Halásztelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halásztelek
Malonyai-kastély (7073. számú műemlék) 2.jpg
A Malonyai-kastély Halásztelek 2013.04.19-én
Halásztelek címere
Halásztelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Kistérség Ráckevei
Jogállás város
Polgármester Szentgyörgyi József (MSZP)[1]
Irányítószám 2314
Körzethívószám 24
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 9305 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 1028,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halásztelek (Magyarország)
Halásztelek
Halásztelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 18° 59′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 18° 59′ 17″
Halásztelek (Pest megye)
Halásztelek
Halásztelek
Pozíció Pest megye térképén
Halásztelek weboldala

Halásztelek város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

A Halásztelek történetét, környezetének földtanát, élővilágát feldolgozó könyv

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút (Magyarország) autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai település területén már a kőkorszakban is élt ember. Ezt a Duna közeléől előkerült lelet bizonyítja. Bár a XX. század elején találtak bronzkori emlékeket a későbbi Savanyító út magasságában a Dunánál, Halásztelek északi részén, az ezredforduló utáni próbaásatások sem ennek a népnek, sem a Csepel-szigeten a rézkor végén, körülbelül. i.e. 3800-3700 évvel ezelőtt őket felváltó, jellegzetes edényeikről “harang alakú edények” népének nevezett emberek megtelepedését nem igazolták a mai település területén. A területen jeges és őszi árvizek által időről-időre lakhatatlanná tett kis szigetek, állandó-, valamint időszaki vízátfolyások által szabdalt sűrű erdő volt akkor, így nem valószínű, hogy hosszabb időre emberek telepedtek volna meg a honfoglalás előtt.

A mai Halásztelek területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára is túl veszélyes lehetett, bár a legújabb kutatások szerint a mai település északi részén római kori út vezetett keresztül. Az rövidebb ideig tartó jelenlétre utal, hogy az 1930-as években római kori faragott köveket találtak egy gyökérpusztai kút ásásakor. Attila, a hunok királya a Duna túlsó partján, a mai Érd közeléből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott.

A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl. (A három honfoglaláskori településből ma már csak Tököl létezik. Halásztelek Tökölről vállt le.)

A Halásztelek elnevezés az 1700-as években tűnik fel először. A nagy árvizek hosszú időre lakatlanná tették a vidéket, amelyen a XIX. századra telepedtek meg ismét, amikor már Tökölkülterületének számít a terület.[3]

A mai település területének összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak nevezte el a területet, így a később betelepülők is Herminatelepként emlegették . A terület következő birtokosa Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a Tököl külterületeként nyilvántartott telep. Hamarosan újra gazdát cserélt a mai település területe, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztéssel is foglalkozó Malonyay tönkrement, és idő közben számos neves család telepedett itt meg. Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Őt Stein Emil követte, aki tulajdonosként barackfákkal ültette tele a birtok egy részét, amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén. A háborúban hadi üzem létesült, a csepeli WM üzem felügyelete alatt, amelyet Kisgyárnak neveznek. A telep súlyos bombakárokat szenvedett 1944-ben, amikor a szomszédos Dunai repülőgépgyárat vonta szőnyegbombázás alá az amerikai légierő. A előrenyomuló szovjet csapatok és az ellenük telepített német aknák szintén számos áldozatot követeltek.

A háború után elkezdték a földosztást amit többek között a csepeli gyárak dolgozói, valamint az Alföldről és messzi vidékekről betelepülők, többek között bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Az ott élő bolgárok tiszteletére látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén). A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki. Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.

1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (mai "Kisiskola") akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már közadakozásból épített külön iskola épület állt a tanításra.

A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.

1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Budapest közelségének ez gyorsan megduplázódott.

Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is, a 70-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz,és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.

A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyílt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola) és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.

A rendszerváltás után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendszerváltás után megszűntek a BKV buszjáratok és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.

