Budapesti Közlekedési Zrt.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(BKV szócikkből átirányítva)
Budapesti Közlekedési Zrt.
BKV LOGO.jpg
Típus Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Alapítva 1968. január 1.
Székhely 1072 Budapest, Akácfa u. 15.
Vezetők

Bolla Tibor
vezérigazgató
Takács Péter
kötöttpályás műszaki vezérigazgató-helyettes
Dr. Döbrei István
kötöttpályás közlekedési igazgató
Szedlmajer László
autóbusz és trolibusz üzemeltetési vezérigazgató-helyettes
Dr. Székelyné Pásztor Erzsébet
kommunikációs igazgató


Szűcs Endre
biztonsági igazgató
Lazurán József
belső kontroll igazgató
Nagy Albert
IT igazgató
Bátora László,
mb. gazdasági vig.-helyettes
Dr. Környei Éva
mb. jogi igazgató
Dr. Makai Klára
mb. humánpolitikai igazgató
Iparág Közösségi közlekedés
Szolgáltatások Közösségi közlekedés Budapesten és környékén,
Autóbusz-kölcsönzés,
Ajándéktárgy-értékesítés
Muzeális tevékenység
Alkalmazottak száma 12 745[1]

A Budapesti Közlekedési Zrt. weboldala

A Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a hivatalos rövidítése BKV Zrt., a köznyelvben egyszerűen BKV, az eredeti „Budapesti Közlekedési Vállalat” szókapcsolat rövidítéseként) Budapest közösségi közlekedését működtető cég, mely a Fővárosi Önkormányzat 100%-os tulajdonában van. 1968. január 1-jén az addigra egységesülő vonalhálózat önálló közlekedési vállalatai (Fővárosi Villamosvasút, Fővárosi Autóbuszüzem, Budapesti Helyiérdekű Vasút, Fővárosi Hajózási Vállalat) összevonásával alakult meg Budapesti Közlekedési Vállalat néven.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A városi közlekedés kialakulása [szerkesztés]

Pest első szárazföldi személyszállítási vállalkozása Kratochwill János nevéhez fűződik: 1832. július 1-jénpárizsi mintára – elindította első omnibuszjáratát. A pesti omnibusz a Duna-part és a Városliget között közlekedett, meghatározott útvonalon és meghatározott időpontokban. Ezek a járművek 12-24 személy befogadására voltak képesek. Az elkövetkező években számos vállalkozás indított omnibuszjáratokat Pesten és Budán egyaránt.

Mintegy három évtized múlva, 1866. július 30-án Károlyi Sándor gróf üzembe helyezte az első lóvasútvonalat (újpesti lóvasút) a mai Kálvin tér és az Újpesti vasúti híd között. Vállalkozása, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság később több vonalat is indított. A budai oldalon 1868. május 18-án helyezték üzembe az első lóvasútvonalat, ezt a Budai Közúti Vaspálya Társaság üzemeltette. A Margit híd megépülése (1876) után a két vállalkozás összekülönbözött a Margit hídi vonal tulajdonlásán, melynek következménye az lett, hogy a tőkeerősebb pesti vállalat felvásárolta a budai társaságot, és 1878-ban megalakult a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság, a BKVT.

Pár év múlva megjelentek az első gőzgéppel működtetett városi közlekedési eszközök: 1870-ben megépült a Budai Hegypálya, majd 1874. június 24-én átadták a fogaskerekű vasutat is. 1886-ban Balázs Mór tervet készített „Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-)hálózata” címmel, melyben egy több vonalból álló rendszer létesítését kezdeményezi (ebben a tervben már szerepel egy villamosvonal létesítése is). Mivel a városi szakemberek nem tudtak megegyezni az „egy hálózat” gondolatban, az elképzelést nem sikerült megvalósítani. Hogy a kétkedőket elhallgattassa, Balázs Mór előállt a próbavasút ötletével: 1887. november 28-án üzembe helyezték az első, kísérleti villamosvonalat a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. A kísérlet bevált: 1889.július 30-án felavatták az első állandó jellegű villamosvonalat az Egyetem tér és a Köztemető között, majd szeptember 10-én az Akadémia és az Aréna (ma: Dózsa György) út is megindult a villamosközlekedés. Ezeket a vonalakat az újonnan alakult Budapesti Villamos Városi Vasút vállalat, a BVVV üzemeltette. Az új cég sikereit látva a BKVT is átalakította lóvasútvonalait villamosvonalakká.

18871888-ban megépült három helyiérdekű vasútvonal (a dunaharaszti, a cinkotai és a szentendrei), ugyanis a BKVT felismerte, hogy profitot termelhet azzal, ha bekapcsolja hálózatába a Budapest környéki településeket. Ezeket a szerelvényeket gőzmozdony vontatta.

1894 tavaszán a Balázs Mór vezette BVVV és a BKVT közösen tett javaslatot az Andrássy út alatt építendő ]földalatti vasútra, melyet mindössze 22 hónap alatt sikerült kivitelezni, így 1896. május 2-án az „Ezredévi Kiállítás” megnyitóján már menetrend szerint közlekedett. A földalatti hosszú ideig az uralkodó nevét viselte: Ferenc József Földalatti Villamos Vasút volt a hivatalos elnevezése.

