Óbudai-sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óbudai-sziget
Fa4.jpg
Őszi színeikben tündöklő fák a K-hídtól nem messze
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Hely Budapest, III. kerület
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Duna
Terület 108 ha = 1,08 km²
Hosszúság 2,75 km
Szélesség 0,5 km
Elhelyezkedése
Óbudai-sziget  (Budapest)
Óbudai-sziget
Óbudai-sziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 01″, k. h. 19° 03′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 01″, k. h. 19° 03′ 12″

Az Óbudai-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Óbudaisziget formában (azaz egy szóba írva) Budapest egyik városrésze is. Kedvelt kirándulóhely, ám nagyobb ismertségre nem ezért, hanem az itt 1993 óta minden évben megrendezett Sziget Fesztivál miatt tett szert.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna hordalékából létrejött sziget az óbudai part mentén, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között fekszik. Területe 108 hektár, hossza 2750 m, legnagyobb szélessége az 1653-as folyamkilométer vonalában 500–500 m. Óbudától 70–80 m széles Duna-ág választja el. Nyugati oldalán a K-híd és a Hajógyári híd köti össze Óbudával, déli végén áthalad az Árpád híd.

Eredetileg zátonysziget volt, két közeli részből állott.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Óbudai Hajógyár épületei jelenleg irodaként, raktárként, illetve jachtklubként üzemelnek

Az 1900-as évek környékén Nagy-szigetnek hívták. Később (máig is) Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját, amely még feltárásra és bemutatásra vár.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993 óta minden év augusztusában itt rendezik meg a Sziget Fesztivált, amely mára Európa egyik legnagyobb könnyűzenei rendezvényévé nőtte ki magát. A koncertekkel, fesztiválokkal, futóversenyekkel járó tömeges terhelés nem kedvez a sziget növény- és állatvilágának.

Flóra és fauna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget legnagyobb része ma pihenőpark, ahol díszcserjéket, virágokat láthatunk. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási „megállója”.

A „ródlidomb”

Többé-kevésbé eredeti állapotában csak a sziget nyugati parti sávján végighúzódó, mintegy 1,5 km hosszú puhafás ártéri ligeterdő (fehérnyárliget, Salicetum albae-fragilis) maradt fent. A ligeterdő állapotát 1994-ben mérték fel. A fák között matuzsálemi korú, 200 éves fehér fűzek, fekete nyárak, szilfák is akadnak, és figyelmet érdemelnek az idős parti szőlőegyedek, valamint a mezei szil öreg egyedei is. Az ősfajok száma kevés. Az óbudai sziget emlékeztet a hajdani árterületekre.

A sziget a madarak számára nemcsak vonulási állomás, hanem jó néhány faj, köztük a jégmadár, vörös vércse, zöld küllő, gébics, dolmányos varjú, tőkés réce, örvös galamb költőhelye is. A sziget ezért kedvelt madármegfigyelő hely.

A rovarok közül megtalálható itt többek között a pézsmacincér, a diófacincér és a feketesárga pattanóbogár is.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mesél Óbuda földje (Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány (Budapest, 1998)
  • Kaiser Anna – Varró József: Volt egyszer egy hajógyár (Budapest, Óbuda - Helytörténeti füzetek, 1999)
  • H. Kérdő Katalin, Schweitzer Ferenc: Aquincum. Ókori táj - ókori város (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010)
  • Salamon Ferenc: Budapest története. I. köt. Budapest az ókorban (1878)
  • Szendy Károly (szerk.): Budapest az ókorban. (1942) I-II. kötet
  • Bél Mátyás: Buda város leírása a kezdetektől Mohácsig. Fejezetek Budapest múltjából I. (1987)
  • Zsidi Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában. In: Budapest régiségei, XLI. 2007.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]