Tinnye
| Tinnye | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Pilisvörösvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Bak Ferenc[1] | ||
| Irányítószám | 2086 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1611 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 100,06 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,10 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tinnye
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tinnye
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47° 37′ 12,00″, k. h. 18° 46′ 41,63″ | |||
| Tinnye weboldala | |||
Tinnye község Pest megyében, a Pilisvörösvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Pilis-hegység, a Budai-hegység és a Gerecse között, a Körtvélyes (Békás) patak völgyében, Budapesttől 35 km-re található.
Története [szerkesztés]
Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglaláskori, Árpád-kori és török időkből származó leleteket találtak.
Első okleveles említése: 1274-ben, ekkor Tinnyei Miklós birtoka.
A tatárjárás után a település délkeleti részén lévő hegycsúcson az Aynard lovagok vára állot, rövid ideig.
A Páskom nevű részen földvár-maradványok találhatók, valószínűleg az Árpád-korból.
1300 után a község egy ideig lakatlan, majd 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka.
1319 előtt – az akkor lakatlan területet – a király Hontpázmány nemzetségbeli Kázmérnak és Andrásnak adta.1319 után Moys nándor Tinnyét Vendel és fia budai várnagyoknak zálogosította el. 1361-ben Magyar Pál nejének Margitnak tulajdona,templomát a régi írások már ekkor említik. 1369-ben az óbudai apácák birtoka.
1541-ben a törökök kezére került, település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, de mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.
1715-ben Tinnyén 23 adózott porta van, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett.
1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen. 1843 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. Házát, mely egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A hagyomány szerint a községből kivezető út szederfasorait is ő ültette. A Piliscsaba felé vezető műút mentén Török-várnak nevezett, ismeretlen eredetű földhányás található, alatta Török-kútnak nevezett, jóvízű forrás, távolabb pedig a Garancsi tó látható.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templom műemlék. 1797-ben épült,késő barokk stílusban, homlokzattoronnyal. Tornyát ívelt sisak fedi. Főoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható; védett kegykép.
- Református temploma román kori, műemlék épület. Mai formáját többszöri átépítés után nyerte el. 2000-ben újították fel.
- A Piliscsaba felé vezető út mellett található a Garancsi-tó, mely természetvédelmi terület. Környéke és a horgásztó kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című filmet.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