A századfordulón új jármű jelent meg a közforgalmú közlekedés számára: az autóbusz. A főváros vezetői munkába kezdtek a fővárosi autóbusz-közlekedés megindítása érdekében. Hosszas előkészítés után végül 1915. március 1-jén elindulhatott az első budapesti autóbuszjárat az Aréna(ma: Dózsa György) út és a Vilmos császár (ma: Bajcsy-Zsilinszky) út között. Ekkoriban 7 autóbusz bonyolította a forgalmat. Az Első világháború okozta gazdasági nehézségek okán (benzin-, gumihiány) ezen járatokat 1917. április 11-én be kellett szüntetni. Az autóbuszforgalom majd ötévnyi kényszerszünet után 1921. szeptember 24-én indult újra, 11 autóbusszal. Az autóbuszközlekedés innentől fogva dinamikusan fejlődött. A Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. felismerve az új trendet, az 1928-as évben a meglevő 37 buszból álló autópark mellé további 100 új autóbusz üzembeállítását tette lehetővé. 1928. február 15-én már négy vonalon közlekedett autóbusz Budapesten 9., 12., 14., 15., jelzéssel.[2] Ezután a fővárosi közgyűlés felszámolta az omnibuszközlekedést lebonyolító Székesfővárosi Közlekedési Vállalatot (SzKV), helyette új vállalatot szervezett Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat (BFKV) néven.

A villamos- és autóbusz-közlekedés fejlődésével a lóvasút- és omnibuszközlekedés visszaszorult, majd megszűnt. A lóvasút 1928. április 10-ig volt üzemben, utolsó járata a Margitszigeten közlekedett. Az omnibusz 1929. november 5-én tette meg utolsó útját a Villányi úti vonalon.

Törekvések az integráció felé [szerkesztés]

1918. november 22-én az akkori kormány közös irányítás alá vonta BKVT-t, a BVVV-t, a BURV-t, a FJFVV-t, a BLVV-t és a BHÉV-et. Az új vállalat neve Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) lett. Fél év múlva a BEVV irányítása alá került a Budai Hegypálya és a fogaskerekű vasút is. Az integrált közforgalmú közlekedés megteremtése ekkor vette kezdetét, de a teljes integrációra azonban még fél évszázadot várni kellett.

Beszkárt villamos és autóbusz Budapesten

1922. december 27-én megalakították a Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaságot (BSZKRT, köznyelvben leginkább „Beszkárt”-ként emlegették). Az első vezetője Rényi Dezső volt. Az új vállalat az elkövetkező tíz évben magába olvasztotta az összes budapesti közlekedési ágazatot. 1949. szeptember 30-ával megszüntették a BSZKRT-ot, helyette új közlekedési vállalatok alakultak: Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), Fővárosi Autóbusz Községi Vállalat (FAKV), Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat (FHVKV), Fővárosi Villamosvasút Főműhely Községi Vállalat (FVFKV), Fővárosi Autóbusz Főműhely Községi Vállalat (FAFKV) és Fővárosi Vasútépítő Községi Vállalat. 1967-ig a vállalati széttagoltság évei következtek.

A közösségi közlekedés hálózata 1957-ben
Korabeli Villamosvasúti Átszállójegy

Az 1960-as években nyilvánvalóvá vált, hogy a BSZKRT feldarabolása és megszüntetése hiba volt: nem volt egységes közlekedéspolitika, hálózatfejlesztés, forgalomirányítás, vállalatigazgatás stb. Mindemellett – a BKV honlapján található, a cég történetéről szóló rövid összefoglaló szerint – "az önállósított vállalatokat együttműködés helyett a verseny jellemezte, ráadásul fenntartásuk is sokba került",[3] ezért a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1967. október 11-i ülésén meghozott döntése alapján ezeket a vállalatokat összevonták és 1968. január 1-jén megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV.

Az integrált BKV [szerkesztés]

1968. január 1-jén – a korábban egymással rivalizáló vállalatok összevonásával – megalakult a Budapesti Közlekedési Vállalat. Az újonnan létrejövő cég fő feladata a korábbi verseny megszüntetése és hatékonyabb üzem kialakítása volt. Első jelentős lépésként 1969. július 1-jén bevezették a kalauznélküli üzemet a BKV összes járművén, ennek előfeltétele volt a viteldíjrendszer 1966-os reformja, mely jelentősen egyszerűsítette a jegyrendszert.

1970. április 3-án[4] átadták a 2-es metró első, a Deák Ferenc tér és Fehér út közötti szakaszát, majd 1972. december 22-én üzembe helyezték a második szakaszt is, a Deák Ferenc tér és a Déli pályaudvar között. A metró átadásának köszönhető az autóbusz-hálózat – az egységes BKV történetében első – jelentős átalakítása: 36 viszonylat útvonala megváltozott, vagy megszűnt 14 új járat indult, a metróállomásokon új végállomások épültek, a szentendrei (ma 5-ös) HÉV-vonalat meghosszabbították a Batthyány térig. A metró Duna alatti szakaszának átadása után csökkent az igény a dunai hajózás iránt, a vonalak forgalmában egyre inkább a kiránduló- és a különjárati jelleg érvényesült.

A Budavári Sikló felújítása az 1980-as években
forrás: BKV.hu

Budapest létrejöttének százéves évfordulójára (1973) a Millenniumi Földalatti Vasútat meghosszabbították a Mexikói útig, ehhez kapcsolódóan átadták az újonnan épített 69-es villamosvonalat is. Ugyanebben az évben teljesen felújították a fogaskerekű vasútat is. 1976 és 1990 között öt ütemben adták át a 3-as metrót:

Budapest hálózatának második jelentős átalakítása is metróátadáshoz köthető: 1977. január 1-jétől a gyorsjáratok korábbi százas előjelzése megszűnt, helyette bekeretezett piros jelzést vezettek be, továbbá az elágazó alapjáratok a korábbi Y jelzés helyett önálló számot kaptak.

1986. június 4-én átadták az utazóközönségnek – a második világháborúban súlyosan megrongálódott – teljes körűen felújított Budavári Siklót. Az addig állami tulajdonú BKV 1991-ben a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került. 1996. január 1-jén a cég – a Fővárosi Közgyűlés határozata alapján – részvénytársasággá alakult, ezzel létrejött a Budapest Közlekedési Részvénytársaság, a BKV Rt.

