Pervane csausnak 1000 és 2000 akcse között jövedelmez.[9]

A 15 éves háború majd a zsitvatoroki béke után,a török megszállású területek között egyedi, kettős közigazgatási rendszer alakul ki az ország török megszállású területén [10] Ebben a szituációban a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Kálóz puszta, Pomáz puszta, Szencse puszta, valamint a mai Csobánka határát képező területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak (Prekonity, Radonity, Tótháza, Nagy Gyurgyin, Malteovity, Nádály, Hulica, Oblica, Belo Blato, Szilvás, Botrá, Pokolkő, Obornica, Vámtelök, Dorosko, Pessér, Csemeny, Nagycsicsó, Vastorok és Terusity. A falvak felsorolása Bornemissza végrendeletéből valók.) szerb lakosságával, a török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek. ( A terület megvételéről és betelepítéséről számos dokumentum maradt a Magyar Országos Levéltárban, Bornemissza leszármazottainak, a Wattay családnak iratanyagában) Bornemissza család a 17. század elején jelentős szerepet játszott Pilis vármegye társadalmi és hivatali életében, mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte és különböző ügyekben alkalmazta.[11] 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot. Pomáz a Wattay III. Pál által létrehozott Losonctól Kiskőrösig terjedő birtok központja lett, amely a Wattay Família közbirtokosságként fejlődött tovább. A közbirtokosság tagjaként a benősült Teleki, Szemere, Fáy, Zboray családok is sokat tettek a település fejlesztéséért. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozott, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, Szentendre, s a távolabbi Buda piacain értékesítették portékáikat. A XVIII. század második felétől fogva a kézműves ipar jelentősége is egyre nőtt főképp a helyi igényekre építve. Tímár, bőrfeldolgozó, kerékgyártó, kőműves iparosok mellett jó néhány kovács-műhely is ismert volt. Pomáz a régi romok helyébe számos új épülettel gazdagodott, a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra. 1888 augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat[12], s Pomáz új vasútállomásával bekapcsolódott az ország nagy közlekedési érhálózatába. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéra járvány a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította. A már korábban meginduló kőbányászat, és kőfaragás mellé téglaégetéssel kezdett a lakosság egyre nagyobb számban foglalkozni. Gőzmalmok létesültek, s faipari manufaktúrákat kisebb üzemek váltották fel.

A XX század elejére járási székhely lett, s fejlődését mi sem mutatja jobban, mint, hogy az ekkoriban megalakuló iparos-körnek 120 tagja volt.[13] 1924-ben kezdte meg működését Pomáz egyik jelentős kézműipari cége, a Ungarische Weberei AG. (UWAG). Szövöde, szövő-előkészítő, és kivarró részleg kezdte meg ekkor a működését, amely 1938-ban fonodával is bővült. A fonoda építését egyébként két évvel korábban kezdték meg. Az államosításokat követő szocialista átalakulások során az üzem Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár nagyvállalat Pomázi Gyáregysége lett, és 1980-ban közel 600 főt foglalkoztatott.[13]

A református templom

A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek, mint például a Bartkó-telep, vagy a Tiszolczy-telep. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött.[13] A Szovjet II. és III.-dik Ukrán Front csapatai Budapest északi gyűrűjének zárásakor, 1944. december 26-án szabadították fel a német megszállás alól a községet. Ezt követően a község fejlődésének egy újabb fejezete kezdődött el, amely az államosítások, az ötvenes évek erőltetett iparosításán keresztül vezetett át a hatvanas évek kettős strukturáltságú vállalati arculatához. A nagy állami vállalatok központi költségvetésű, és a helyi vállalatok kis költségvetésű irányításrendszere majd negyven éven át adott meghatározó keretet a település gazdasági arculatához.

A település 2000-ben városi rangot kapott.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közösségi közlekedés:

Turizmus, sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kedvelt kirándulóhely a Csikóváralja, a Petőfi-kilátó, a Holdvilág-árok, a Szurdok, a Mesélő-hegy és a Gyopár-forrás közelében. Több turistaszállás mellett a Vróczi úton gyermeküdülő található. Sokféle sportolási lehetőség (lovasiskolák, fittness- és szabadidő klubok, nyitott-fedett teniszcsarnok).

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Honalapítási Emlékmű
  • Helytörténeti Gyűjtemény
  • Néprajzi Gyűjtemény (magyar)
  • Nemzetiségi Gyűjtemény,
  • Szerb emlékkereszt (gótizáló)
  • Kolostorrom
  • Kúria: eklektikus stílusú
  • Luppa-mauzóleum
  • Radnai-villa
  • Református templom: klasszicista stílusú
  • Római katolikus templom (barokk) és plébánia
  • Szerb ortodox templom
  • Teleki-Wattay-kastély
  • Magyar Vár Tábor

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres lakói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt él Majoros István olimpiai bajnok birkózó.[14]
  • Itt nevelkedett Borbély Mihály (1956. november 28. -) zenész, a magyar kortárs jazz meghatározó alakja;
  • Itt élt felsővattai Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja 1701 előtt.
  • Itt élt felsővattai Wattay János Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánja 1723 előtt.
  • Itt élt felsővattai Wattay III. Pál a kastély építtetője, a Wattay Família közbirtokosság megalapítója (1718-1785).
  • Itt élt felsővattai Wattay I. György nemesi testőr alhadnagy,a református templom építtetője(1745-1808).

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Az árvalányhaj különféle fajai jelenleg is nőnek, l.: Selmeczi Anna: Dolomitsziklagyep vizsgálata a Nagy-Kevélyen
  4. Endrődi Lajos: Magyarországi kirándulások - Sport Kiadó, 1981. / 188. oldal
  5. http://albaregalis.hupont.hu/74/pomaz-kamen-kohegy
  6. Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz - Magánkiadás (1939)
  7. dr Erdélyi István: Pomáz középkori emlékei - 1960.
  8. dr Erdélyi István: Pomáz középkori emlékei (1960)
  9. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546-1590.évi összeírásai.Bp. 1985.
  10. Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságba. Bp., 1981.
  11. Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve.1985.
  12. Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz (1939)
  13. ^ a b c Balogh Gyula: Pomáz nagyközség helyzete és története - Pomázi Művelődési Ház és Könyvtár kiadása, 1981. április 28.
  14. Majoros István Pomáz

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pomáz témájú médiaállományokat.