1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:

  • Stoffán Antal-polgármester
  • Deák János Árpád-képviselő
  • Kirnyán József-képviselő

A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöböléséhez kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos mindez eddig csak ígérgetésként hangzik el. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.

Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.

A mai Halásztelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halásztelek-7.jpg Halásztelek-3.jpg Halásztelek-5.jpg Halásztelek (Hungary).jpg Malonyai-kastély (7073. számú műemlék).jpg

Halásztelek folyamatosan bővülő, csendes kisváros. Az elmúlt években rengeteg fejlesztés valósult meg. A Hunyadi Mátyás Iskola új épületszárnyat kapott, új zeneiskola termekkel, könyvtárral és koncertteremmel. Felújítottak és létesítettek új parkokat, ezzel növelve a zöldterületeket. A Sportcentrumban létesítettek új műfüves focipályát, kibővítették a játszóteret és kicserélték a óvodák és iskolák nyílászáróit.

Városunkban rengeteg programlehetőséggel várjuk a lakókat, és látogatókat. Legsikeresebb rendezvényeink a minden évben megtartandó Halásztelki Mesenapok, A Szent László nap, a Nemzetközi Zenetábor, és a Bolgár nap.

Az idelátogatók kipróbálhatják az itteni éttermeket, megtekinthetik a híres Malonyai-kastély-t, Bolágkereket vagy az ősi magyar jurta alakú Szent Erzsébet templomot. Érdemes ellátogatni a szombatonként megtartandó Termelői Piacra vagy pihenni a csendes, nyugodt parkokban.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halásztelek az M0-s autóút (Magyarország) autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg. Szigethalomról, Csepelről és Lakihegyről a II. Rákóczi Ferenc úton haladva közelíthető meg.

A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át, melyen Szigethalomtól Csepelig lehet eljutni Halásztelek és Lakihegy kikerülésével.

Halásztelket Csepelről a Volánbusz 690-es és 688-as számú gyorsjáratú autóbusszal lehet megközelíteni illetve Szigethalomról a 690-es számú járattal.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Malonyai-kastély (7073. számú műemlék) 2.jpg Malonyai Kastély

Polgármesterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Stoffán Antal (1990–2006)- független

Szentgyörgyi József (2006–) MSZP

Díszpolgárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malonyai-kastély bejárata
  • Cseh László
  • Kovács László
  • Dr. Kucerova Sznezsana
  • Stoffán Antal
  • Oláh Kálmán

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zene és művészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Summerfest, Halásztelek művésztelep, Zenetábor koncert 440.jpg

A Halásztelki Összművészeti és Kulturális Egyesület alapító tagjai elsősorban Halásztelken élő és alkotó művészemberek. Az Egyesület tevékenysége felöleli a képző-, tánc-, zene-, fotó- és iparművészet területét egyaránt. Az Egyesület a tagok életkorát, műveik témáját, koncepcióját nem határozza meg. Egyetlen stílus, művészcsoport vagy művészeti ideológia mellett sem kötelezik el magukat. Több művészegyéniség jelenléte biztosítja a folytonosságot. Nem képeznek zárt csoportot, hanem tehetségek bevonásával növelik a pártoló tagok és a munkában résztvevők számát.  

A Halásztelki Zeneiskola több évtizede működik Halásztelken. A kezdetekben kevés diák volt, kevés hangszeren lehetett tanulni, de mára már több zenekar alakult. Minden évben megrendezésre kerül a (most már) nemzetközi kamarazene tábor, mely egy hétig tart és melyen részt vesznek tanítványaink és a testvérvárosi zeneiskola tagjai és zenekarjai. A tábor végét egy zárókoncert zárja.

Bel Canto Kamarakórus.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Bakó Gábor: Halásztelek Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások 1-183 p.  2010, - ISBN 978-963-08-3936-5
  4. Halásztelki Bel Canto kamarakórus Csengő hangú énekszó (Praetorius). www.youtube.com Hozzáférés: 2014. dec. 16.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halásztelek témájú médiaállományokat.