2000-ben megépült Budapest legnagyobb autóbusz-végállomása az Örs vezér terén, melyet július 25-én adtak át. Ezzel egyidőben a régi végállomást elbontották, helyén bevásárlóközpont épült. A Társaság 2001-ben beindította „háztól házig” szolgáltatását, melyet mozgáskorlátozottak vehetnek igénybe, megrendelés alapján. 2006. február 6-tól a Társaság új neve Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, azaz BKV Zrt. lett, ugyanis a tőkepiacról szóló törvény 2005-ös módosítása szerint a részvénytársaságoknak rendelkezniük kell arról, hogy zártkörűen vagy nyilvánosan működnek, és ezt a cégnévben is fel kell tüntetniük.

2008-ban a BKV – két ütemben – jelentősen megváltoztatta közlekedési hálózatát: egységes számozási rendszert vezettek be, a gyorsjáratok szín és keretes jelzése megszűnt. Az átalakítás kisebb-nagyobb mértékben minden járatot érintett.

Az új struktúra [szerkesztés]

2010 októberében Budapest új főpolgármestere, Tarlós István a főváros közösségi közlekedésének átalakítását, valamint a BKV költségeinek átláthatóságát tűzte ki egyik fő céljául, ezért az egyik első intézkedése a 2010. október 27-i közgyűlésen Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK Zrt.) létrehozása volt. Az új fővárosi tulajdonú cég feladata – többek között – a BKV működésének szakmai ellenőrzése, valamint megrendelője és finanszírozója lesz a közlekedési vállalatnak.[5] A BKK Zrt. vezérigazgatója Vitézy Dávid, a VEKE egyik alapítótagja, valamint a BKV Felügyelő Bizottságának egyik fideszes delegáltja lett.[6]

Tarlós István a 2010. október 27-i közgyűlésen az összes fővárosi tulajdonban lévő vállalat vezetőjét leváltotta, kivéve Kocsis Istvánt, a BKV Zrt. vezérigazgatóját. Kocsis helyett kapott a BKK igazgatóságában is. 2011. szeptember 4-én azonnali hatállyal, közös megegyezéssel távozott,[7] feladatainak ellátásával a főpolgármester Várszegi Gyulát, a BKV igazgatótanácsának elnökét bízta meg. Várszegi 2012. február 10-én azonnali hatállyal lemondott, amit Tarlós István főpolgármester el is fogadott. A vállalat irányítását átmenetileg a BKK vezérigazgatója és a vezérigazgató-helyettesek vették át,[8] majd 2012. február 15-től Bolla Tibor, gazdasági vezérigazgató-helyettest bízták meg a feladattal.

A vállalat vezetői [szerkesztés]

Szolgáltatás [szerkesztés]

Integrált járműrendszer [szerkesztés]

A társaság 5 nagy ágazatot (autóbusz, trolibusz, villamos, metró és HÉV) működtet integrált rendszerben. Ezen túlmenően az elsősorban idegenforgalmi jelentőségű hajójáratokat, fogaskerekű vasutat, libegőt, siklót is üzemelteti.

A BKV hálózata [szerkesztés]

Egyéb szolgáltatások [szerkesztés]

BKV-s bögre
forrás: BKV.hu
  • A BKV rendelkezik 6 darab magas színvonalú autóbusszal – 5 Volvo 9900-as, és 1 Volvo 9700-as –, melyeket a téli időszakban (november és április között) bérbead.

A szolgáltatás igénybevételének feltétele [szerkesztés]

Utazási feltételek [szerkesztés]

Az utazásra vonatkozó szerződés az utazás megkezdésével, azaz a járműre történő felszállással. illetve a metró és egyes HÉV-állomások területén az utazásra kijelölt és vonallal felfestett területre történő belépéssel, külön szerződés megkötése nélkül, ráutaló magatartással jön létre. E szerződés keretében az utas jogot szerez arra, hogy utazhasson, illetve kötelezettséget vállal arra, hogy a BKV Zrt.-t jogosan megillető jegy- vagy bérletárat kiegyenlíti.

Mindazoknak, akik a BKV Zrt. közösségi közlekedési szolgáltatásainak bármelyikét igénybe kívánják venni, felszállás előtt rendelkezniük kell érvényesíthető és az adott járatra felhasználható jeggyel vagy érvényes bérlettel, utazási igazolvánnyal, illetve a díjmentességet igazoló okmánnyal.


A BKV menetjegyeinek (1991 előtt: buszjegyeinek) árváltozása (forintban)
1966. 1985. 1989. 1990. 1991. 1992. 1993. 1993. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2003. 2004. 2004. 2005. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2009. 2010.
01.01. 01.01. 01.01. 01.01. 01.01. 01.01. 04.01. 06.01. 01.01. 01.01. 11.01. 08.01. 01.01. 01.01. 01.01. 01.01. 01.01. 07.01. 01.01. 07.01. 01.01. 07.01. 01.01. 01.01. 01.01. 01.15. 07.01. 02.01.
1,5 3 6 10 15 18 19 25 35 50 70 75 90 95 100 106 120 125 140 145 160 170 185 230 270 290 300 320
menetjegyárak változásának dátuma és a díjtétel forintban (forrás: a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeletei)


Az utazási feltételek megszegése (ilyen az érvényes jegy vagy bérlet, illetve az ingyenes utazásra feljogosító okmánya nélküli utazás) a Ptk. szerint szerződésszegésnek minősül. Ez esetben az ellenőr az utast pótdíjfizetésre szólíthatja fel, rendőri intézkedést kérhet, illetve kizárhatja az utazásból a „bliccelőt”.

Ha az utasnak volt bérlete, amit nem tartott éppen magánál, lehetősége van 2 munkanapon belül bemutatni a pótdíjirodában. Ennek költsége alacsonyabb, mint a pótdíj.

