Halásztelek
| Halásztelek | |||
_2.jpg) |
|||
| A Malonyai-kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Kistérség 2012-ig | Ráckevei | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Szentgyörgyi József (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 2314 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8889 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 1028,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Halásztelek
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Halásztelek
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| é. sz. 47,36103°, k. h. 18,98804° | |||
| Halásztelek weboldala | |||
Halásztelek város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
.jpg)
A Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található. Az M0-s autóút (Magyarország) autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg.
Története [szerkesztés]
Halásztelek mai területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára valószínűleg túl veszélyes lehetett. Feltehetően Attila, a hunok királya ebből a térségből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott. A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl.
A település összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak, vagy inkább Herminatelepnek nevezte el. A következő birtokosa az akkor még parányi településnek Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a település. Hamarosan újra gazdát cserélt a település, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztő Malonyay tönkrement, majd elkezdték a földosztást amit a csepeli gyárak dolgozói, valamint bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Ezért látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén).
Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Tőle Stein Emil állítólag kártyán nyerte el.[forrás?] Stein barackfákkal ültette tele a birtokot amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén.
1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (mai "Kisiskola") akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már külön iskola épület állt a tanításra. A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyilt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola) és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.
A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki. Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.
A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.
1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Csepel, majd 1955-tól Budapest közelségéének ez gyorsan megduplázódott.
Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is, a 70-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz,és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.
A rendszerváltás után megszűntek a BKV buszjáratok és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.
1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:
- Stoffán Antal-polgármester
- Deák János Árpád-képviselő
- Kirnyán József-képviselő
A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöböléséhez kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos mindez eddig csak ígérgetésként hangzik el. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.
Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Malonyai-kastély
- Bolgárkerék Emlékmű
- Petőfi Sándor szobor
- Szent László szobor
- Árpád-házi Szent Erzsébet Templom
Polgármesterek [szerkesztés]
Stoffán Antal (1990–2006)- független
Szentgyörgyi József (2006–) MSZP
Díszpolgárok [szerkesztés]
.jpg)
- Cseh László
- Kovács László
- Dr. Kucerova Sznezsana
Stoffán Antal
Testvérvárosok [szerkesztés]
Polikraitse Nikopol
Sport [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ Halásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Légifotók
- Térkép Kalauz – Halásztelek
- Képek a Malonyay kastélyról
- Tököl-Halásztelek Református Gyülekezetének Honlapja
|
|||||||
|
|||||
|
|||||
