Úny
| Úny | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Komárom-Esztergom | ||
| Kistérség | Dorogi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Pósfai József[1] | ||
| Irányítószám | 2528 | ||
| Körzethívószám | 33 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 733 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 63,30 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,58 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Úny
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Úny
Pozíció Komárom-Esztergom megye térképén
|
|||
Úny község Komárom-Esztergom megyében, a Dorogi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Úny a Dunántúl északkeleti szögletében elhelyezkedő Dunazug-hegységhez tartozó Gerecse-hegység Gete csoportjának délkeletre húzódó löszborította dombsági tájának déli szegélyén, az Öregárok-patak egyik ágát vezető völgyben húzódik meg.
A község Esztergomtól déli irányban 19 kilométerre, Budapesttől északnyugatra 35 kilométerre, a megyeszékhelytől, Tatabányától keletre 45 kilométerre, Dorogtól délre 11 kilométerre fekszik. Közvetlen településszomszédai: északnyugaton Dág 2,5 kilométerre, délnyugaton Máriahalom 2,5 kilométerre, délkeleten Tinnye 4 kilométerre, északkeleten Pilisjászfalu 4,5 kilométerre helyezkedik el.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek arra utalnak, hogy az őskortól lakott hely volt Úny és környéke: rézkori, bronzkori, kora vaskori cserepek egyaránt előkerültek. A Baráthegyi-dűlőben római és Árpád-kori lakóházat és gödröket találtak. A régészeti leletek az esztergomi Balassa Bálint Múzeumban láthatóak.
Figyelemre méltó négy nemesi kúriája, amelyek megőrizték eredeti állapotukat. Érdemes megtekinteni a Deák Ferenc u. 22. sz. alatti, 200 éves lakóházat, amely hűen tükrözi a kor paraszti lakóház-modelljét. A község hosszú időn keresztül a közbirtokosoké volt, így katolikus temetőjében több Esztergom megyei jeles család síremléke, sírköve megtekinthető. Ugyancsak értékesek az Öregtemető és a zsidó temető megmaradt sírkövei.
Érdekes élményt jelent a „község polihisztora”, Varga László ásvány és kőzet magángyűjteményének a megtekintése.
A település határában néhány régi pince a korábbi szőlőkultúrára és gyümölcstermesztésre (szilva, körte) emlékeztet. A Tabán felett és a Rezső-hegyen telepített akácos, valamint feketefenyő erdők vannak. A Páskomban és a Rezső-hegyen erdősztyeppés liget található. A patakvölgyek mélyebb részét nádas borítja és fűzfabokrok kísérik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 1794-ben emelt református templom, amely késő barokk stílusban épült. 1931-ben toronnyal egészült ki.
- A katolikus templom a maga nemében egyedülálló, hiszen középkori alapokkal rendelkezik, s egy ideig a reformátusoké volt.
- Bozay-kúria
- Chlebovits-kúria
- Valovits-kúria
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||||||||
|
|||||