Ellenőrzés [szerkesztés]

Az ellenőrök vizsgálják a járműveken az utasok jegyének vagy bérletének meglétét, érvényességét, az esetleges kedvezményre való jogosultságot, ezek hiányában beszedik a helyszíni pótdíj összegét, illetve pótdíjfolyamatot kezdeményeznek. Adott esetben információval látják el az utasokat és jegyet is árulhatnak. Jogkörük igen korlátozott, ugyanis az adatvédelmi törvények szerint az ellenőr nem kötelezheti az utast személyes adatainak felfedésére. Ugyanakkor kérhet rendőri intézkedést, mely alapján a BKV polgári peres eljárást kezdeményezhet. A jegyellenőr semmilyen esetben sem tarthatja vissza a rajtakapott utast, akkor sem, ha hatósági intézkedést kért.

A vagyonőrök végzik az úgynevezett bemeneti ellenőrzést, főként a metróállomásokon és az éjszakai járatokon dolgoznak. Emellett – bizonyos esetekben – segítik a jegyellenőrök munkáját: a bliccelni szándékozót (ill. rajtakapott potyautast) akarata ellenére ugyan a rendőri intézkedésig nem tarthatják fel (vö. Üzletszabályzat II.7 pontja, 21. o., 2009.március),[9] de jogkörük szerint megakadályozhatják az érvényes utazási okmánnyal nem rendelkezők járműre szállását, illetve kizárhatják őket az utazásból.

2011. január 11-től a Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársai is segítik a jegyellenőrök munkáját. A közterület-felügyelők a jegyellenőrökkel együtt utaznak, akkor van igazán szerepük az ellenőrzésben, ha az utazó nem hajlandó együttműködni a jegyellenőrrel. Egy 2010. decemberi döntésnek köszönhetően hatósági személyek is ellenőrizhetik az „utazási feltételek betartását”,[10] ez azért fontos, mert hatósági jogkörüknél fogva ők igazoltathatják is a „bliccelőket”.[11]

Az esélyegyenlőségért [szerkesztés]

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKV-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés. A BKV alacsonypadlós flottája: 344 autóbusz, 22 trolibusz, 40 villamosszerelvény.

A mozgáskorlátozottak segítése [szerkesztés]

Az alacsonypadlós IK-412-es
A részben alacsonypadlós Ikarus Agora
Az alacsonypadlós Volvo 7700A

Ma már a legtöbb autóbusz- és az összes szóló trolibuszvonalon közlekedik – legalább részben – alacsonypadlós jármű. Emellett – a Combinók megjelenésével – már a 4-es és 6-os villamosvonalakon is könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterköny bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően[12] –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsony padlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

Hétvégén az összes jármű alacsony padlós az alábbi viszonylatokon:

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

A BKV – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét (1032 Budapest, San Marco u. 76., tel.: (1) 388-5529, 388-2387, 388-2388), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani erre a buszokra).

Vakvezető sáv

A látássérültek segítése [szerkesztés]

Braille-írásos információs tábla

A BKV eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

A 2-es metrón a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásánhangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.

Arculat [szerkesztés]

BKV LOGO.jpg
BKV LOGO 2.jpg

Logó [szerkesztés]

A Budapesti Közlekedési Részvénytársaság emblémája (logoja) egyszerű, a dinamikus mozgást kifejező grafika. Lendületes vonalvezetésű, formájában hálózat jellegre, ezzel a társaság tevékenységére utal. Színvilága újszerű, de fekete fehérben sem veszíti el hatását.
– A BKV Arculati kézikönyve[13]

A járművek színe [szerkesztés]

Egy „ezüst nyíl” festésű IK-280-as
Egy „pirosorrú” IK-280-as

1960 óta az autóbuszok oldala általában sötétkék, tetejük szürke színű. Ez alól kivételek az „ezüst nyíl”, a „pirosorrú”, az Ikarus 412 és a Van Hool AG300 típusú buszok. Az „ezüst nyíl” buszok teteje és eleje egyaránt szürke, és ez a busz oldalán „nyíl” alakban tűnik el, a busz hátsó része és oldala sötétkék. A „pirosorrú” buszok eleje piros, hátulja kék. Eredetileg a 7-173 gyors viszonylatra szánt Ikarus 280-asokról van szó, ám a BKV 2008-as paraméterkönyvének életbe lépése óta a buszokról folyamatosan tűnik el előbb a felirat, majd válnak hagyományos színezésű buszokká. Az Ikarus 412-esek eleje szürke színű, mely a busz oldalán fokozatosan kékbe megy át a 2009-ben elkezdett felújításoknak köszönhetően ezek is fokozatosan hagyományos színezést kapnak. A 2009-ben beszerzett Van Hool AG300-as buszok színe sárga, illetve szürke, ezeket nem tervezik átfesteni.

A villamosok oldala sárga, tetejük és oldaluk az ablakok alsó vonalától általában fehér színű, közöttük, ahol a régebbi típusokon egy díszléc volt, barna csík látható. Ez alól kivételek a Hungaroplan, a TW 6000 és a Siemens Combino Supra típusú járművek. Ezeknek a villamosoknak az oldala és teteje egyaránt sárga.

A trolibuszok oldala piros, tetejük szürke (pl. Ikarus 280T) vagy fehér színű (pl. Ikarus 412T).

A HÉV-szerelvények zöld színűek, oldalukon és elejükön vízszintes fehér sáv halad végig, ajtajaik világosszürkék.

Tervek és fejlesztések [szerkesztés]

  • 2005-ben alakult meg a Budapesti Közlekedési Szövetség, amely a BKV, a Volánbusz és a MÁV együttműködésével kombinált tarifaközösséget hozott létre. Ennek eredménye a korábbi BKV bérletet 2009 januárjától felváltó Budapest bérlet. Így az utasok immáron mindhárom cég járműveit igénybe vehetik egyetlen bérlettel.
  • 2008. szeptember 1-jétől – a Fővárosi Közgyűlés áprilisi határozata alapján[14] – bevezették a Kisgyerekes havibérletet (a köztudatban: Kismamabérlet), melynek ára megegyezik a tanuló- és nyugdíjas-havibérletek árával. A kedvezményt azok a budapesti lakosok vehetik igénybe, akik igazolni tudják, hogy gyest vagy gyedet kapnak.
  • 2009. április 1-jétől az arra alkalmas villamosokon – a buszokhoz hasonlóan – bevezették azt a rendszert, hogy a villamos csak akkor áll meg a megállóban, ha ott várakozó utas van, illetve ha a járművön a leszállási szándékot időben jelezte valaki. Ellenkező esetben a villamos nem áll meg a megállóban. Ezzel a közlekedést kívánják gyorsítani és az utazást komfortosabbá tenni. Ez az intézkedés jelentős energiamegtakarítást eredményez, ugyanis a villamosoknak nem kell feleslegesen megállnia és elindulnia, ami korábban többletfogyasztást eredményezett.
  • A Társaság nyugat-európai mintára SMS-ben rendelhető átszállójegyeket tervez bevezetni, amelyekkel tetszés szerinti számú járművön lehetne utazni hétköznap 60, hétvégén 90 perces időhatáron belül. A tervek szerint egy ilyen átszállójegy 500 Ft-ba kerül majd (az SMS árán fölül). Ha ez a jegyfajta beváltja a hozzá fűzött reményeket, más hasonló termékek bevezetése is szóba kerülhet (vonaljegy, bérletek).[15] Az SMS-jegy bevezetését 2008 nyarára tervezték, de a mai napig nem valósult meg.
  • A BKV 2009-től nagyarányú fejlesztéseket ígért, például statisztikák alapján kalkulált személyre szabott információs és jegyrendszer, csipkártyás jegykezelés, SMS-beli, wapos és internetes tájékoztatás a járatok helyéről és érkezési időpontjáról, ill. esetleges késéséről. (2007 nyara óta négy intelligens megállóhely működik próbaüzemben a 86-os busz megállóiban, amelyek a járat helyéről tájékoztatnak.)[16] Ezeknek a fejlesztéseknek egyelőre látható jele nincs.
  • 2010 végén megkezdték a FUTÁR (Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer) kiépítését: ennek keretében az autóbuszok műholdas helymeghatározáson alapuló kommunikációs egységeket kapnak, melynek következtében az egyes járművek aktuális helyzete interneten, okostelefonon vagy SMS-ben lekérhető lesz; az egység része az úgynevezett jelzőlámpa-befolyásoló rendszer, amely a késésben lévő járműnek szabad utat biztosít az útkereszteződésekben. A megállók automata általi bemondásával és új kijelzők felszerelésével, valamint intelligens megállóhelyek létesítésével javítják az utastájékoztatást. A nagykörúti Combino villamosokban már 2011-ben kiépítik a rendszert; a teljes átadást 2012 nyarára tervezik. A beruházás összesen 6,65 milliárd forintba kerül, amelyből 4 milliárd forint az uniós támogatás.[17][18] – A 2011. májusi tervek szerint a HÉV kivételével minden felszíni járműbe GPS-berendezést terveznek szerelni, amely folyamatosan beküldi a jármű aktuális földrajzi pozícióját az ugyancsak újonnan kialakítandó forgalomirányító központba. A forgalomirányító központ munkatársai a járművek valós helyzete és a menetrendi előírások közötti esetleges eltérések, valamint a járművezetőktől és a mobil forgalomirányító munkatársaktól kapott közlekedési információk alapján irányítják majd a járművek forgalmát, ami azok optimálisabb kihasználását, így gazdaságosabb közlekedését eredményezi. Ezzel együtt lehetővé válik az utasok pontosabb informálása (például az egyes járatok várható érkezésének időpontjáról) is, ezeket a forgalmas közlekedési csomópontokon elhelyezett információs táblák mutatják majd.[19] A rendszer üzembe helyezését 2013 nyarának elejére tervezik, 2295 felszíni járműbe (villamos, busz, troli) szerelve műholdas nyomkövetőt. A járatok érkezéséről az ígéretek szerint mobiltelefonon, interneten, illetve 257 helyszínen az oda telepített kijelzőkön is kaphatnak majd tájékoztatást az utasok.[20]
  • 2011. április 6-án a fővárosi közgyűlés elfogadta az e-jegy megvalósítására vonatkozó terveket: a megvalósítást előkészítő feladatokat december 31-ig kell befejezni. Ez egy feltölthető kártya bevezetését jelentené, amelyről a leolvasó egyszerűen levonná az egységeket. Az intézkedéstől elsősorban a bliccelés kiküszöbölését várják, amely a BKV-nak Vitézy Dávid szerint 10 milliárd forintos kárt okoz (az érvényesítését kísérő hangjelet, illetve annak elmaradását a többi utas is észleli), azonkívül más szolgáltatások díjának kezelésére is alkalmas lesz (pl. fizetős parkolás, behajtási díj, bérbringarendszer). Ezen túlmenően forgalmi információkat is szeretnének nyerni a rendszerből, így az utazási szokásokról, a járatok kihasználtságáról és a járatokon jelentkező menetdíjbevételekről is minél pontosabb adatokat kívánnak rögzíteni. A rendszer kompatibilis lesz a tervezett Nemzeti Közlekedési Holding (MÁV és Volánok) járatainak rendszerével is, továbbá az elővárosi közösségi közlekedésben is fizetni lehet majd vele. Feltöltése automatával (ATM-en) és interneten is lehetséges lesz, sőt tudnia kell majd használni bankkártyákat, mobiltelefonokat vagy a később bevezetendő állampolgári azonosító kártyát.[21][22] Az első ütem, a bérletek megújítása 2014-re, a jegyek cseréje 2015-re várható.[23][24][25]

Infrastrukturális fejlesztések[26] [szerkesztés]

Tervezett fejlesztések:

Folyamatban lévő fejlesztések:

Bizonytalan (többször bejelentett, majd leállított) fejlesztések:

2008-ban megvalósult fejlesztések:

  • A 2008-as paraméterkönyv bevezetése

Leggyakoribb utasészrevételek [szerkesztés]

Forrás: A BKV sajtóirodája

A BKV ügyfélszolgálata fogadja az utasok észrevételeit, ezek tartalmaznak dicséreteket és panaszokat egyaránt.

A dicséretek egy része a dolgozók (járművezetők, ellenőrök, pénztárosok) magatartására vonatkoznak: az utasok megköszönik az udvarias viselkedést, a plusz információnyújtást, a fel- és leszállásnál a segítséget, ha megvárja őket a járművezető, illetve ha elhagyott tárgyaik megkerülnek. A dicséretek másik fele a szolgáltatásra vonatkozik: jelzik az új járművekkel (Combino, Volvo) és a BKV honlapjával való elégedettségüket, értékelik a kedvező menetrendi változásokat, az új járatokat, emellett egy-egy marketing akcióval kapcsolatos véleményüket is megosztják az ügyfélszolgálattal.

A panaszokat az érintett szakterület szokta kivizsgálni, és intézkednek, hogy az eset ne fordulhasson elő többet. A panaszok egy része a szolgáltatás minőségét – a nem menetrendszerű közlekedést, a járművek műszaki állapotát és a zsúfoltságot – kifogásolja. A panaszok másik része a dolgozók (járművezetők, ellenőrök, pénztárosok) viselkedése elleni kifogás (szabálytalan munkavégzés, udvariatlanság), illetve kárigény.

A BKV Zrt. megjegyzése a panaszokra:

  • „Sajnos a forgalmi dugók okozta menetrendi késések nem küszöbölhetőek ki. Ha járművezető vét hibát, őt felelősségre vonják.”
  • „Magatartásra vonatkozó panasz esetén a munkáltatói jogkört gyakorló vezető jegyzőkönyv vezetése mellett ismerteti a panaszt az érintett munkavállalóval, hallgatja meg a munkavállaló álláspontját és dönt az alkalmazandó szankcióról, mely lehet szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, anyagi jellegű megvonás, legsúlyosabb esetben munkaviszony megszüntetése.”

Statisztikák, adatok [szerkesztés]

A BKV évente 1,3 milliárd utast szállít járművein, ennek 40%-a autóbuszon, 28,1%-a villamoson, 21,9%-a metrón, 5,1%-a HÉV-en és 5,7%-a trolibuszon utazott 2010-ban.[1]. Az alkalmazottak száma átlagosan 12 745 fő volt. Ebből szellemi: 2199 fő, tömegközlekedési járművezető: 5101 fő, egyéb fizikai: 4782 fő, egyéb foglalkoztatott[29] 728 fő. A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 663 km volt. A megállóhelyek száma 4998 db, az átlagos járműállomány 2828 volt.

A közösségi közlekedési szolgáltatás legfontosabb minőségi paramétere a biztonság. 2007-ben a Társaság szolgáltatásai során 2496 baleset történt[30], ebből mindössze 754 esetben volt a BKV dolgozója az okozó fél. 608 személy sérült 472 esetnél (ezek 50 esetben sajáthibás események voltak). A sajáthibás autóbusz és trolibusz balesetek ⅔-át az oldaltávolság, illetve a követési távolság rossz megválasztása és a kanyarodási szabályok megszegése okozta.

A veszteség okai és kezelése [szerkesztés]

Alulfinanszírozottság [szerkesztés]

A BKV 2007-es működési költsége[31] 116,2 milliárd forint volt. A jegybevétel ennek az összegnek mintegy 39,5%-át teszi ki. (2007-ben a nettó menetdíjbevétel 45 974 millió forint volt, ez mintegy 1,8 milliárd forinttal magasabb az év elején tervezettnél.) Ehhez jön még az árkiegészítés és normatív támogatás címén fizetett közel 50 milliárd forint és az egyéb szerződésekből és tevékenységekből befolyó 5-6 milliárd forint. A fennmaradó 15-16 milliárd forint így hiányként jelentkezett a társaság költségvetésében. A vállalat megoldásként kisebb járatritkítást és átalakított hálózatot[32] vezetett be, melyet már a közvélemény, a szakszervezetek és a kerületek bevonásával dolgoztak ki. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésétől évi 1,1 milliárd forint megtakarítást vártak, ami teljesült is, így a 2008-ben kapott 10 milliárdos költségtérítéssel együtt a hiányt sikerült lefaragni 16,8 milliárdról 5,7 milliárd forintra. Sajnos ez a hiány 2009-ben felugrott 23,5 milliárd forintra.

2010-ben a cég hosszú évek után először nyereséget mutatott. Működési költsége[1] 126,2 milliárd forint volt. A jegybevétel ennek az összegnek a 39,3%-át teszi ki. (2010-ben a nettó menetdíjbevétel 49 541 millió forint volt) Ehhez jött még az árkiegészítés és normatív támogatás címén fizetett 48 milliárd forint és az egyéb szerződésekből és tevékenységekből befolyó 11 milliárd forint. Ezen felül a Társaság kapott 5 milliárd forint működési támogatást a Fővárostól és 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az államtól. Így – a pénzügyi műveletekkel együtt – több mint 1 milliárd forint nyereséget mutatott. A táblázatból kivehető, hogyha a cég nem kap rendkívüli támogatásokat, akkor 2010-ben is – a korábbi éveknek megfelelően – közel 20 milliárdos veszteséget mutat a mérleg.


Bliccelés [szerkesztés]

A BKV felmérése szerint a bliccelők aránya az utazóközönség 30-40%-át[33] teszi ki, ami több milliárdos[34] kárt okoz a vállalatnak (a BKV bliccelésből eredő kinnlévősége a 2007. év végén 15 milliárd[35] forint volt). Rövid távú megoldásként a cég a bevételkiesést az ellenőrzés szigorításával igyekszik csökkenteni, nem eredménytelenül: a napi bevétel 7-8 millióval növekedett.[36] Emellett akciót hirdettek „Blicc Over” elnevezéssel, melynek lényege, hogy 2007. október 18. és november 24. között 20%-os kedvezménnyel rendezhették bliccelésből eredő tartozásukat a 2002 után megbüntetett utasok. Ennek eredményeként közel 80 millió[37] forintot fizettek be a bliccelők. A fennmaradó tartozásokat a BKV követeléskezelő cégeknek kívánja eladni. – Hosszabb távú megoldásként a csipkártyás rendszer bevezetését tervezik, amely költséges ugyan, de jelentősen visszaszorítaná a bliccelést a különböző viszonylatokon,[38] azonban az elektronikus jegyrendszer megvalósítása csak 2014–2015-től várható.[25]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ^ a b c d Éves jelentés 2010. (BKV.hu, 2012. január 25., PDF-fájl)
  2. Az Est Hármaskönyve 1929, II. kötet, 261 oldal, "Autóbuszüzem" c. cikk adatai alapján
  3. A BKV története 2.
  4. Április 2-án párt- és állami vezetők ide-oda fuvarozásával történt meg az ünnepélyes átadás. A nagyközönség másnap vehette birtokba az új létesítményt.
  5. Radikális változásokat ígér a frissen kinevezett BKK-vezető (Heti Válasz.hu, 2010. október 27., 2010. november 5.)
  6. Vitézy lesz a Budapesti Közlekedési Központ vezetője (Index, 2010. október 21.)
  7. Távozik Kocsis István, a BKV vezérigazgatója”, index.hu, 2011. szeptember 4. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 4.) 
  8. Lemondott a BKV vezérigazgatója”, origo.hu, 2012. február 10. (Hozzáférés ideje: 2012. február 10.) 
  9. A BKV Zrt. üzletszabályzata a BKV honlapján (pdf-fájl)
  10. Rendőr és közterület-felügyelő is ellenőrizhet a BKV-járaton (Gazdasági Rádió Online, 2010. december 15.)
  11. figyelmébe: a BKV-ellenőrrel szemben a közterület-felügyelő hivatalos személy (Origo, 2011. szeptember 22.)
  12. Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától (BKV.hu, 2008. július 28., PDF-fájl)
  13. A BKV Arculati kézikönyve (BKV.hu, 2008. június 16., PDF-fájl)
  14. Kisgyerekes bérletigazolvány és bérletszelvény értékesítése (BKV.hu, 2008. augusztus 11.)
  15. Mobilos jegyeladással kísérletezik a BKV (Index, 2004. április 22.), SMS-ben jön az átszállójegy – A mobilon megvett jegy egy óráig lenne érvényes (Index, 2007. november 9.)
  16. Sms-t ígér a BKV, ha késik a troli (Index, 2007. szeptember 24.)
  17. Elindult a BKV Futár projektje (Index, 2010. december 30.)
  18. Startra kész a FUTÁR (7.oldal) (Mozgásban magazin, XLII./7., PDF-fájl)
  19. Újabb metró épülhet Budapesten? (Napi.hu, 2011. május 13.)
  20. Az évtized fejlesztését ígéri a BKK (Index, 2012. július 11.)
  21. Elkezdődhet az e-jegy bevezetése Budapesten (Index, 2011. április 6.)
  22. Csipre cseréli a papírjegyeket a BKV (Index, 2011. április 1.)
  23. Interjú Vitézy Dáviddal, Info Rádió, Aréna, 2012. január 18., 2. rész (az e-jegyrendszer fejlesztéseit 11.45-től 15.42-ig ismerteti)
  24. 2014-től elektronikus jegyrendszer lehet Budapesten (BKVfigyelo.postr.hu, 2012. január 20.)
  25. ^ a b 2014-től elektronikus lehet a BKV-jegy (Index, 2012. január 20.)
  26. A BKV „Kötetlenül kötöttpályán” c. prezentációja (BKV.hu, 2007. december 2., PDF-fájl)
  27. ^ a b Uniós pályázat: 1-es villamost Budára! (Privátbankár.hu, 2008. június 20.), Fővárosi döntések - Jön az 1-es villamos! (Lakos Imre honlapja, 2008. július 14.)
  28. buszsávot épít a főváros 1,2 milliárdért (Index, 2008. szeptember 26.
  29. Egyéb foglalkoztatottak: nem teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, járművezető tanulók, szakmunkás tanulók, nyugdíjas besegítők
  30. Mozgásban magazin, 40/3.(BKV.hu, PDF-fájl)
  31. Éves jelentés 2007. (BKV.hu, 2008. augusztus 9., PDF-fájl)
  32. Konszenzusos paraméterkönyv 2008. május (tervezet) (BKV.hu, 2008. június 16., PDF-fájl) Változások Budapest közlekedésében (BKV.hu, 2008. augusztus 15., PDF-fájl)
  33. Kutatás: A bliccelés okai - telefonos gyorsfelmérés (BKV.hu, DOC-fájl)
  34. Bliccelés elleni küzdelem a körúton is (Ma.hu, 2007. szeptember 3.)
  35. Közel 60 millió forintot fizettek be a bliccelők a BKV-nak (HVG.hu, 2007. november 26.)
  36. Kontroll: napi hétmilliós plusz bevétel a BKV-nak (HírTv.hu, 2007. április 16.)
  37. Blicc over: siker vagy kudarc a BKV behajtási akciója? (Népszabadság Online, 2007. november 27.)
  38. Jönnek a kapuk és chipkártyák a metróban (Index, 2004. november 16.)
Az infláció, az üzemanyagok árának és a BKV (vonal)jegyárainak változása (év/év). Az adatok forrása: KSH, BKV

Érdekességek [szerkesztés]

Budapest közösségi közlekedése több rekordot is tart:

  • A nagykörúti 4-es és a 6-os villamos Európa legforgalmasabb villamosvonala, amelyet naponta mintegy 200 000-en vesznek igénybe.[1]
  • A Nagykörúton közlekedő Combino Supra Budapest NF12B típusú villamos a világ leghosszabb egyterű villamosa volt, mikor forgalomba állították[2]
  • A budapesti Millenniumi Földalatti Vasút (M1) a Világ első villamos üzemű földalatti vasútja[3]
A Siemens Combino Supra Budapest NF12B a világ leghosszabb egyterű villamosa.

Források, jegyzetek [szerkesztés]

  • A BKV Zrt. hivatalos honlapja
  • A BKV Zrt. Hasznos Közlekedési Információk 2007 c. kiadványa
  • Hídvégi János, Krámli Mihály, Merczi Miklós, Molnár Erzsébet, Soltész József, Szabó Attila: Így utaztunk anno
  1. ^ a b c d Éves jelentés 2010. (BKV.hu, 2012. január 25., PDF-fájl)
  2. Az Est Hármaskönyve 1929, II. kötet, 261 oldal, "Autóbuszüzem" c. cikk adatai alapján
  3. A BKV története 2.
  4. Április 2-án párt- és állami vezetők ide-oda fuvarozásával történt meg az ünnepélyes átadás. A nagyközönség másnap vehette birtokba az új létesítményt.
  5. Radikális változásokat ígér a frissen kinevezett BKK-vezető (Heti Válasz.hu, 2010. október 27., 2010. november 5.)
  6. Vitézy lesz a Budapesti Közlekedési Központ vezetője (Index, 2010. október 21.)
  7. Távozik Kocsis István, a BKV vezérigazgatója”, index.hu, 2011. szeptember 4. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 4.) 
  8. Lemondott a BKV vezérigazgatója”, origo.hu, 2012. február 10. (Hozzáférés ideje: 2012. február 10.) 
  9. A BKV Zrt. üzletszabályzata a BKV honlapján (pdf-fájl)
  10. Rendőr és közterület-felügyelő is ellenőrizhet a BKV-járaton (Gazdasági Rádió Online, 2010. december 15.)
  11. figyelmébe: a BKV-ellenőrrel szemben a közterület-felügyelő hivatalos személy (Origo, 2011. szeptember 22.)
  12. Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától (BKV.hu, 2008. július 28., PDF-fájl)
  13. A BKV Arculati kézikönyve (BKV.hu, 2008. június 16., PDF-fájl)
  14. Kisgyerekes bérletigazolvány és bérletszelvény értékesítése (BKV.hu, 2008. augusztus 11.)
  15. Mobilos jegyeladással kísérletezik a BKV (Index, 2004. április 22.), SMS-ben jön az átszállójegy – A mobilon megvett jegy egy óráig lenne érvényes (Index, 2007. november 9.)
  16. Sms-t ígér a BKV, ha késik a troli (Index, 2007. szeptember 24.)
  17. Elindult a BKV Futár projektje (Index, 2010. december 30.)
  18. Startra kész a FUTÁR (7.oldal) (Mozgásban magazin, XLII./7., PDF-fájl)
  19. Újabb metró épülhet Budapesten? (Napi.hu, 2011. május 13.)
  20. Az évtized fejlesztését ígéri a BKK (Index, 2012. július 11.)
  21. Elkezdődhet az e-jegy bevezetése Budapesten (Index, 2011. április 6.)
  22. Csipre cseréli a papírjegyeket a BKV (Index, 2011. április 1.)
  23. Interjú Vitézy Dáviddal, Info Rádió, Aréna, 2012. január 18., 2. rész (az e-jegyrendszer fejlesztéseit 11.45-től 15.42-ig ismerteti)
  24. 2014-től elektronikus jegyrendszer lehet Budapesten (BKVfigyelo.postr.hu, 2012. január 20.)
  25. ^ a b 2014-től elektronikus lehet a BKV-jegy (Index, 2012. január 20.)
  26. A BKV „Kötetlenül kötöttpályán” c. prezentációja (BKV.hu, 2007. december 2., PDF-fájl)
  27. ^ a b Uniós pályázat: 1-es villamost Budára! (Privátbankár.hu, 2008. június 20.), Fővárosi döntések - Jön az 1-es villamos! (Lakos Imre honlapja, 2008. július 14.)
  28. buszsávot épít a főváros 1,2 milliárdért (Index, 2008. szeptember 26.
  29. Egyéb foglalkoztatottak: nem teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók, járművezető tanulók, szakmunkás tanulók, nyugdíjas besegítők
  30. Mozgásban magazin, 40/3.(BKV.hu, PDF-fájl)
  31. Éves jelentés 2007. (BKV.hu, 2008. augusztus 9., PDF-fájl)
  32. Konszenzusos paraméterkönyv 2008. május (tervezet) (BKV.hu, 2008. június 16., PDF-fájl) Változások Budapest közlekedésében (BKV.hu, 2008. augusztus 15., PDF-fájl)
  33. Kutatás: A bliccelés okai - telefonos gyorsfelmérés (BKV.hu, DOC-fájl)
  34. Bliccelés elleni küzdelem a körúton is (Ma.hu, 2007. szeptember 3.)
  35. Közel 60 millió forintot fizettek be a bliccelők a BKV-nak (HVG.hu, 2007. november 26.)
  36. Kontroll: napi hétmilliós plusz bevétel a BKV-nak (HírTv.hu, 2007. április 16.)
  37. Blicc over: siker vagy kudarc a BKV behajtási akciója? (Népszabadság Online, 2007. november 27.)
  38. Jönnek a kapuk és chipkártyák a metróban (Index, 2004. november 16.)
  1. Húsvét után jön a nagykörúti káosz (Index, 2006. április 17.)
  2. Békávé büszkeség napja a Moszkva téren (Index.hu, 2006. április 1.)
  3. Budapest metróhálózata (A 4-es metró hivatalos honlapja)

Külső hivatkozások [szerkesztés]

Lásd még [szerkesztés]